Bujdosó Pap Györgyi et al.: Várostromok és Közép-Európa Zrínyi Miklós (1620-1664) korában - Studia Agriensia 34. (Eger, 2017)

Végh Ferenc: Zrínyi Miklós és Péter, a törökellenes határvédelem szervezői. A Muraköz védelmi rendszere a 17. század közepén

tatások a két védzóna adatait gyakorta összevontan szerepeltetik.62 Nyilvánvalóan az sem véletlen, hogy a muraközi és a báni katonaság fizetésével kapcsolatos írásbeli és egyéb teendőket egyazon, Légrádon székelő seregdeák látta el legkésőbb az 1620-as évektől.63 Az is elhomályosíthatta a különbséget, hogy az átmeneti helyzetű kulpai végvidék és a muraközi végek ügyeiben a Zrínyiek a bécsi székhelyű Udvari Haditanács közvetlen alárendeltségébe tartoztak. Légrád esetében viszont - mint láttuk- a Batthyány családból örökletesen kikerülő végvidéki főkapitányok feljebbvalói voltak a királyi katonasággal közvedenül rendelkező Zrínyieknek.

Sőt, a szécsiszigeti uradalom 1648. évi megvásárlását követően - amire fentebb már utaltunk - Zrínyi Miklós bán, légrádi és muraközi kapitány a 150 fős keretlétszámú helyőrség kapitányi címét is elnyerte, így ebben a minőségében is a Kanizsa ellen vetett végvidék generálisának, Batthyány I. Ádámnak tartozott engedelmességgel.64 Az 1661 és 1664 között fennálló Zrínyi Újvár pontosan nem ismert létszámú, ám bizonyosan több száz főre tehető helyőrségének kapitányaként ellenben- akárcsak a Kulpa menti végek esetében - közvetlenül az Udvari Haditanácstól kapta az utasításokat.65 Egy szűk, mindössze alig néhány évet átfogó időmetszetben tehát Zrínyi másfél-kétezer( !) királyi fizetésű katona felett rendelkezett parancsnoki jogkörrel, ami közel egyik-másik végvidék teljes haderejével ért fel. Csak összehasonlításul: a 17. század derekán a horvát-tengermelléki végvidéki főkapitányságban 1699, míg a szlavón-petrinjai - a század második felében székhelyéről szimplán varasdinak nevezett - végeken 1646 zsoldos katona szolgált a keretlétszám-kimutatások tanúsága szerint.66

A Zrínyiek magánkatonasága

A Zrínyi-fivérek magánhaderejének társadalmi képlete felettébb összetett volt, különösen amiatt, hogy lényegében a Csáktornyái uradalom egész népessége lényegében a védelem szolgálatába volt állítva. Mindez azonban teljességgel érthető, tekintve, hogy a Magyar Királyság területe éppen a Mura mentén szűkült leginkább össze, azaz itt volt a legkisebb a távolság a törökök megszállta terület és az osztrák örökös tartományok között. A horvát-magyar grófi család muraközi magánhaderejének legarchaikusabb komponense a familiárisnak vagy szervitornak nevezett, földbirtokkal rendelkező szolgáló nemesség (és az általuk birtoknagyság függvényében kiállított

62 Takáts 1908.291 -292,298.

63 Fábri Bálint „exercitus banális et Insulae Muraköz scriba campestris". ÖStA FHKA AHK HFU R. Nr. 134. 1628 Mai fol. 204. (MNL OL Filmtár W 1845.t.) A seregdeák tisztségére Pálffy 1995b. 104-107.

64 ÖStA KA ZSt. Sr. Bestallungen Karton 10. No. 1623.

65 Domonkos 2013.45-49.

66 Kaser1997. 175,110.

227