Bujdosó Pap Györgyi et al.: Várostromok és Közép-Európa Zrínyi Miklós (1620-1664) korában - Studia Agriensia 34. (Eger, 2017)
Végh Ferenc: Zrínyi Miklós és Péter, a törökellenes határvédelem szervezői. A Muraköz védelmi rendszere a 17. század közepén
nem csekély havi zsoldja is megillette, ami fontos - bár sajnos napjainkig kutatlan - bevételi forrása volt a határvidék várurainak. A birtokosok kapitányi kinevezése azonban az uralkodó és a katonai döntéshozók szemszögéből nézve is jó megoldásnak bizonyult és nem csupán az említett konfliktusok kivédése okán. A birtokosok ugyanis az oszmán portyáknak nap mint nap kitett, mindinkább pusztuló birtokaik védelmében az iratos katonák mellett természetesen magánhaderejüket is a védelem szolgálatába állították, ami a köz- és magánérdek szerencsés egymásra találása volt. Ugyanezen okból a birtokos-kapitányok értelemszerűen a királyi katonaság létszámon tartásában is érdekeltek voltak, ami a zsold hosszas szünetelése idején csak úgy volt lehetséges, ha a vártartomány földesúri jövedelmeiből juttattak a nélkülöző végváriaknak is.52 Hangsúlyozni szükséges azonban, hogy az adott végvár kapitányi tisztének egy birtokos családon belüli örökletessé válása az Udvari Haditanács általi tényleges kinevezésig nem volt több, mint (más kandidálókkal szemben elvitathatatlan elsőséget biztosító) jogigény. Ez a félreértés volt a forrása a Batthyány Kristóf és Zrínyi Ádám közötti 1679. évi vitának is, amelyben a Zrínyi-sarj éppen elődei érdemeire és örökös kapitányságára hivatkozva vindikált magának katonai jogkört.53 Hivatalos kinevezés híján azonban csak magánkatonaságának parancsolhatott, az uralkodóra felesketett végvári katonaság feletti irányításra ellenben nem tarthatott igényt. Ekképpen teljességgel érthető az is, hogy Zrínyi Miklós 1640. évi, légrádi és muraközi kapitánnyá történt tényleges kinevezése után Péter teljes joggal továbbra is Légrád örökös kapitányának titulálhatta magát, jóllehet a végvári hadinép felett katonai jogkörrel természetesen nem bírt.54 1665-ben azonban, újból birtokba kerülve maga is elnyerte a bátyja halálával megürült légrádi (és a muraközi) kapitányságot, így immáron ténylegesen is annak első embere lett. Mint azt a kutatás a közelmúltban feltárta, az udvarral kötött különleges kompromisszum eredményeként a Kanizsa ellen vetett végvidék (és ezzel együtt a dunántúli kerületi főkapitány tisztsége) 1633 és 1703 között örökletessé vált a Batthyány családon belül. A végvidéki és egyben kerületi főkapitányok még életükben el tudták fogadtatni fiaik utódlását, ami példa nélkül áll a védelmi rendszer magyar és horvát 52 Zrínyi IV György (1549-1603) például Légrád kétszáz fős nélkülöző helyőrségének 1594 és 1602 között legkevesebb 26.581 rajnai Ft és 13 krajcár értékben adott készpénzt, gabonát, bort és posztót, hogy átvészelhessék a századvégi hosszú háború miatt megritkult zsoldnzetések közötti időszakokat. Zrínyi a 448 hátralékcédulával igazolt összeg megtérítését természetesen utólag kérelmezte a kamaráknál. Az egyéb tételekkel együtt időközben közel 100.000 rénes forintra duzzadt követelés legnagyobb részével az uralkodóház mindörökre adós maradt. ÖStA FHKA AHKHFU R. Nr. 85.1604 August fol. 86-87. (MNL OL Filmtár W 1766.t.) 53 Hausner 2007.173. 54 HDA 681 Vlastelinstvo Cakovec kutija 5. No. 553., kutija 9. No. 1200. 225
