Bujdosó Pap Györgyi et al.: Várostromok és Közép-Európa Zrínyi Miklós (1620-1664) korában - Studia Agriensia 34. (Eger, 2017)

Végh Ferenc: Zrínyi Miklós és Péter, a törökellenes határvédelem szervezői. A Muraköz védelmi rendszere a 17. század közepén

IV György (1549-1603) - stájer hívei közbenjárásának is köszönhetően - elérte, hogy a katonaság, legalábbis elviekben, csakis az uralkodótól függjön.40

Ez viszont a valóságban nem jelentett mást, mint hogy a több száz fős haderő csak a Zrínyi családban örökletes muraközi kapitány személyén keresztül, közvetve kapcsolódott a végvidék szervezetéhez. Ez választ ad arra a kérdésre is, hogy az idézett végvárjegyzékek a muraközi haderő keretlétszámát többnyire miért összesítve adták meg, illetve, hogy Légrád kivételével nem nevezték meg a katonaság szolgálati helyeit sem. A muraközi (hangsúlyozottan nem a légrádi) kapitányság helyzete tehát némileg hasonló volt a Batthyányak rendszerint Körmenden állomásoztatott 250 fős kerületi főkapitányi haderejéhez. Utóbbit a várjegyzékek rendszerint ugyancsak a Kanizsa elleni végvidék haderejéhez sorolják, jóllehet formálisan nem alkotta annak részét, hadászati szempontból ugyanakkor szorosan összefüggött vele.41 A horvát szakirodalomban rendszerint szinonimaként használt légrádi és muraközi kapitányság tehát valójában két különböző szervezeti-irányítási struktúrát jelenít meg, amelyeknek vezetése egy kézben egyesült.42 A muraközi végházak tehát a Grazban székelő Belső-ausztriai Haditanács alárendeltségébe tartozó szlavón-petrinjai, illetőleg a horvát-tengermelléki generalátusokon belül kialakított - mindösszesen néhány végvárból álló - (fő)kapitányságokhoz nagyban hasonló várkörzetet alkottak a Zrínyi-fivérek irányítása alatt.43

A légrádi és muraközi kapitányok összefonódó tisztségét jelenlegi ismereteink szerint első ízben Zrínyi VII. Miklós nyerte el 1640 májusában, de nem kizárt, hogy azokat már apja is viselte.44 Miklós és öccse Péter közötti, 1638 júniusában az uralkodó által is megerősített, említett birtokosztály is úgy rendelkezett, hogy az idősebb fivér nyerje el a légrádi és muraközi zsoldos katonaság kapitányságát.45 A két esztendővel későbbi királyi kinevező okirat tehát lényegében csak hivatalos formába öntötte (vagy másként szólva az uralkodó és a bécsi hadvezetés részéről megerősítette) ezt az alapvetően magánjogi természetű családi megállapodást. Zrínyi Péter 1665 augusztusára datálódó kinevező okirata szó szerint megegyezik a negyed évszázaddal korábban, bátyja részére kiállított dokumentummal, amelynek értelmében a Wesselényi-féle szervezkedésben részes főrend 1670 márciusáig, tisztségeitől való megfosztásáig látta el hivatalát.46 A családból utolsóként Zrínyi Ádámot, Miklós fiát

40 ÖStA FHKA AHK HFU R.Nr. 148.1633. Juli föl. 82-84. (MNL OL FilmtárW 1871.t)

41 Czigány 2013.83.; Pálffy 2009.332-333.

42 Feletar 2012.173.; Uő. 2011.52.

43 Pálffy 2007.52.

44 ÖStA Kriegsarchiv (=KA) Zentralstellen (=ZSt) Sonderreihe (=Sr) Bestallungen Karton 9. No. 1331.

45 „comes senior maneret capitaneus Legradiensis et ibidem ac in Insula Muraköz in stipendo nostro existentibus praeesset". MU 2010.163.

46 ÖStA KAZSt. Sr. Bestallungen Karton 9. No. 1746. Tisztségeitől megfosztása Karton 11. No. 1829.

223