Bujdosó Pap Györgyi et al.: Várostromok és Közép-Európa Zrínyi Miklós (1620-1664) korában - Studia Agriensia 34. (Eger, 2017)

B. Szabó János: A diversio és distractio stratégiája és az 1663-64. évi oszmán háború. A Zrinyi-Montecuccoli vita hadtörténeti háttere

ellátásuk ne saját területeit terhelje, illetve szándékosan és módszeresen pusztította Pfalzot, hogy megnehezítse ellenfelei utánpótlását.)37

Amikor 1663-ban Magyarországon ténylegesen kibontakozott az újabb nagy oszmán háború, a kezdeményezés az oszmánoknál volt, s a dunai Habsburg Birodalom és benne a Magyar Királyság szerény lehetőségei még sokáig nem engedték meg, hogy az 1661-ban tervezgetett vállalkozáshoz hasonló szintű hadműveleti diversio-ra kerüljön sor. (Az Érsekújvárt ostromló oszmán fősereg hátában végrehajtott kisebb, taktikai szintű diversio pedig semmiféle érdemi hatást nem tudott kifejtetni az ostrom végkifejletére, bármennyire is sikeresen tevékenykedett ebben személy szerint Zrínyi.38)

Amikor azután az év végére beérkező szövetséges csapatok felhasználásáról kellett dönteni, akkor a versengő distractio koncepciók közül a Zrínyi által is képviselt - de messze nem csak általa javasolt39 - Dráva menti vállalkozás kapott zöld utat (Valójában a Hódoltság ellenében tervezett több irányú támadások esetében sosem maguk a folyómenti irányok, hanem a rendelkezésre álló korlátozott erőforrások elosztása volt a vitás kérdés.40)

A Habsburg Monarchiában és Birodalomban is sokan, sokféle okból támogathatták ezt a vállalkozást, majd Kanizsa ostromát41 - de érdemes végiggondolni, hogy a téli hadjárat előre biztosan nem látható sikere alapvető feltétele volt egy esetleges későbbi kanizsai ostromnak - amit már csak ezért sem lehetett korábban előkészíteni, mielőtt a téli hadjárat sikeresen végbement.42 A nagyvezír, Köprülü Ahmed ugyanis

37 Chields 2010.57-59. A híres francia hadvezér „kisháborús" hátteréhez: Picaud 2007.

38 Perjés 1989.56.; Czigány 2004.15-17.; Hausner-Nagy 2011.704.; Pálffy 2007.273., 277-278., 282.

39 Pucheim, a komáromi várparancsnok 1663. december végén készült terve szerint három irányból kellett volna a Hódoltságra támadni: míg a fősereg Esztergomot ostromolja, Zrínyi a Dráva mentén Eszék és Belgrad irányába tömé előre, míg egy harmadik hadoszlop Eger, Szolnok irányában működhetne. Czigány 2004.19. Montecuccoli pedig már az 1662. március 9-én felvetette, hogy „az ellenség legérzékenyebb pontjait (pl Kanizsát, Egert) kell megtámadni, mert, ezáltal Febő-Magyarországtól és Erdélytől elvonják a török erőket. Legfontosabbnak azt tartotta, hogy az offenzívat télen kell megindítani, amikor a török téli szálláshelyeire vonul vissza, és a befagyott vizeknek köszönhetően könnyen lehet mozogni” (Hausner-Nagy 2011. 697.), de hasonló többirányú támadást javasolt már a magyar rendek vezetői által 1661 januárjában beadott Opinio és a később a Német-római Birodalomban előterjesztett Vortrag katonai forgatókönyve is. R. Várkonyi 1978.204.

40 Ahogyan az például már 1661-ben is kiderült: B. Szabó 2011. 931-933. lásd még Marosi 1971.114-115.

41 A dél-dunántúli események egyfajta optimista forgatókönyve: Domokos 2011. 745-746. Kevésbé optimista forgatókönyv a Dráva-menti hadműveletek hatásáról: Marosi, 1971. 113—

114., A Dél-Dunántúl védelmének megerősítésében való különféle érdekeltségek hátteréhez: Pálffy 2003.463-504.; Kelenik2012. 17-33.

42 Míg Perjés 1965-ös Zrínyi-monográfiájában, sőt még sokkal később is biztosra vette, hogy a téli hadjárat célja eleve Kanizsa ostormának előkészítse volt. Perjés 1981.117-174.; újrapublikálva: Perjés 2014. 56-122, 1989-ben azonban már korrigálta álláspontját e tárgyban: Perjés 1989. 57-58.; vö. Czigány 2004.21-22

206