Bujdosó Pap Györgyi et al.: Várostromok és Közép-Európa Zrínyi Miklós (1620-1664) korában - Studia Agriensia 34. (Eger, 2017)
B. Szabó János: A diversio és distractio stratégiája és az 1663-64. évi oszmán háború. A Zrinyi-Montecuccoli vita hadtörténeti háttere
a következő évben tervezett győri ostromra tartalékolva a hadműveleti időt, csapatai egy kisebb részét a Dél-Dunántúlon, míg nagyobb részét pedig Belgrád környékén, a Szerémségben és a Balkánon teleltette, szinte „karnyújtásra” a magyar végektől.43 Ennek megfelelően a híres-neves eszéki híd felgyújtásának sem az volt a jelentősége, hogy meggátolhatta, vagy érdemben késleltethette volna az 1664. évi oszmán hadjáratot - mint azt korábban többen hangoztatták -, hanem hogy elejét vette a szétszórtan telelő oszmán csaptok azonnali bevetésének a Dunántúlon, lehetővé téve a dicsőséges vállalkozásban résztvevő, de a téli időjárástól amúgy is igencsak megtépázott had biztonságos visszatérést saját területre.44 A Dél-Dunántúl módszeres végigpusztítása pedig - amellett, hogy ezzel a saját területek lakosságát is jócskán megkímélték a keresztény hadsereg téli beszállásolásának terheitől45 - a későbbiekben ellátási nehézségeket okozhatott mind a célpontnak kiszemelt Kanizsának, mind a megszorongatott Kanizsa felmentésére igyekvő nagyvezír hadának, amelynek jelentős élelmiszerkészleteit a tervezett céloknak megfelelően az észak-dunántúli hadműveleti körzetben halmozták fel.46 Zrínyi maga aligha hitte, hogy egyszer majd az általa épített Dráva-parti erősség, Új-Zrínyivár ténylegesen magára fogja vonni ebben a háborúban az oszmán főerők támadását,47 s az oszmán források feltárása után szinte biztosra is vehető, hogy ezt valóban csak Kanizsa - amúgy kudarcba fulladó - ostromával sikerült elérni.48 Habár Zrínyi Miklós és az őt aktívan támogató stájer, krajnai, stb. rendek egyeden, vagy elsődleges célja bizonyára nem pont ez volt,49 a kanizsai vállalkozással mégis sikerült egy olyan hadműveleti diversio-t végrehajtani, amellyel a keresztény fél végképp átvette a hadműveleti kezdeményezést: áthelyezte a fő hadszínteret a Duna mellékéről az oszmánok számára (is) sokkal kedvezőtlenebb adottságú Dél-Dunántúlra, eltérítve ezzel az oszmánokat eredeti célkitűzésüktől, a Győrön és Ováron keresztül Bécs felé való áttörés kierőszakolásától.50 43 Az oszmán hadak telelésére: Fekete 1993.251-253. 44 Perjés 1989.67-69. és 81-83. 45 Czigány 2004.20.; R. Várkonyi 2010.222-223. Turenne elhiresült elzászi téli hadjárata is azért lehetett oly sikeres 1674-ben, mert a megtámadott birodalmi erők kezdetben szét voltak aprózva, téli szállásaikon. Chields 2010.59. 46 A kortárs Esterházy Pál a téli hadjárat célkitűzéséről: Esterházy 1989.147.; Sudár 2014. 47 „tagadom, [... ] hogy pusztán egy ilyen dolog [Új-Zrínyivár hídfőerődje] miatt megváltoztatnák minden tervüket, földanák Erdélyt, otthagynák a Velencéteket és egész hadseregükkel idejönnének, csak azért, hogy megbosszulják ennek a várnak az építését." Zrínyi Miklós az Udvari Haditanácsnak, Légrád 1661. július 5. Bene-Hausner 1997.19. http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tkt/zrinyi-miklosvalogatott/chO 1 .html [letöltve: 2017. május 29.] 48 Sudár 2014. 49 Nem tudhatjuk, hogy ha netán sikerrel jár Kanizsa ostroma, mi lett volna következő lépés a rommá lőtt vár birtokában, amely alá napokon belül megérkezett volna a sikeres ostromban amúgy is meggyöngült, de eleve is gyöngébb keresztény hadnál jóval erősebb oszmán fősereg. 50 Sudár 2015a. 122. Már a 15 éves háború kezdetén is hasonló tervei lehettek az oszmán hadvezetésnek: Tóth S. L. 1982. 207
