Bujdosó Pap Györgyi et al.: Várostromok és Közép-Európa Zrínyi Miklós (1620-1664) korában - Studia Agriensia 34. (Eger, 2017)

Kalmár János: Raimondo Montecuccoli Magyaarországgal kapcsolatos politikai nézetei

alapja. Ezért javítsák ki a várakat, az erődített helyekre vezényeljenek kellő létszámú helyőrséget, amelyet egyszer s mindenkorra lássanak el élelemmel, fegyverrel és munícióval. Tegyenek rendet a vallásügyben, a törvények között és az országgyűlés működésében. Büntessék meg a latrokat, a gonosztevőket, a csavargókat, és ítéljenek el mindenkit, aki támogatja a lázadókat vagy követőiket. Bűnhődjenek azok a hatalmasok, akik sanyargatják az alávetetteket, továbbá az olyan nemesek és katonák, akik háborgatják a lakosságot. A nép pedig akkor lesz hálás uralkodójának, ha megvédelmezi. 9. Az uralkodóhoz való hűdenség vétkébe esettek, a bűnösök kiűzendők az országból. Konfiskált birtokaikat szét kellene osztani az elbocsátott családos lovas katonák között, akik megművelnék a földet, egyúttal pedig gondoskodnának a környék biztonságáról. /272. p./ Az uralkodó szilárdítsa meg dinasztiájának a Magyar Királyságra vonatkozó örökösödési jogát és számolja fel ottani alattvalóinak a törökökkel fenntartott kapcsolatát. /273. p./

Montecuccoli hazánkkal kapcsolatos nézeteinek szempontunkból vett lényegesebb elemei áttekintésének végére érve, könnyen megkísérti az embert a hasonló esetekben szokványos következtetés, hogy ezúttal is egy, az uralkodóházhoz feltétlenül hű szerző, I. Lipót kormányzatának legalábbis erősen központosító, ha nem egyenesen abszolutisztikus törekvéseihez, akarva-akaratlanul eszmei muníciót szolgáltató írásról van szó. Természetesen indokolatlan lenne ezt tagadni, hiszen apja itteni katonai pályafutása30 dacára, több elemében bízvást tekinthetjük hazánkkal szemben elfogultnak, s - 1661 -ben kapott magyar indigenátusa ellenére31 - népünk iránt sem éppen a tisztelet hallatszik ki soraiból.32 Ennek ellenére alighanem mégis megérdemli, hogy bizonyos elemeinek önmagukon túlmutató jelentőséget tulajdonítsunk. Mindenekelőtt azért, mert a modenai származású generális nemcsak széleskörű humanista műveltséggel és hazánk múltjának vonatkozásában is külföldiekre ritkán jellemző tájékozottsággal rendelkezett, hanem - amint jó néhány hivatkozásából kiderül - tudományos alapossággal igyekezett megismerni őt érdeklő törvényeink tartalmát is, ami többnyire sikerült neki. Ráadásul bizonyos itteni politikai benyomásokkal is rendelkezett, többek között két pozsonyi országgyűlés résztvevőjeként (ti. 1655-ben és 1662-ben).33 Nem is beszélve a nálunk szerzett bőséges és sokoldalú katonai tapasztalatairól, hiszen több ízben viselt főparancsnoki minőségében nemcsak a hadsereg összetételének, hanem ellátásának és elhelyezésének nehézségeivel is szembesült.34 Megállapításai tehát - az azok többségét jellemző, ka30 Hanlon 1998.99.

31 Barker 1972.207. és 228. (6. sz. jegyz.)

32 I/o. 206.

33 Nagy-Hausner 2011. 685-687., 700-701. Az 1655. évi országgyűlésről írásban is beszámolt

Osservazioni nála Diéta d’Ungheria a Presburg, l’Anno 1655 címmel. Testa 2000.357-365.

34 Ezekre vonatkozóan lásd Mears 1986.129-145., Czigány 2001.282.

170