Bujdosó Pap Györgyi et al.: Várostromok és Közép-Európa Zrínyi Miklós (1620-1664) korában - Studia Agriensia 34. (Eger, 2017)

Kalmár János: Raimondo Montecuccoli Magyaarországgal kapcsolatos politikai nézetei

tonásan szűkszavú és sarkos megfogalmazás ellenére - egyáltalán nem légből kapottak, s valóságtartalmukat nem homályosíthatja el megoldási javaslatainak az észlelt állapotok okát olykor nem elég sokoldalúan elemző, kevés empátiára és diplomáciai készségre utaló tartalma. Főként hadszervezeti és -ellátási vonatkozásban papírra vetett véleménye kapcsán nem hagyhatók figyelmen kívül előzőleg, a harminc éves háborúban szerzett két évtizedes, továbbá 1673-ban és 1675-ben a franciák elleni parancsnoki tapasztalatai.35 Ezek kapcsán nem hagyható figyelmen kívül az sem, hogy a nem éppen előkelő nemesi családból származó modenai gróf viszonylag alacsony rendfokozatúként kezdte katonai pályafutását, ezért lépésről-lépésre történő előmenetele során bőségesen volt alkalma megismerni a hadsereg különböző szintjeinek problémáit.36 Arról sem feledkezhetünk meg, hogy 1668-tól kezdve 1680-ban bekövetkezett haláláig Montecuccoli volt a bécsi Udvari Haditanács elnöke (sőt, megbízottként lényegében már 1663 óta ő vezette e testületet37), aki e minőségében - a különböző hadszíntereken való távolléteit leszámítva - 1672 óta folyamatosan részt vett I. Lipót Titkos Konferenciájának ülésein. Nem beszélve arról, hogy résztvevője volt a Wenzel Eusebius Lobkowitz herceg császári főudvarmester által 1670. március 19-én Zrínyi Péter horvát bánnak a horvátországi felkelés előkészítésében játszott szerepe feltérképezésének céljából összehívott értekezletnek,38 továbbá a Wesselényi-szervezkedés felszámolását követően a magyarországi helyzet rendezése céljából I. Lipót utasítására 1672-ben létrehozott bizottságnak is.39 Haditanácselnökként, nem kis részben személyes tapasztalatai alapján, jelentős katonai és hadellátási reformokat hajtott végre.40 Ezek alapján tehát a bécsi udvarban érvényesülő befolyása aligha vonható kétségbe, ráadásul ismétlődően biztosították számára a magyar vonatkozású ügyekben való véleményalkotás lehetőségét is. Mindezek okán talán nem alaptalan feltételezni, hogy - akkor vagy utóbb - lehetett bizonyos hatása az írásainak is, akár a különböző üléseken való megnyilatkozásai révén. Elméleti munkássága ugyanis a tágabb környezete számára annak ellenére vált ismertté, hogy életében egyetlen ilyen témájú írása sem jelent meg. Akadt viszont olyan, amelyikről egyik későbbi tanítványa, Ferdinando Luigi Marsigli gróf másolatot készített,41 sőt az 1663-1664. évi magyarországi

35 Erről bővebben lásd Barker 1975., Uő. 1972,209.

36 Pályafutására lásd Sandonnini 1914.

37 Nagy-Hausner 2011.717.

38 Pauler 1876.355.

39 Sienell 2001.162., 362.

40 CzigAny 2001.282.

41 Ti. áRdazwnedellostatodell’ImperoGennamcoró\.LdsdNAGY-HAuSNER20l 1.729. Érdekességként megemlíthető, hogy a későbbi Vl./III. Károly császár-király 1708-ban Barcelonában felvett könyvjegyzékén is szerepel Montecuccoli Arte universale della mena című munkájának kézirata. (Österreichisches Staatsarchiv/Haus-, Hof- und Staatsarchiv (Bées), Hausarchiv, Familienakten, Karton 104, Konvolut [IV], fol. 139v, Nr. 596.)

171