Bujdosó Pap Györgyi et al.: Várostromok és Közép-Európa Zrínyi Miklós (1620-1664) korában - Studia Agriensia 34. (Eger, 2017)
Kalmár János: Raimondo Montecuccoli Magyaarországgal kapcsolatos politikai nézetei
azonban a fegyverek használatát nem lehet korlátlanul engedélyezni, ezért törvényekkel kell szabályozni. Ezen okok miatt alakítandó ki szerinte Magyarországon is e kettő egyensúlya. A fentiek értelmében ezért a továbbiakban e két kormányzati alapelv szerint csoportosítva tette meg javaslatait Montecuccoli. Először a törvényekkel kapcsolatos véleményét vetette papírra 1. A Tripartitumban kijavítandók az ellentmondások és megváltoztatandók a korszerűtlen cikkelyek /262. p./ 2. A nádori tisztséget egyszer s mindenkorra el kellene törölni, helyébe nevezzenek ki helytartót, ill. kormányzót. Hiszen, úgymond, a nádorok ellentétet szítottak az uralkodó és a nemzet között. A kormányzóságra és a helytartóságra egyaránt talált példát a magyarországi gyakorlatban (e méltóságok viselőiként Hunyadi Jánost, Szilágyi Mihályt és Johann Caspar Ampringent említi a szöveg). Ráadásul, mint írta, a nádor egyúttal az ország főkapitánya is, annak ellenére, hogy a tábornok szerint az e tisztséget betöltők még a hadművészet alapjait sem ismerték, s katonai tapasztalatokkal sem rendelkeztek. 3. A katolikus vallást kizárólagossá javasolja tenni /263. p./ Szerinte mindenkinek hozzá kellene járulnia a hadsereg fenntartásához, hiszen így van ez az örökös tartományokban és másutt is. A birodalmi rendek szintén elszállásolják és ellátják élelemmel a katonaságot, ami nem idegen a magyarországi gyakorlattól sem, mert különböző címeken (contributio, dica, subsidium, gratuitus labor, stb.) itt is adóztattak hasonló célból. Ha Felső-Magyarországon mindenki képes 5 líra összegű tributumot, azaz vámot fizetni a töröknek, akkor ugyan miért ne tudnának házanként 2 lírát fizetni a királynak? - igyekezett e szónoki kérdéssel is indokolni a tehervállalással kapcsolatos véleményének megalapozottságát a szerző /265. p., III. pont/, amihez még hozzátette, hogy eközben az örökös tartományok anyagilag segítik azt az igen termékeny Magyarországot, amely magas áron adja el a borát a lengyeleknek, a többi áruját pedig Debrecenen át török földre szállítja, ám a repartitiót mindezek ellenére sem fizeti. / Uo., IV pont/. Ezek után következik a katonaságra vonatkozó álláspont taglalása. 1. Apresidialis helyekként említett katonai központokat (pl. Kassa, Patak, Eszék, Szatmár, Tokaj, valamint az alsó-magyarországiakat) Montecuccoli szerint át kellene alakítani korszerű erődökké. Minthogy ítélkezés is folyik ezekben, ezért e települések az alattvalók felügyeletével, a belső rend őrzésével és a külső támadók elriasztásával egyúttal az uralkodói hatalom fenntartását is szolgálják. /265. p./ (Az altábornagy szerint Érsekújvár sem került volna török kézre 1663-ban, ha előzőleg annyira megerősítik, mint amennyire tervezték /266. p., IV pont/.) 2. A magánvárakat viszont le kellene rombolni, hiszen egyetlen hatalom sem tűrheti el ezek létét. Ilyenek birtolását egyébként szerinte a Tripartitum több paragrafusa is tiltja /267. 167
