Bujdosó Pap Györgyi et al.: Várostromok és Közép-Európa Zrínyi Miklós (1620-1664) korában - Studia Agriensia 34. (Eger, 2017)

Gebei Sándor: A Rzeczpospolita "törökellenessége" a 17. század derekán

pontok közé ismételten belefoglalták a Brandenburgnak adott kedvezményeket, ami tartalmazta az 1656-os brandenburgi-svéd szerződések érvénytelenítését is (XXTV-XXIX. art.). Lengyel szempontból egyetlen pozitívuma azért mégis volt ennek „az általános és örök békének”. A baltikumi tengeri kereskedelemből nem szorult ki a Rzeczpospolita, a lengyel kereskedők a háború előtt érvényes vám- és il­letékfizetésekkel részesei maradhattak a balti gazdasági övezetnek (XV art 1 -3.§).26 27 A nyugati „végeken” zajló háborús eseményekkel azonos időben a Rzeczpos­polita keleti „végvidéke” is lángokban állt. S hogy mégsem támadt ebből nagyobb veszély, annak az volt az oka, hogy Bogdan Hmelnyickij hetman halála (1657. au­gusztus 6/16.) után a Zaporozsjei Had egysége megbomlott. A (Dnyeper-) Balparti kozák ezredek és a szabad kozákok, az ún. szicsi kozákokat kielégítette a cár 1654. évi privilégiuma és az orosz cárnál („a sas védőszárnyai alatt”) képzelték el a jövőbeni sorsukat, a (Dnyeper-) Jobbparti ezredek pedig a lengyel király még előnyösebb ki­váltságolásában bízva, szakítottak az 1654-ben cárnak adott szavukkal, visszatértek János Kázmér hűségére. Nem nehéz a szakítás okára bukkanni! A lengyel korlát­lan szabadságban szocializálódott kozákság elitje (parancsnoki kara) igen hamar konfliktusba keveredett az orosz korlátlan egyeduralom ukrajnai képviselőivel. Jellemző példaként a Zaporozsjei Had második emberének, Iván Vigovszkij/ Wyhowski kancellárnak szavait idézzük, aki az orosz-kozák viszonyról (Hmelnyickij halála előtt közvetlenül) így nyilatkozott: „ha az császár [= cár] maga országában császár, szintén olyan fejedelem vagy király az maga országában az hetmán; kardjával vette meg és szabadúlt az iga alól fegyverével; azért ha akartok jóakaróink lenni és az bé­kességet megtartani; ha penig nem, lássátok, ellenetek megoltalmazzuk magunkat, mind tatárt, svédet, magyart ellenetek visszük. ... ti csak városokat akartok és kévántok, nem egyéb keresztyénséget; mint nekünk azelőtt az templominkat elvették; hanem az zsidók­nál nem vagytok külömbek; csak az egy keresztet, hogy vettétek; de azon kivűl minden pogánság bennetek vagyon.ni Olyannyira elmérgesedett a Zaporozsjei Hadon belüli torzsalkodás, olyany­­nyira kiéleződött a „Moszkva-ellenesség” illetve „Moszkva-barátság” ellentét, hogy a Hmelnyickij halála után megválasztott új hetman, Vigovszkij/Wychowski ma­­nifesztumot intézett országhoz-világhoz (foto mundo) a „Moscovia” által okozott sérelmekről. Ezek közül a legsúlyosabbak a kozákok autonómiáját csorbították. Annak ellenére, hogy a Zaporozsjei Had a cár protekciójáért fordult és protekciója alá adta magát (protectionem magni Ducis Moscoviae), elfogadhatatlan volt számuk­ra, hogy a kijevi, perejaszlavi, csernyigovi kozákezredek központjában cári csapatok 26 Theatrum Europaeum Theil VIII. 1667. 1363-1375.; Theatrum Pacis - Friedens Schauplatz 1684.613-658.; Instrumentum Pacis Oliviensis 1725.1-46. 27 MHHD XXIII. 1874.539. 148

Next

/
Thumbnails
Contents