Bujdosó Pap Györgyi et al.: Várostromok és Közép-Európa Zrínyi Miklós (1620-1664) korában - Studia Agriensia 34. (Eger, 2017)

Gebei Sándor: A Rzeczpospolita "törökellenessége" a 17. század derekán

állomásozzanak, sőt, Kijevben, a „fővárosban” (in civitate nostra principali Kioviensi) orosz erődítési munkálatok folyjanak. Álba Russia-ban a kozákság is vérét ontotta a sikerekért, de semmi előnye nem származhat ebből. Ellenkezőleg pl. Mogiljov/ Mohylew elfoglalása a cárnak hozott dicsőséget, cári privilegizálásban részesült a város a hetman megkérdezése nélkül. Sztarij Bihovot/Stary Bychowot, amelyet a kozákok vettek meg, magának követeli a cár nevében a frissiben kinevezett orosz vajda. A problémák megbeszélésére Moszkvába küldött kozák megbízottak üres kézzel tértek vissza Csigirinbe, mert a Dnyeperen túli kozákok vádaskodásukkal a hetman ellen hangolták a cárt. „Moscoviában” való csalódás miatt előnybe kell részesíteni a svéd királyt, aki „szabad és senkinek sem alávetett nemzetnek” ismerte el a kozákokat, kiváltságaikat tiszteletben tartja és „minden ellenség ellen kész védelmet nyújtani” (pro libera gente et nulli subiecta eamque illorum libertatem et praerogativam defendet contra omnes hostes), de elfogadható alternatíva a visszatérés is a lengyel királyhoz.28 Ez az utóbbi variáció realizálódott és alig egy évvel a korszakos hetman, Hmelnyickij halála után megszületett a Rzeczpospolita és a Zaporozsjei Had (egy részének) Gadjacs/Hadziacz-i egyezsége (1658. szeptember 6/16.).29

Hogy „az örökérvényű béke” (pokoy wieczny)” fennmaradjon, a kijevi, braclavi és csernyigovi vajdaságokból megalakult a Rusz Nagyfejedelemség, amely a Lengyel Királyság, Litván Nagyfejedelemség mellé a Rzeczpospolita harmadik egyenjogú országának számított. A Rusz Nagyfejedelemség első szenátorának, élete fogytáig „a Rusz Hadak hetmanja” számít - szögezi le a dokumentum -, annak halála után, a helyben szabadon választott és a királyhoz felterjesztett négy hetmanjelölt közül a király dönt majd a leendő hetman személyéről. Tehát, az új részállamnak a tény-28 Archív JUZRIII/6. 1908. 336., 362-369., Akti JUZRIV 1863. 33-36., 38-41, 51-59, 119- 124, 144-166. Két meghatározó körülményről viszont nem beszélt Vigovszkij. Ki állítsa össze a 60 ezres lajstromot? Hogyan lehet a 60 ezres kozákságnak a cári zsolaot kifizetni a „kis-orosz városok, falvak adóiból és egyéb jövedelmeiből? - ahogyan azt a kiváltságlevélbe foglalták. Hogyan lehetett megoldani ezeket égető problémákat a háború kellős közepén? A „lajstromos" (regiszteres) kozákok = fizetett cári katonáknak, a lajstromon kívüliek = adófizető jobbágyoknak minősültek a társadalmi kategóriához kapcsolódó kiváltságokkal (pl. adómentességgel), illetve a kiváltság nélküliséggel (pl. állami és földesúri adókötelezettséggel). A lajstromozást végrehajtani a Zaporoszjei Had parancsnoksága képtelen volt. A cári parancs értelmében az Ukrajnában lévő orosz seregek parancsnokainak jutott ez a hálátlan feladat, akik kíméletlen eszközöktől sem riadva vissza, hozzáfogtak az eleve kudarcos feladatnak. Ez a Vaszlij Seremetyev és Grigorij Romodanovszkij nevével összeforrt akciók - úgy vélem - a Vigovszkij által kezdeményezett visszapártolást, a Moszkvával való szakítást gyakorlatilag megalapozták. - AktiJUZR IV 94-103., 108-109., 179-180,188-193. stb.

29 Volumina legum IV 1737. 637-644, ratifikálva 1659. június 10-én Varsóban. In: Uo. 644-656. A dokumentum lengyel szövegét közli Geraszimcsuk 1909. 82-90. In: Zapiszki Naukovo Tovaristva imeni Sevcsenka (ZNTS) t. LXXXIX. Lviv. Orosz szövege AktiJUZR IV 141-144, ukrán szövege Hrusevszkij/Grusevszkij X. http://litopys.org.ua/hrushrus/iurtl00307.htm [letöltve: 2017. január 10.]

149