Szilasi Ágota, H.: Örökségünk védelme és jövője 2. A Dobó István Vármúzeumban 2016. február 4-5-én megrendezett Tudományos Konferencia tanulmánykötete - Studia Agriensia 33. (Eger, 2017)
Giber Mihály - Havasy Orsolya - Rákóczi Gergely: Megelőző feltárása a Végvári vitézek terén (Eger-belváros). A 2014. évi feltárás eredményeinek összefoglalása két leletcsoport reprezentálásával
GIBER MIHÁLY - HAVASY ORSOLYA - RÁKÓCZI GERGELY Északkelet-Magyarország 17. századi pénzforgalmában igen nagy számban találunk lengyel érméket.26 1.2. A porosz fejedelmi veret A Königsbergből származó,27 Ernst Pfaler verdefelügyelő sziglájával28 ellátott dreipölker (Táblázat 5.) érdekessége, hogy az szinte megtévesztésig hasonlít III. Zsigmond lengyel király által vert pénzek éremképére. Ez azzal magyarázható, hogy György Vilmos - porosz fejedelemként (1619— 1640) - vazallusa volt a mindenkori lengyel királynak, ez esetben III. (Vasa) Zsigmondnak.29 A politikai autonómia és szuverenitás hiányát mutatja az is, hogy a königsbergi verdének a lengyel-litván címert kellett használnia.30 Ettől függetlenül Brandenburg-Poroszország gyakorlatilag Lengyelországtól különálló külpolitikát folytatott a harmincéves háborúban (1618-1648), s a Német-Római Császársággal (és így a Magyar Királysággal) is harcban állott.31 Az érme idekerülését esetleg magyarázhatja egyrészt a birodalmi, osztrák és hazai pénzek értékének ekkoriban jellemző inflációja,'2 valamint ama körülmény, hogy verési évében az egész Királyi Magyarország a poroszokkal (is) szövetséges Bethlen Gábor ellenőrzése alatt volt.33 1.3. Magyar királyi veretek A magyar uralkodók által kibocsájtott pénzek (összesen 6 darab, 43%, Táblázat 6-10.) mind kronológiai szempontból, mind pedig verési helyük alapján homogén képet mutatnak. Az összes veret II. és III. Ferdinánd regnálásához köthető, s ezen belül is viszonylag szűk időintervallumot képviselnek, amennyiben mindahány a 17. század második negyedéből való. Verdehelyük azonos, egységesen körmöcbányai provenienciával34 35 rendelkeznek, pontos verési idejük: 1625-1629, 1633, 1634, illetve 1638." Kronológiailag az utolsó II. Ferdinánd nevében vert érme 1638-ban, tehát posthumus (egy évvel az uralkodó halála után) került kibocsátásra. Ennek éremképe igen silány, mely egyrészt a szokatlan punctuatioban, másrészt a halovány Madonna-kép gyér kivitelén figyelhető meg (Táblázat 9.).36 Az uralkodó által vert, egyébként is romló minőségi tendenciát mutató hivatalos pénzeken kívül azonban egy ízben előfordult egy hamisítvány is, 1623-as évszámmal. (9 kép) A hamisító 26 Ulrich 1995. 22-23. A nyírbogdányi kincslelet érmeinek több, mint 80%-a volt lengyel, a nyíribronyi 17. századi együttesben ez az arány 76% (Ulrich 1997. 265.), de Szabolcs-megye csaknem összes pénzleletében extrém magas a lengyel veretek részaránya, olyannyira, hogy a régió legjelentősebb pénzforgalmi tényezőivé váltak 111. Zsigmond korában. Ulrich 1997. 267. 27 N ICO L-Borg mann 1998. 122. KM# 56. (utóbbi a Krause-Mishler- féle katalógusszám jelzése). 28 Nicol-Borgmann 1998.119., Cuhaj 2008.324. 29 A porosz fejedelemség csak 1656-ban nyerte el szuverenitását (erre lásd: M. Clark 2006.49.). Numizmatikai vonatkozásait: Weidhas 1855.25. 30 Ez pénztípustól függetlenül meghatározta az éremképet, s nem előzmény nélküli, hiszen már Johann Sigismund uralkodása alatt is használták garasokon, pl.: Heyden 1896.541. 31 Lázár 2009.22. 32 N. Kiss 1963.154. 33 Marczali 1911.472. 34 A magyar királyi vereteken elsőként a 15. század közepén, I-uxemburgi Erzsébet ( 1439-től) özvegy királyné által ha, V. László nevében kiállított pénzein jelenik meg a Körmöcbányára utaló verdejegy (ekkor K-R). Gyöngyössy 2006.256. 35 A feltárás során kiadott leletcsomagolási számok: 1799, 1880,2360,236l.A pénzleletek még nincsenek beleltározva a Múzeum régészeti gyűjteményébe. 36 Az ekkori érmek rossz minőségére: N. Kiss 1963.153. szintén K-B verdejegyet" használt, ami arra utal, hogy Eger környékén a körmöcbányai pénzverőkamara által kibocsájtott érmek forogtak használatban. (Ezt egyébként a lelőhelyen előkerült II. Ferdinánd-korabeli pénzek is alátámasztják, amenynyiben mind körmöci veret.) Noha a pénzhamisítás delictumát a 15. század dereka óta hűtlenségként (nota infidelitatis) brutálisan szankcionálták,38 a 16-17. század zavaros viszonyai a hamisítóknak módfelett kedveztek, s „a pénzleletek szerint is meghatározó tételt képeztek a kor pénzforgalmában ".19 Az említett veret minőségén, megformálásán és hitvány kivitelén látszik, hogy elmélyült alfabetikus tudást nélkülöző személy(ek) készítették a verőtövet, s a köriratban előforduló betűket gyakorlatlan kezek próbálták megformázni. A hamisító írástudatlanságát bizonyítja az is, hogy a körirat - mivel a hivatalos veretek elő- és hátlapján lévő feliratot keverte - teljesen értelmetlen. így lett Szűz Máriából - akire a patrona szó utal - d[ei] gjratia] r jomanorum] i[mperator] sfemper] ajugustus] [...] h[ungariae] r[ex], azaz „Isten kegyelméből német-római császár és magyar király” az uralkodóból pedig II. Fer[dinandus] Hungarijae], tehát „magyarországi II. Ferdinánd”. Könnyen belátható, hogy a hamisító még véletlenül sem próbálta meg az eredeti veretek éremképét precíz módon lemásolni. Ez azonban azt is jelenti, hogy szüksége sem volt rá, következésképp a kereskedelmi forgalomba bocsátott érme használóinak analfabetizmusa is valószínűsíthető. Egyébként a verőtövet megformáló ötvös saját szakmájának sem lehetett mestere, amelyre a veret silány, homályos kivitele utal.40 Az önjelölt pénzverőmester azonban nem csupán analfabéta volt, hanem a latin grammatikában sem lehetett igazán járatos (a rövidítések jelentését legalábbis biztosan nem értette) - ezt látszik bizonyítani az értelmet nélkülöző felirat. A 17. századi magyar királyi veretek közül legkésőbbi egy 1645-ös, szintén Körmöcbányán, az előzőekkel azonos éremképpel, csak éppen III. Ferdinánd nevében kibocsátott ezüstdenár (Táblázat 10.). Ennek ezüsttartalma nem tér el az előző négy veretétől, ugyanis a kamarai szabályzat szerint 1626-tól 1659-ig 0,15 g tiszta ezüstből verték a magyar királyi dénárokat,41 amelyekből négy darab ért egy bécsi krajcárost.42 Viszonyítási alapként egy 1653. évi kassai árszabás (limitatio) szerint egy kocsikerék elkészítése került 45-60 dénárba.43 1.4. A salzburgi érseki veret A feltárás során előkerült pénzleletek között egy darab salzburgi érseki veret is megtalálható (Táblázat 11.), mely a kibocsátó személye alapján datálható. Guidobald ugyanis 1654-ben ke-37 A K-B rövidítés feloldása „Kremnitz-Bergstadt”. 38 A Eiamis pénzverőkről az első jogeset Falbrecht de Thom körmöci főkamarai gróf alatt történt. Az elfogott hamisítót a királyné elé idézték ama gyanúval, hogy a királyi pénzverde eszközeit hamisítóknak adta át. Az illetőt megkínozták, majd a törvény értelmében megbüntették, azaz fő- és jószágvesztésre ítélték. Krizskó 1880. 23. A hűtlenségként való szankcióra: Gyöngyössy 2006.257. 39 Ulrich 1995.22. 40 Ulrich 1995.22. Az ekkori hamisítványokat egyenesen a marçyar dénárok .silány utánvereteiként” határozza meg. 41 Huszár 1979.14. 42 N. Kiss 1963.156. 43 Spóner 2005. 162.
