Szilasi Ágota, H.: Örökségünk védelme és jövője 2. A Dobó István Vármúzeumban 2016. február 4-5-én megrendezett Tudományos Konferencia tanulmánykötete - Studia Agriensia 33. (Eger, 2017)

Giber Mihály - Havasy Orsolya - Rákóczi Gergely: Megelőző feltárása a Végvári vitézek terén (Eger-belváros). A 2014. évi feltárás eredményeinek összefoglalása két leletcsoport reprezentálásával

ÖRÖKSÉGÜNK VÉDELME ÉS JÖVŐJE 2.

rült a salzburgi érseki székbe,44 s 1668. június 1-én hunyt el.4S A salzburgi krajcár előkerülésének történeti hátterében az állhat, hogy a 17. század elejétől kezdődően a magyar dénárok forgalma jelentősen visszaesett, s helyettük a hazai pénzforgalom a Német-Római Császárság területén vert (köztük fejedelmi vagy elector-i [értsd: választófejedelmi]) pénzeket preferálta.46 Ez természetesen praktikus okokkal - tudniillik a gazdaságtörténeti kutatás által régóta megállapított tényezővel, a császári és magyar krajcárosok konstans redukálódó ezüsttartalma által indukált drasztikus értékromlásával - magyarázható.47 Szemléletesen érzékelhető mindez, ha az említett pénznem 1623 és 1625 közötti mintegy 2%-os inflációjára hivatkozunk.48 Ez a minőségi romlás természetesen összefügg ama körülménnyel, hogy a hivatalosan megállapított nemesfémtartalomtól a kamarák a gyakorlatban szinte mindig eltértek, s így került sor a „teljesen felhígított ezüstpénz tömeges kibocsátására”,49 következésképp pedig a krajcárok folyamatos devalvációjára.

1.5. Az oszmán szultáni veret

A II. Szulejmán által kibocsátott érmét (Táblázat 12.) az anno hegirae 1009. évben verték, amely a keresztény időszámítás szerint 1687. szeptember 7 - 1688. október 5. közötti intervallumnak felel meg.50 Az egri belvárosban való felbukkanása meglepő jelenség, figyelembe véve egyrészt a török aprópénzek 17. századi magyarországi pénzforgalomban való szinte teljes hiányát,Sl másrészt az Eger visszafoglalásával kapcsolatos történeti körülményeket. Ugyanis a várat és a várost ennél már jóval korábban katonai blokád alá vonták a német csapatok Doria János vezetésével, minek eredményeképp az 1687. november 28-án megkezdett kapitulációs tárgyalások értelmében a török őrség és a civil lakosság december 17-én elvonulhatott.52 Tekintve azonban, hogy jelentékeny török remanens lakossággal számolhatunk a hadi cselekmények után is, ez az ellentmondás feloldható: a török etnikumú lakosság ugyanis mintegy 113 főt (23,6%) tett ki az 1687-1690 közötti összeírások szerint Egerben.S3 A veret rétegtani helyzete miatt kiválóan keltezte a beszámoló elején említett, agyagba rakott kőfalú épületet a telek keleti részén.

Egyébként az egri várásatások alatt is került elő egy szintén 1687-ben vert rézpénz a gótikus királyi palota északnyugati aknájából.54 Ez utóbbit azonban Konstantinápolyban verték, s a Szúnyog-közi érméhez hasonlóan szintén a szövetséges ostrom után.

1.6. Német-római birodalmi veret

A 17. század végéről, a visszafoglalás utáni időszakból származik az az I. Lipót-érme, amelyet a bécsi verde bocsátott ki

44 Kempffern 1662.93.

45 Rädlmayer 1752.545.

46 Ulrich 1995. 22; A kisnaményi kincslelet is tartalmazott igaz, egyetlen példányban salzburgi veretet 1635-ből. Ulrich 1997.266.

47 N. Kiss 1963.154.

48 N. Kiss 1963.154-155. alapján saját kalkuláció.

49 N. Kiss 1963.155.

50 Cuhai2008. 18.

51 V Székely 1999. 243-251. szerint például a török hódoltság alatt lévő, s kereskedelmi szempontból is jelentékeny Kecskemét khász városában a „török aprópénz (...) forgalma is kimutatható, de jelenlétük nem volt számottevő és a leletekben sincs nyomuk'.

52 Kovács 2006.13.

53 Kovács 2006.20.

54 Mintegy 5,6 m mélyen lelték. Fehér 1963.231.2. jegyet.

1696-ban (Táblázat 13.). A verdemester ebben az időszakban Johann Michael Hoffmann volt,55 jóllehet erre az éremképen semmi sem utal. E pénz Lipót nevében nem magyar királyi, hanem birodalmi császári minőségében lett kibocsátva, ennek megfelelően a magyar numizmatikai katalógusokban elő sem fordul. A fentiek miatt ezt is idegen veretnek tekintjük. Felbukkanása azonban a legkevésbé sem nevezhető meglepőnek, mivel Északkelet-Magyarország pénzforgalmában ekkor érte el csúcspontját a Német-római Császárságból való érmék (köztük a krajcárosok) száma.56

II. 18. századi pénzek

Az újkor első évszázadát 8 darab veret reprezentálja. Ez a teljes numizmatikai leletanyag mintegy 36%-a. Az érmék verési hely szerint a következőképp osztályozhatóak.

II. 1. Magyar fejedelmi és királyi veretek

A 18. századi magyarországi érmék közül kettő való a 18. század elejéről: II. Rákóczi Ferenc fejedelem (Táblázat 14.), illetve I. József polturája (Táblázat 16.). Az előbbi érdekessége, hogy az 1703-ban kuruc kézre jutott körmöd verde utolsó működési évéből (1707) származik.57 Ekkor egyébként Eger a szabadságharc egyik fontos központja volt,58 s épp ebben az évben mondták ki - az ónodi országgyűlésen - a Habsburg-ház detronizációját. Eger a kurucok jelentős katonai központja59 maradt egészen 1710. december 7-i elestéig.“ AII. Rákóczi Ferenc utasítására vert rézpolturáknak egyébként létezik császári előde is Körmöcbányán. Ezeket 1695-ben kezdték el veretni, s hasonlóan csúfos monetáris kudarcot vallott, mint a város elfoglalása után előállított kuruc változat.61 A szabadságharc bukásának évében verték I. József kopottas megtartású polturáját. Mindkettő forgalmi (ám minimális, mintegy másfél krajcár értékű)62 aprópénz volt.

Már a század dereka után, de szintén a körmöcbányai verdéből került ki Mária Terézia 1765-ös rézpolturája (Táblázat 19.), melynek hátoldalán (revers) az erősen rongálódott felület ellenére kiolvasható abbreviatio feloldása a következő módon lehetséges. Az első betű (K) a verde-, míg a második (M) mesterjegyként értelmezhető, s az utóbbi bizonyos Ignatz Krammer, Edler von Münzburg személyével azonosítható, kiről csupán annyit tudunk, hogy a Hotrechnungskammer, tehát az Udvari Kamara egyik tisztségviselője volt 1771-ben,65 valamint a körmöci pénzverőkamara mestere (Münzmeister) 1767-1772 között.64 A szakirodalomban eddig ismert hivatalviselési intervallumnál ez a veret azonban korábbi, amely tény némi prozopográfiai adalékkal szolgálhat, s Krammer körmöci működésének idejét módosíthatja / pontosíthatja.65

55 Cuhaj 2008.31.

56 Ulrich 1995.23.

57 Huszár 1979.24.

58 1705. január 2-án tette le a fegyvert a császáriak parancsnoka, Ferdinand Zinzendorff zu Graf. Szántó 1963.272.

59 Szántó 1963.280.

60 Szántó 1963.293.

61 Szemán 1999.265-267.

62 Huszár 1979.16.

63 Schematismus 1771.24.

64 Cuhaj 2010.37.

65 Körmöci verdeofficiolátusának kezdete egyébként történeti adatok szerint is sokkal korábbra

154