Szilasi Ágota, H.: Örökségünk védelme és jövője 2. A Dobó István Vármúzeumban 2016. február 4-5-én megrendezett Tudományos Konferencia tanulmánykötete - Studia Agriensia 33. (Eger, 2017)
Szőke Balázs: Boltozatok az egykor egri székesegyház késő gótikus csarnokszentélyében
ÖRÖKSÉGÜNK VÉDELME ÉS JÖVŐJE 2. 9. Székesfehérvár, az egykori Szűz Mária prépostság hajóboltozata mópont hat borda kereszteződése. A szerkezet logikája szerint hasonló nagyságrendben kellene három borda és négy borda (aszimmetrikus) összemetsződéséből íelépülő csomópontokkal rendelkeznünk. A fennmaradt kőanyag alapján a boltozat egységesen tagozattúlfutásokkal épült, így minden bordacsomópont egységesen hat borda kereszteződéséből épülhet fel. A 30 fokos emelkedési szögű csomópontok egységesen szimmetrikus, hat borda kereszteződéséből felépülő rendszere arra utal, hogy a boltozat fiókjaihoz kapcsolódó és a boltvállak felé mutató a szerkesztési háló vonalaitól eltérő irányú, süllyedő bordaindítások a boltozat lentebb elhelyezkedő, 50 fokos emelkedési szögű csomópontjaiban voltak. A szerkesztés egyben azt is meghatározza, hogy a boltvállakhoz szabályos rombuszmező kapcsolódott a boltszakasz szélein. A boltozati rendszer felépítése, illetve a bordacsomópontok tagozat-túlfutásos megoldása több lehetséges bordaháló kialakítását rejti magában. Szerkezeti és geometriai szempontból mindegyik azonos. Szimmetrikus felépítéssel négy variáció adott, illetve számos aszimmetrikus kompozíció is elképzelhető. Ez utóbbi azonban kevéssé valószínű, ugyanis a boltszakaszok középpontjában zárókő található, így azok a jellegzetes megoldások, amelyeket a nördlingeni vagy a schwäbisch hall-i boltozatokon megfigyelhetünk, nem kialakíthatók. Ez a boltozati rendszer a 15. század végének, 16. század elejének jellegzetes típusa. Egyik legnagyobb szabású példája a Schwäbisch Gmündben álló Eleiligen-keruz Münster csarnokszentélyének főhajóboltozata. Az Aberlin Jörg és Hans von Urach által épített boltozat az 1490-as években épült fel. A boltozat váltakozva egymásba fonódó rombuszmezőkből felépülő rácsozata rendkívül sűrű, összetett rendszerű. Magyarországon a Szeged-alsóvárosi obszerváns ferences templom hajójának boltozata mellett a bakabányai plébániatemplom hajóboltozata, a besztercebányai plébániatemplom Szent Borbála kápolnájának boltozata, a Selmecbányái vártemplom kaputornyának boltozata, valamit a Besztercebánya-Jakabfalvi templom szentélyboltozata épült ezzel a megoldással.25 A bécsi építőpáholy rajzanyagában is több hasonló boltozat rajza szerepel.26 A pécsi székesegyház egykori hajóboltozata is ilyen rendszerben épült a feltárt kőfaragványok szerint.2 A pécsi boltozat egyszerűbb, 1 (Zárókő)-2-3-4(boltváll) vezérgörbe alapján szerkesztetett, szintén vízszintes bordákat is felhasználó boltozati rendszerben készült. A Pécsett nagyobb számban fennmaradt, egymástól eltérő bordacsomópontok alapján, ugyanannak a boltozati rendszernek legalább háromféle, azonos szerkezeti megoldásra épülő változatából állt az egykori főhajóboltozat. Itt nem kizárható, hogy a boltszakaszok egységes formájúak, de rajzolatukat tekintve aszimmetrikus megoldásúak voltak. Ilyen megoldás az Egerrel leginkább párhuzamba állítható Schwäbisch Hall csamokszentélyének főhajóboltozatánál látható. Hasonló boltozatok épültek Nördlingenben a Szent György templom hosszházának három hajójában is.28 Ingolstadtban monumentális méretben épült fel ennek a boltozási rendszernek az egyik legegyszerűbb változata. Ezt a típusú aszimmetrikus megoldást a vízszintes bordák tették lehetővé. A szerkezeti megoldás megfigyelhető több 15. századi boltozat poligonális lezárásnál, de igazán nagy szerepet Burkhart Engelberg boltozatainál kapott.29 Az augsburgi Szent Ulrich és Aíra bazilika és Szent György templom hajóboltozatai erre a megoldásra épülnek úgy, hogy a vízszintes bordák nem párhuzamosak a boltozat gerincével, a boltozatok karaktere a csillagboltozatos megoldásokéhoz hasonló. Ugyanezek a boltozattípusok bővített formái Magyarországon Pécsett épültek fel a Domokos kolostor templomának hajójában illetve a pécsi székesegyház kórusának főhajójában.30 Ez utóbbi alkotás felirattal is megerősítve 1505-ben Demeter mester vezetésével épült.31 (4,5. és 6. kép) 25 Szőke 201 3b. 801 -822. 26 Böker 2005.319,17.008 rajz. 27 Szó ke 2015.9-12. 28 Bischoff 1999. Nördlingen boltozatait Stephan Weiter építette 1510 előtt Weirer, Burkhart Engelberg tanítványa volt Augsburgban a Szent Ulrik és Afra építkezésein. 29 Kárpáti Szekér 1994.235-256. 30 Kárpáti-Szekér 1994.235-256 31 Koller 1796.506-507., Henszlmann 1869.5-6., Gerecze 1893.28. 98
