Szilasi Ágota, H.: Örökségünk védelme és jövője 2. A Dobó István Vármúzeumban 2016. február 4-5-én megrendezett Tudományos Konferencia tanulmánykötete - Studia Agriensia 33. (Eger, 2017)
Szőke Balázs: Boltozatok az egykor egri székesegyház késő gótikus csarnokszentélyében
SZŐKE BALÁZS A mellékhajók boltozatai A három, ehhez a boltozathoz köthető kőfaragvány egységesen 50 fokos emelkedési szögű, hat borda összemetsződéséből felépülő bordacsomópont. A bordák közül a szimmetriatengelybe eső kettő, a záradék felé emelkedő és a boltvállak felé süllyedő helyzetű borda a csomóponton törés nélkül fut át. Az emelkedő bordaindítás két oldalán egy-egy ugyanolyan emelkedő helyzetű bordaindítás található szimmetrikusan. A boltváll felé süllyedő borda két oldalán egy-egy lapos, 7-8 fokos emelkedési szögű, emelkedő helyzetű bordaindítás található. A bordaindítások rendszere a főhajóboltozatéhoz viszonyítva 90 fokban elforgatott alaprajzi vetületi szerkesztőhálóra utal. Ebben a sorolt rombuszháló típusú boltozati rendszerben csak egy olyan boltozattípus építhető, amelynél ilyen alacsonyan a boltvállak közelében elhelyezkedő csomópontok vannak. Ilyen boltozattípus az, amelynek számos példája közül Magyarországról a lőcsei plébániatemplom északi előcsarnokának boltozata, a gyulafehérvári Lázói kápolna boltozata, és a szintén csak a faragványokból rekonstruálható debreceni Szent András templom északi kápolnájának boltozata ismert.32 (7. kép) A szerkesztés szerint, mint például a debreceni boltozat esetében, az egriekkel megegyező helyzetű csomópontok emelkedési szöge 42 fok, a szerkesztés vezérgöbéje l(Zárókő)-2-3-4(boltváll). Az adatok alapján az egri mellékhajó-boltozat vezérgörbéje a főhajóéval megegyező 1 (Zárókő) 2 3—4—5(boltváll), a boltozat záróköve ( 1 ) a 2. számú csomópont magasságába kerül. Ilyen csúcsíves vezérgörbével szerkesztett boltozatra is számos példa adódik, leggyakrabban összefüggő boltozatú háromhajós csarnokterek mellékhajóiban fordul elő ez a megoldás. A csomóponton látható két vízszintes bordaindítás nem tarozik a boltozati rendszer alapvető szerkezetébe és tagozattúlfutásként sem értelmezhető. A hálózatba beillesztett bordák a boltvállakhoz kapcsolódó mezőket osztották meg és feltehetőleg egy vízszintesen futó egybefüggő mustrához tartozattak. Ilyen, a boltozat szerkezeti logikájába nem feltétlenül illeszkedő díszítések a Schwäbisch Hallban épült boltozatokon is láthatóak. A boltozat alaprajzi vetületének gazdagított sűrűbb változatával épült fel a Rozsnyói plébániatemplom (ma székesegyház) hajóboltozata, valamint a simontornyai vár kápolnájának boltozata. (8. kép) A leggazdagabb rajzolatú ilyen típusú boltozat a kőfaragványok alapján Székesfehérváron, a Szűz Mária prépostság főhajójában épült.33 Székesfehérváron, a csomópontokon mérhető adatok szerint Augsburghoz és Pécshez hasonló módon használtak vízszintes bordákat. (9. kép) Az azonos vezérgörbe és a boltozatok szerkesztőhálójának megegyező elhelyezése alapján, a mellékhajó-boltozat típusának szerkesztőhálója merőleges a főhaj óboltozatéra, viszont a mellékhajó-boltozatok 90 fokkal elfordítva, gerincükkel a főhajó fiókjaihoz kapcsolva épültek. Feltételezhető, hogy a boltozatok mindhárom hajóban egységes rendszer szerint készültek. 32 MÓDY-Szőke2014. 137-152 33 Szöke2013a. 103-114. 10. Pécs, a székesegyház belső tere 1510 körül A szentélykörüljáró és a főhajó poligonális részének boltozása A főhajó poligonális részének lezárásáról nincsenek adataink. A boltozat rajzolata különösebb nehézségek nélkül átfordítható mind a nyolcszög három oldalával, mind a hatszög három oldalával, mind a hatszög két oldalával képzett tengelypilléres lezárásba. A poligonális rész körüljárójához tartozathat a fennmaradt negyedik csomóponttípus egyetlen példánya. A csomópont mérhető emelkedési szöge 30 fok. A csomópont öt borda szabálytalan kereszteződése. A boltvállak felé süllyedő helyzetű két borda alaprajzi vetületben mért szöge megközelítőleg 110 fok. Az ezek túlfutásában folytatódó, lapos, 7-8 fokos emelkedési szögű bordaindítások alaprajzi vetületben mérhető szöge 70 fok. Ezek tengelyéhez mérten mintegy 11-12 centimétert jobb felé eltolva egy emelkedő helyzetű borda indítása található. A bordaindítás nem szimmetrikus elhelyezkedésű, a csomópont másik négy bordaindítása által meghatározott szimmetriatengelyhez viszonyítva 15 fokban jobbra eltér. A csomópont egy 99
