Szilasi Ágota, H.: Örökségünk védelme és jövője 2. A Dobó István Vármúzeumban 2016. február 4-5-én megrendezett Tudományos Konferencia tanulmánykötete - Studia Agriensia 33. (Eger, 2017)

Szőke Balázs: Boltozatok az egykor egri székesegyház késő gótikus csarnokszentélyében

SZŐKE BALÁZS 8. A Szeged-alsóvárosi templom hajóboltozata jaihoz kapcsolódott. A mellék­hajóban a boltozatok fiókrészei csatlakoztak egymáshoz. így a két boltozattípus a főhajó és a mellékhajó vonalában közvetle­nül egymásba kapcsolódhatott. A fennmaradó, kissé torzított csomóponti elem illeszkedik a szentélykörüljáró három sza­bálytalan háromszögű boltme­zőből felépülő részéhez, melyet különálló vagy a határukon egy­másba fonódó csillagboltozatok fedhettek. A csomópontok és az egy­kori csamokszentély alaprajza alapján állítható, hogy ez a kő­­faragvány csoport az egykori csamokszentély 15. század végi hálóboltozataihoz tartozhatott, amelyek egységes profillal, egy­séges szerkesztési ívvel épültek, de alaprajzi vetületűk és szerke­zeti felépítésük az adott boltsza­kasz helyzetének megfelelően különböző volt. (3. kép) A vizsgálatok elején ennek ellenére nem volt célszerű el­vetni azt a feltételezést, hogy ez a boltozat valóban tartozhat a kevesebb, mint 9 m fesztávol­ságú Szent István kápolnához. A régészeti adatok alapján a ká­polna már a Zsigmond korban felépült.22 A székesegyházról írásos források alapján tudjuk, hogy befejezték a csarnokszen­tély építkezéseit, és a tér bolto­zata is elkészült.23 A boltozati bordákat Búzás Gergellyel és Osgyányi Vil­mossal mértük fel a Dobó Ist­ván Múzeum kőtárában. (2. kép) A kőfaragványok vizsgá­lata alapján állítható, hogy az összes boltozati elem egy bol­tozati rendszer részét képezte. Bordaprofiljuk, a bordák mé­rete megegyező és a mérhető emelkedési szögek rendszere is azonos. A boltozati csomópon­tok azonban nem tartozhatnak ugyanazon boltozathoz (egy boltszakaszon belül). A bordaelemek egyik csoportja vízszintes bordákkal szerkesztett rendszerbe illeszkedik (A 1-4 és B 1-3 csomópontok), míg egy másik csomóponttípus egy erre 90 fokkal elfordított tengelyű sorolt rombuszháló boltozat eleme kell, hogy legyen (C 1-3 csomópontok). Egy további csomó­pont kissé torzított összemetsződése pedig egyik boltozati rend­szerbe sem illeszthető be (D 1 csomópont). A jellegzetességek alapján az is kizárható, hogy a boltozat alapvető rendszerétől eltérő elemek a főhajó poligonális lezárásába illeszkedő torzított részek elemei lettek volna. Az, hogy mindegyik csomóponttípu­son ugyanannak a szerkesztési ívnek az adott magassági pont­jain találhatóak az összemetsződések, arra utalnak, hogy ezek a boltozati elemek a háromhajós, körüljárós csarnokszentély boltozataihoz tartoztak, amelyek ugyanazzal a bordaprofillal és szerkesztési ívvel készültek, de alaprajzi vetületűk és felépítésük eltérő volt az adott térszakasz sajátosságainak megfelelően. A főhajóboltozat, egy vízszintes bordákat is felhasználó boltozati rendszer, amelynek számos, a záradékhoz közel eső kis emelke­dési szögű csomópontja megmaradt, valamint ugyanennek a boltozatnak az alacsonyabban elhelyezkedő, meredekebb emel­kedési szögű csomópontjaiból is több található a kőanyagban. Az ettől 90 fokban eltérő szerkesztésű boltozatnak a boltváll­­hoz közel eső elemei alapján ez a boltozat a főhajóboltozathoz hasonló elhelyezésben épült, tehát záradéka a főhajóboltozat fiók­22 Kárpáti 2010.101-102. 23 Détshy 1964.4. A boltozatok elméleti rekonstrukciója A főhajó boltozata Az egykori szerkezetből jelenleg hét boltozati bordacsomópont ismert. Ezek közül négy közvetlenül a záradék alatt elhelyezke­dő, 15 fokos emelkedési szögű, hat borda kereszteződéséből fel­épülő kőfaragvány. A bordák közül kettő a záradék felé emelke­dő, folytatásuk a boltvállak felé süllyedő helyzetű. A további két bordaindítás helyzete ugyanilyen, az egyik emelkedő folytatása süllyedő, de emelkedési szögük laposabb, 7-8 fok körüli, ezért vízszintes bordák indításai.24 Hasonló felépítésű, de 30 fokos emelkedési szöggel szerkesztett csomópont a további három kőfaragvány. Ezek közül a bordák közül kettő szintén a záradék felé emelkedő, folytatásuk a boltvállak felé süllyedő helyzetű. A további két bordaindítás vízszintes borda indítása, emelkedési szögük lapos, 7-8 fok körüli. A főhajóboltozat a kőfaragványok alapján egy l(Zárókő)-2-3-4-5(boltváll) vezérgörbe alapján szerkesztett, a hossztengellyel párhuzamos állású, azonos ma­gasságon elhelyezkedő, egyenes boltövként működő bordákat is felhasználó boltozati rendszerben készült. A boltozat rend­szerét meghatározó, szabályos, egyenlő oldalú háromszögekből felépülő alaprajzi vetületi háló elemei tehát úgy helyezkedtek el, hogy a háromszögek oldala a boltozat gerincével és az épület hossztengelyével párhuzamos. A kőfaragványok alapján a bol­tozat középső, záradéki részét ismerjük. Mindegyik bordacso-24 A vízszintes bordák ívszegmensek, a szerkesztésnek megfelelő ív tetejéről kiemelt szegmensek­nek megfelelő görbülettel. A csomópontokban emelkedési szögük a zárókövek alatti csomó­pont emelkedési szögének fele. 97

Next

/
Thumbnails
Contents