Szilasi Ágota, H.: Örökségünk védelme és jövője 2. A Dobó István Vármúzeumban 2016. február 4-5-én megrendezett Tudományos Konferencia tanulmánykötete - Studia Agriensia 33. (Eger, 2017)
Kárpáti János: A Dobó-bástya elpusztulásának valódi okai
KÁRPÁTI IÁN OS vélemény megfogalmazódott a bástya helyreállíthatóságával kapcsolatban, egészen a legszélsőségesebb megnyilvánulásokig, mint pl. „Minden mozgásban lévő falat le kell robbantani, majd 45 fokos rézsűt kell kialakítani, be kell vetni fűmaggal és kész. A vár többi része is ilyen, semmit sem ér, kár beleölni a pénzt... ”, azonban végül győzött a rekonstrukció mellett érvelő, józan, megfontolt álláspont. A helyreállításhoz korábban, egyrészt az UVATERV rendelkezett precíz műszaki adatokkal, hiszen egy függőleges helyzetű, óriási nehézállványt kellett a bástya köré, a kívülről eredetileg lejtős falai mellé tervezniük. Másrészt az OMF megszerezte mindazt az információt, mely a helyreállítás tervezéséhez szükséges volt. A bástyaomlás folyamata során születtek meg a bástya részleteit tartalmazó felméréseim, mindaz rögzítésre került, amit menetközben látni lehetett, hogy a részfelmérések adataiból az egész összerakható legyen. Az OMF vezetése kézhez kapta a felmérési dokumentációt, sőt a bástya megismerhető részleteiről az omlás közben készült első perspektivikus látképet, s a fotóanyagot, mely dokumentumok megalapozták a döntés előkészítését, Kozák Károly régész, Entz Géza osztályvezető, s az OMF építész tervezője, Sedlmayr János szakvéleményét, melyet aztán az OMF vezetősége megtárgyalt. így alakult ki az OMF végső álláspontja, miszerint mégis érdemes a bástyát viszszaállítani! Természetesen több helyreállítási terv született, végül a MÉLYÉPTERV programját fogadta el a Műemléki Tervtanács az egri és Fieves megyei vezetés támogatásával. Az azóta elkészült bástya műbástya, nem az igazi Dobó-bástya, de elismerés illeti készítőit, hiszen mindent elkövettek, hogy az eredeti bástya tömegének külső megjelenését visszaadják. A vele együtt megkutatott és helyreállított körtorony kiegészítés, vörös tégláit ma már megszokta a szemünk, noha jobban örültünk volna, ha kőszínben jelenik meg, hisz az egész vár kőből épült. A feltárt eredeti, és megmaradt 8 m magasságú kőtorony maradványra pedig 7 m magas tégla kiegészítés készült. (14-20. kép) A körtorony kutatása Mint már láttuk, a 16. század második felének vári térképei mindenütt jelzik a körtorony alaprajzát, amely még külön állt a hozzáépített Dobó-bástya falaitól. Alsó része a Dobó-bástya felső szintjéig (járószintjéig) kővel befalazott volt. A körtorony belsejének kiszabadításakor a torony város felé néző oldalán egy korai, 14. századi kulcslyuk alakú és egy későbbi, 16. század közepéről származó lőrést bontottunk ki. A körtoronyba, belsejének befalazásakor több faragott kőanyagot is beépítettek, elhelyezkedésük alaprajzát és mélységét is dokumentáltuk, így a betöltésről is kronológiai megközelítést tehetünk. A kövek egy része a székesegyházak területéről származik, közöttük jelentős egy sírkőmaradvány, valamint egy gótikus ablak részlete. Egy kútkáva darabja is jelen van, egyelőre azonban nem határolható be, hogy melyik kút tartozékai, tekintettel a vár több kútjára, melyek közül csak egyet volt módunk feltárni. A faragott kövek felszínre jutásá-20. A Dobó-bástya déli homlokzat belső síkja, lőrés előkerülése a robbantások közötti időben (Kozák Károly ásatása, fotó: Kárpáti János, 1976) 21. A Dobó-bástya mellett 1975-ben leltárt cipóosztó ház és nagypincéje, felette a Dobó-bástya lerobbantása előtt elbontott tiszti lak később az OMF munkásszállás épülete (Kozák Káról)-ásatása, fotó: Kárpáti János, 1976) 51
