Szilasi Ágota, H.: Örökségünk védelme és jövője 2. A Dobó István Vármúzeumban 2016. február 4-5-én megrendezett Tudományos Konferencia tanulmánykötete - Studia Agriensia 33. (Eger, 2017)
Kárpáti János: A Dobó-bástya elpusztulásának valódi okai
ÖRÖKSÉGÜNK VÉDELME ÉS JÖVŐJE 2. nak egyik legszebb napja akkor jött el, amikor a Szent Katalin gótikus szoborlelet két darabja előbukkant.12 13 A szoborlelet árnyékában szerényen húzódik meg két, gótikus ajtókeret alsó szeletének maradványa, amelyet szintén e faragott kőanyaggal együtt fedeztünk fel. A kőkeret darabjait a helyreállítási tervben Kozák Károly a nyugati várfalsétány vokeret megmaradt elemeit. Kozák Károly hasonló egri és budai példákkal alátámasztva igazolta a torony 14. századi építési idejét. A körtorony belsejének teljes feltárása nyomán megnyílt annak lehetősége is, hogy a Dobó-bástyával összekapcsolva, a két objektum szerves egységet alkosson. A körtorony belsejében eredetileg védelmi célból készült faszerkezetű lépcsők kötötték 22. A körtorony belső teréből kibontás után felszínre került két gótikus ajtókeret töredék (Kozák Károly ásatása, fotó: Kárpáti János, 1976) nalában, feltételezése alapján egy egykor itt nyíló kapunyílásba helyeztette be. Irt is egy tanulmányrészletet - befejezni azonban már nem tudta -, amelyben egy hasonló körtorony példája nyoössze a különböző magasságban lévő lőréseket. Az újjáépítés során ez beton lépcsőházzá alakult, s a torony alsó részén egy áttörést vágtak a bástya felé, azaz egy mesterséges nyílást hoztak lét-25. A Püspöki palota alsó szintje, 14. századi gótikus nyíláskeretek (Kozák Károly felmérése, 1977) mán elfogadhatóan igazolta, hogy nagy valószínűséggel a kőkeretek e körtoronyhoz tartozhattak. Ehhez azonban hozzá kell fűznünk azt a fontos tényt, hogy a nyugati várfal tetején végigfutó, napjainkban használatos várfalsétányba 14. században még nem létezett, a várfalak közül csak a legbelső fal, a 14. századi várfal emelkedett itt a körtoronnyal. A kőkeretes kapu tehát nem ezen a helyen állt, hanem a 14. századi püspökvári belsőtér felé nyílt, oda kellett volna behelyezni a kő12 A szoborlelet jelentőségét már többen méltatták, előkerülésének körülményeit csak részben ismerik. 13 13 Nem a vár észak-északnyugati részén 2015-ben átadott várfalsétányról van szó. re, amelyen két különböző korú objektum között megvalósult a „sosemvolt közlekedés”. A bástya mai funkciójának erősítése érdekében történt mindez, hiszen a bástya helyreállításának elsődleges célja, hogy múzeumi kiállítóhelyként működhessen. A rekonstrukció során tehát több olyan engedményt tett az akkori műemlékvédelmi hatóság, amelyet napjainkban már, az egyre szigorodó helyreállítási szabályok nem engednek meg, (például a bástya nagyobb lett, mint eredetileg volt, a körtorony falának áttörése, a torony tetőszerkezetének csapadékcsatorna nélkülisége, az egykori törések, hadászati részletek eltűntek stb.). 52 23. A körtorony belső terének újra kibontása közben előkerült gótikus ablaktöredék (Kozák Károly ásatása, fotó: Kárpátijános, 1976) 24. A Dobó-bástya belső teréből reneszánsz sírkő, fedlap töredék, felülnézet (Kozák Károly ásatása, fotó: Kárpátijános, 1976)
