Szilasi Ágota, H.: Örökségünk védelme és jövője 2. A Dobó István Vármúzeumban 2016. február 4-5-én megrendezett Tudományos Konferencia tanulmánykötete - Studia Agriensia 33. (Eger, 2017)
Héczey Markó Ágnes et al.: A markazi vár romja, avagy mindaz, amit ásatás nélkül tundi lehet róla
HÉCZEY-MARKÓ ÁGNES - FÜLÖP ANDRÁS - [ANKOV1CS NORBERT - SZOKRON PETER nyagot nem találtak benne, igaz, ennek ellenére nem zárták ki a vár 14. századi keltezését.54 Sőt utóbb, különösebb megfontolás nélkül kifejezetten a 14. század első felére datálta a várat ásatója, G. Sándor Mária.55 Szintén dunántúli példa lehetne Símontornya, melynek szabályos várnégyszöge egyes vélemények szerint (Horler Miklós) már a 13. század végén kialakult (egy, az északkeleti sarokhoz illeszkedő toronnyal és palotaszárnnyal).56 Mások (Lócsy Erzsébet) szerint a várnégyszöges elrendezés a 14. század közepén alakult ki, ezt megelőzően egy részleteiben csak kevésbé ismert körítőfalból és toronyból álló rendszer („Simon tornya") állt csak (a körítőfal visszabontott részleteit a késő középkori déli épületrész alatt találta meg, leletanyaggal is jó datálhatóan).57 Az újabb feltárások közül még említhető a szintén dunántúli Csókakő, melynek második nagy periódusa egy négyzetes várfalöv kialakítását jelentette. Ásatója egy 13. század végére, 14. század első harmadára datált árnyékszékbetöltés „lezárásával” hozza összefüggésbe ezt a kiépítést, ugyanakkor másutt e periódust a 14. század első harmadára datálja.58 Összességébe véve tehát megállapíthatjuk, hogy a várnégyszöggel bíró várak eddigi adataink szerint legkorábban a 13. század végére, 14. századra keltezhetőek, és lehetséges, hogy csak a terepalakulat miatt választották ezt az alaprajzi formát. Többet kellene róluk tudnunk ahhoz, hogy megállapíthassuk, mennyire volt zárt tömegformálásuk, mint pl. Várgesztes. Ami tehát Markazt illeti, csupán ilyen elsődleges formai jegyekből a vár datálásához nem jutunk közelebb. Különösen úgy, hogy nem tudhatjuk, nincs-e a markazi vár alatt egy korábbi, visszabontott periódus. Erre csak esetleges régészeti kutatás adhatna választ. A vizsgálatok ereményei A markazi várrom építéstörténeti dokumentációjához elsőként szükség volt egy új, a mai állapotot tükröző geodéziai állapotfelmérésre is. A vár környékének szintvonalas helyszínrajzát és a fennálló, a tanulmány elkészítéshez szükséges homlokzatok beforgatott sematikus, mérethelyes rajzát, további felhasználás számára elkészítettük. Az alappontok abszolút helymeghatározását (YXZ koordináták) Leica Viva CS 10 típusú GNSS (Global Navigation 54 G. Sándor 1959-1960.124, G. Sándor 1975b 200. 55 G. Sándor 1966.87,91. 56 Horler 1990.135. 57 Lócsy 1974.132 133,138. Eredményeit továbbfejlesztve: Lócsy 1975.245-250. 58 Hatházi 1999.39-40. Satellite System), köznyelven geodéziai GPS-el végeztük el. Az abszolút helymeghatározás egy független, egypontos meghatározás, ahol a koordinátákat kódmérésből, pszeudotávolság meghatározásból kapjuk a WGS-84 koordinátarendszerben, a méréssel egy időben. Ehhez a mérési módszerhez egy vevőkészülékre volt szükség. A több frekvenciás, RTK-s (Real Time Kinematic) vevővel minden alapponton többszöri mérést hajtottunk végre, mert az adott időpontban az ionoszféra állapota kedvezőtlen volt, amely a mérési eredményt nagyban befolyásolta. A mérési eredmények kiértékelése után kezdtünk hozzá a 6. A déli várfal homlokzati rajza (rajz: Jankovics Norbert) részletpontok méréséhez. A részletpontokat, a várfal alaprajzát, a várfal kontúrját, a jellemző terepalakulatokat, a sáncokat, vízfolyásokat, árkokat és a terep felszínének jellemző pontjait Leica TPS 1105 mérőállomással mértük meg, minden alappontra való felállás után ellenőrző méréseket is végrehajtottunk. A részletpontok mérésénél ügyeltünk arra, hogy a felmért pontok feldolgozása után megfelelő alapot biztosítson mind a tanulmány elkészítéshez, mind az esetleges további más célú felhasználásra, pl. egy későbbi helyreállítás tervezéshez, kivitelezéshez, egyéb tudományos publikáláshoz. A mért pontokat a mérőállomás PCMCIA (Personal Computer Memory Card International Association) kártyán tárolja, a koordinátákat számítógépre töltöttük. A koordináták Y, X, Z, mellett eltárolásra kerül a pontok pontszáma, valamint a pontok attribútuma is (pl.: terep, várfal, sánc stb.). A PCMCIA kártyáról való letöltés a Leica Survey Office segédprogrammal történt. A letöltött állomány megfelelő adatformátumba (XLS, DAT) alakítás után AutoCad Civil 3D rajzprogram segítségével került megrajzolásra. A helyszínrajzhoz szükséges szintvonalas ábra ún. TPL szintvonalszerkesztővel készült. Az elkészített Cad fájl 3D állomány, amelyből lehetséges 2D rajzok generálása. A tanulmányhoz szükséges rajzok ebből készültek. 35
