Szilasi Ágota, H.: Örökségünk védelme és jövője 2. A Dobó István Vármúzeumban 2016. február 4-5-én megrendezett Tudományos Konferencia tanulmánykötete - Studia Agriensia 33. (Eger, 2017)
Héczey Markó Ágnes et al.: A markazi vár romja, avagy mindaz, amit ásatás nélkül tundi lehet róla
ÖRÖKSÉGÜNK VÉDELME ÉS JÖVŐJE 2_________ feledjük: all. században még egy nagyobb birtoktestet neveztek Márkáznák). A következő, ide vonatkozó adat a 14. század közepéről való, amikor már az Aba nembeli Kompolti (Visontai) Pál leszármazottai, a Visontai ág tagjai osztozkodtak a településen. Nem tudjuk pontosan, hogy, miként került át Márkáz a pécsváradi apátságtól a Kompoltiakhoz, de a szomszédos Domoszló példáján látható, hogy a birtoktest keleti része már 1263 előtt királyi adomány folytán az Aba nembeliek kezére jutott, így hasonló időszakra tesszük Márkáz átkerülését is az új birtokosokhoz. Láttuk, hogy Oroszlánkő legkorábban nagyjából a 13. század utolsó harmadában épülhetett. Elképzelhető testvére példáját követve ugyanekkor Kompolti (Visontai) Pál is várat épített Markazon, de ugyanúgy szóba jöhet fia, a nagy birtokszerző Imre is, aki siroki várnagy volt a 14. század első két évtizedében. A visontai ág Markazra vonatkozó birtoklására tehát 1358- ból van a következő adat. Ekkor Visontai Pál fia Imrének három fia, János, István és Imre megosztoztak különféle Heves megyei birtokaikon.22 Az oklevél szerint Márkáz falu (possessio Márkáz) az osztozkodáskor Visontai Jánosnak jutott.23 A falu későbbi középkori történetére vonatkozóan alig rendelkezünk adatokkal, leszámítva egy 146724 és egy 1489. évi említést.25 Annyi bizonyos, hogy ekkoriban már nem lehettek a Visontaiak a birtokosok, hiszen a Kompolti családnak ez az ága 1421 körül kihalt.26 Ezt követően a Kompoltiak nánai ága bírta, hasonlóan Oroszlánkőhöz.2" A Kompoltiak a 16. század elején kölcsönös örökösödési szerződést kötöttek a Guti Országh családdal, amelynek kiskorú leszármazottja, Kristófhelyett gyámja, Losonczy István igazgatta az örökséget. 1550-ben Márkáz a töröknek hódolt, majd Eger ostromakor (1552) elpusztult. Újranépesülésére vonatkozóan egy 1635-ös adatot ismerünk, de a hódoltság kor végére ismét lakatlan lett. A javarészt pusztaként emlegetett Márkáz Országh Borbála révén enyingi Török Ferenchez került, 1606-ban Nyáry Pál kezén találjuk, majd a 17. század közepén a Hallerek is birtokosok benne. A 18. század elején a Nyáryak nyomán ide került Bossányiak üzemeltettek itt malmot (1737), és Bossányi Gáspár volt az, aki Markazt újratelepítette.28 Ahogy a középkorban sem, úgy a koraújkor időszakában sem hallunk a markazi várról, leszámítva Bél Mátyásnak a bevezetőben idézett említését. A vár és a település elhelyezkedésére az első katonai felmérés nyújt szemléletes képet, melyen a várat, mint érdemleges tereptárgyat tüntették fel.29 A várra az 1858. évi második katonai felmérés egyértelműen utal, ismét, mint lényeges objektumot tünteti fel.30 A romról a következő leírás 22 AO VII. 61. Az oklevél datálását sokszor hibásan idézik. Az oklevél első kiadásában még az 1347-es évszám szerepelt (CD IX/ 1. 600.), melyet rosszul hivatkozott 1348-nak véve a magyar nemzetségek történetét tárgyaló történeti irodalom (Karácsonyi 1900.71-72.) 23 AOVIL61. 24 Nováki-Baráz-Dénes et alii 2009.45. 25 Csánki 1890.67. 26 Engel 2001. Aba nem 7. Kompolti ága. 27 Nováki Baráz-Dénes et alü 2009.44-45, Engel 1977.138. 28 Soós 1975.354. 29 AZ ELSŐ KATONAI FELMÉRÉS COL XVIIL SEC 16. 30 A MÁSODIK KATONAI FELMÉRÉS COL. XXXVI SEC. 47. 1858. Pesty Frigyes helynévösszeírásában található (1864). Mint írja, „Hegyesoldal, Várbércz, itt még mai napig isfenáll egy váromladék, de hogy ki építette nem tudhatik.'”’1 A várromról készült későbbi említéseket már az azt tárgyaló régészeti szakirodalom ismertetésénél vesszük sorra. Márkáz vára csupán említés szintjén szerepel Könyöki József várakról írott alapművében.32 A várromra vonatkozó első, a szakszerűség igényével készült, részletes leírást Vargha Tivadar nyújtja, aki egyben az első alaprajzi felmérést és ábrázolásokat is elkészítette. (2-3. kép) A 32 m hosszúnak és 25 m szélesnek meghatározott vár keleti falát 6 m magasnak ítélte, a nyugati fal „embermagasságú'' volt akkoriban. Különösen az alaprajza érdemel tüzetesebb vizsgálatot. Fő eleme, hogy a nyugati fallal párhuzamosan belül egy második falat jelöl, ezzel egy folyosót/falszorost feltételezve itt. E belső falon lépcsővel ellátott ajtó nyílt volna egy nagyobb, és azt vékonyabb fallal lerekesztő kisebb térbe. Az északi oldalon, mint írja, „hatalmas omladvány mutatja, hogy itt volt a vár, s alatta a hegytetőről a bejáró egyetlen kapu." A vár nyugati része alacsonyabban fekszik, mint a keleti. Itt olvasható először a vízvételre vonatkozó megállapítás, amit később többen is átvettek. „A vár lakói a szükséghez a vizet a hegy nyugati lábánál folyó patakból csigás-gépezettel emelték föl. Ennek a felvonószerkezetnek a helye, illetőleg nyílegyenes medre ma is pompásan kivehető."33 1929-ben jelent meg Pásztor József tollából a Mátrában található nevezetességeket ismertető útikalauz, mely szerint „kisebb köváracs” volt. Keleti, akkor 9 m magas oldalfalán szerinte „törések és ablakok” voltak láthatók. E nyílások közül a középső fölött a Vargha Tivadar nyomán közölt, illusztratív igényű rajzon látszik faltömeg, míg a fotón már csak egy felül nyitott kiromlásként jelenik meg. Keletről egy, északra és délre két árkot lehetett érzékelni, a nyugati oldalon a meredek lejtő miatt nem volt ilyen. A vár történetére vonatkozóan lényegében semmilyen támponttal nem szolgál, ugyanakkor az újraközölt fotó és alaprajz ad némi fogalmat az akkori ismeretekről.34 Szintén Pásztor József a szerzője a megye várait ismertető, négy évvel később megjelent kiadványnak. Amellett, hogy részletesebben áttekinti (hivatkozás nélkül) a történeti adatokat, a vár kinézetére vonatkozóan nagyjából megismétli a korábbi megállapításait, ismét kiemelve, hogy „a nyugati fal mellett levő rész felszíne 35 méter szélességben s mintegy két méterrel alacsonyabban fekszik a vár másik részénél. A magasabb szintről az alacsonyabbra a déli fal melletti lépcsőn történt a közlekedés. " A szerző a vár északi részén, ahol javarészt hiányoznak a falak, feltételezte a vár tornyát, bár ennek indokát nem említi.35 A megye műemléki topográfiáját ismertető munkában Kozák Károly írta a markazi várra vonatkozó jellemzést. A sáncárkok részletesebb leírása után megállapítja, hogy az árkok által körbevett elővárba kelet felől lehetett bejutni, ahogy azt a nyugat 31 A leírás eredetije: OSZK Kézirattár 3814 A 26. doboz (Föl. Hung 1114. 19. köt.) 176.: kiadva: Pesty 2005.148. 32 Könyöki 1905.285. 33 Vargha 1913.187. 34 Pásztor 1929.103 106. 35 Pásztor 1933.35-39. 32
