Szilasi Ágota, H.: Örökségünk védelme és jövője 2. A Dobó István Vármúzeumban 2016. február 4-5-én megrendezett Tudományos Konferencia tanulmánykötete - Studia Agriensia 33. (Eger, 2017)
Héczey Markó Ágnes et al.: A markazi vár romja, avagy mindaz, amit ásatás nélkül tundi lehet róla
_ H ÉCZEY-MARKÓ ÁGNES - FÜLÖP ANDRÁS - JANKOVICS NORBERT - SZÖKRÖN PÉTER felé „zsákszerűm kiszélesedő várárok ’ mutatja. Efölött átvezető hidat feltételezett. Megállapítása szerint a nagyobb téglalap alaprajzú terület egy három oldalról épületekkel körülvett szűk udvar. Újdonság, hogy két dunántúli várat, Várgesztest és Márévárat hozta analógiaként. Átvette ugyanakkor a korábbi szerzők vízvételre szolgáló szerkezettel kapcsolatos megállapításait, továbbá a 14. századi birtokosztályra megadott helytelen dátumát is.36 1984-ben Kiss Gábor nyújtott leírást a várról, amiben különösebb kritika nélkül vette át a korábbi szakirodalom észrevételeit.37 Egy évvel később Dénes József tért ki a vár leírására. Állínek keretében kitér a markazi várromra. Egyrészt a vár építését feltételesen a Kompoltiak visontai ágának megalapítójához és az 1260-as 80-as évekhez köti. A vár leírását is közli, továbbá megismétli azt az nézetet, miszerint egy siklón keresztül lehetett volna a vizet felhúzni a patakon, ennek nyomait a várhegy oldalán akkor is látni lehetett.40 A várral ezután foglalkozó következő kutató Nováki Gyula volt, aki 1997-ben bejárta a területet, és egyben revízió alá is vette a korábbi szakirodalom, különösen Dénes József megállapításait. Elsőként cáfolta azt a megállapítást, miszerint trapéz A várudvar helye Az elóvár feltételezett helye >. A kaputorony feltételezett helye A markazi var térmodellje A nyugati bővítés 4. A vár domborzati térmodellje (Jankovics Norber - Szökrön Péter) tása szerint a vár alaprajza inkább trapéz alakú, a keleti oldalfalak magasságát 7 m-esnek veszi. A vár nyugati részén „egy 8 m széles sáv 3 m-rel mélyebben fekszik, mint a vár többi része. A két eltérő szint határvonalán egy osztófal indításai látszanak," tehát megállapításai egybecsengenek Pásztor Józsefével. Árpád-kori és későközépkori cserepeket írt le a rom területén.38 Lényegében ugyanezen megállapításokat ismétli meg Dénes József 1989-es értekezésében is, amelyben Markazt „Aba Sámuel vára” néven nevezi, teljesen alaptalanul.39 1992-ben Hacsavecz Béla írta meg Márkáz történetét, és en-36 Dercsényi-Voit 1978.408 37 Kiss 1984.236-238 38 Dénes 1985.86. 39 Dénes 1990.44-45. alaprajtú lenne a vár, és a korábbi felmérés hitelessége mellett állt ki. Emellett új felmérést közölt a várról. Másrészt megállapította, hogy semmilyen lőrés vagy ablak nincs a falakon, csupán állványhoz tartozó gerendafészkek. A vár nyugati és keleti része közötti szintkülönbséget ő is észlelte, ugyanakkor a két területet elválasztó falat már nem, csupán az indítását a délnyugati sarokban. Nem találta nyomát sem a nyugati, észak-nyugati falon, sem a terepalakulatokon annak a víznyerő helynek, melyet Pásztor József, majd Kozák Károly emlegetett. Dénes Józsefre hivatkozva fehér színű, késő Árpád-kori kerámiát említ a várrom területéről.41 40 Hacsavecz 1992.19-29. 41 NovAki 1997.13-14.
