Szilasi Ágota, H.: Örökségünk védelme és jövője 2. A Dobó István Vármúzeumban 2016. február 4-5-én megrendezett Tudományos Konferencia tanulmánykötete - Studia Agriensia 33. (Eger, 2017)
Héczey Markó Ágnes et al.: A markazi vár romja, avagy mindaz, amit ásatás nélkül tundi lehet róla
___Ed ECZEY-MARKO AGNES - FULOP ANDRAS - JANKOVICS NORBERT - SZOKRON PETER régészeti kutatására 1983-ban került sor Fodor László révén.19 A markazi templom maradványai a Markaztól délre levő alacsonyan fekvő területen, víz által gyakorta borított területen találhatók, melyet később a visontai hőerőmű víztározója számára hasznosítottak. Egy aszályos időszakot kihasználva került sor a régészeti kutatásra, melynek során egy egyhajós, nyugati kapuval bíró, félköríves szentélyzáródású falusi templomot tártak fel. Ennek hajójához északról egy utóbb hozzáépített sekrestye vagy kápolna csatlakozott, melyhez a bejáratot másodlagosan törték bele az északi hajófalba. Az omladékból, illetve a sekrestye/kápolna tálából másodlagos helyzetben olyan hengertagos kapubélletkövek 3. A vár alaprajza Vargha Tivadar nyomán, 1913 birtokosa, testvére, Pál lett a visontai ág megalapítója, akinek Imre nevű fián keresztül öröklődött tovább a Visontaiak vagyona.12 Ez utóbbiak lettek érdekeltek Markazon is. A markazi vár szempontjából érdemes kitérni a közeli Oroszlánkő várára is. 1289-ben még csak Oroszlánhegyet („Wruzlanhege") említik, amint azt - tartozékaival együtt - a már említett Kompolt fia Péter ez évben megkapta cserébe egy másik birtokért Aba nembeli Demeter fia Leustáktól.13 Magát a várat (Oroszlánvár, „castrum Orozlan") csak 1325-ben említi oklevél, amikor Kompolt fia Péter fiai felosztották birtokaikat, de a várat közös fenntartásban hagyták.14 A vár építését a szakirodalom általában Kompolt fia Péterhez szokta kötni (azaz ezzel a 13. század végére - 14. század elejére keltezni).15 Ugyanakkor van olyan vélemény is, amely szerint az oroszlánnal kapcsolatos helynevek gyakorta várral függenek össze, ráadásul a 13. században a várak lényegében a birtok tartozékaként szerepeltek (csak 1320 táján kezdik a birtokokat a birtokközponttá váló várról elnevezni). Tehát az 1289- ben emlegetett „tartozékok” megnevezés mögött el lehet képzelni magát a várat is.16 17 Ez utóbbi esetben a korábbi birtokosok is szóba jöhetnének építtetőként. A túl korai datálás ellen szól ugyanakkor az a tény, hogy a 13. század utolsó harmadában adatolható Kompolt fia Pál utódai már egyáltalán nem szerepelnek Oroszlánkő 1325. évi osztozkodásakor, tehát a visontai ág kialakulása után kellett épülnie a várnak. Ez legkorábban Kompolt fia Péter idejére, nagyjából a 13. század utolsó harmadára tehető,1 tehát ekkor vagy később kellett Oroszlánkőnek felépülnie. Visszatérve Markazra, a 14. század első évtizedeiből a pápai tizedjegyzékek szolgálnak felvilágosítással a településre, sőt annak templomára vonatkozóan. Először 1333-ban, majd a következő években említik egyházát és Miklós nevű papját.18 Az eddig elsorolt adatokból kitűnik, hogy sem eddig, sem - mint látni fogjuk - ezután nincs történeti adat, írott forrás a markazi várról, annak használatának időszakából. Ezzel szemben valamivel többet tudunk a pápai tizedjegyzékekben elsőként említett templomról, amelynek 12 Engel 2001. Aba nem 7. Kompolt ága. vö. még Györffy 1987.145. 13 Györffy 1987.120. 14 AO IL 333. 15 Fügedi 1977.173.; Györffy 1987.120. 16 Dénes 1990.4243, Engel 1987.12. 17 Engel 2001. Aba nem 7. Kompolt ága. 18 Györffy 1987.115. kerültek elő, amelyek az egykori nyugati bejárathoz tartozhattak. Részletformáik alapján az ásató ezek - és a templom első periódusának - korát előszóra 13. század második felére,20 majd a 13. század végére, 14. század elejére helyezte,21 bár nézetünk szerint a 13. század folyamán bármikor készülhettek ezek a darabok. Annyi tehát a falu történetére vonatkozóan leszűrhető, hogy a 13. század folyamán már saját kőtemplom építésére nyílt lehetőségük, ami a település mai helyének rögzülését bizonyítja (ne 19 Fodor 1985.93-110. 20 Fodor 1984.118. 21 Fodor 1985. 101. A másik alapvető megállapítása a templom átépítésére vonatkozott. Egy részt joggal feltételezte a nyugati fal (és vele együtt a kapu) átépítését, egy időben a sekrestye kápolna felhúzásával. A datálásban segítették azok a vörös színű, bekarcolt mintás edénytöre dékek, amelyek a templomhajó északi hosszfalának alapozásában húzódó, a fallal párhuzamos gerendafészket kitöltő betöltésből jöttek elő. Egyrészt elfogadható, hogy az alapozásban elhelyezett gerenda a vizenyős talajon a falak megerősítését szolgálta (ehhez viszont nem kell favázas épületet elképzelnünk). Másrészt, amikor ezek az edénytöredékek ide kerültek, már nem volt benn a gerenda, amit talán a sekrestye kápolna építésekor húzhattak h. Feltehetően ezek alapján (is) a 14. század végére, 15. század elejére datálta az átépítést, melyből egy prosperáló település képét rajzolta elénk 31
