Szilasi Ágota, H.: Örökségünk védelme és jövője 2. A Dobó István Vármúzeumban 2016. február 4-5-én megrendezett Tudományos Konferencia tanulmánykötete - Studia Agriensia 33. (Eger, 2017)

Héczey Markó Ágnes et al.: A markazi vár romja, avagy mindaz, amit ásatás nélkül tundi lehet róla

ÖRÖKSÉGÜNK VÉDELME ÉS JÖVŐJE 2.

mivelhogy ami napközben felépült, éjjel mindig elbontották, mesélik a lakosok. [A (hely) meredeksége hitelt ad a mesének. Egyébként azt hitték, bevehetetlen lesz, ezért soha nem adtak megbízást a befejezésére.] (... )”2 Az alábbiakban tehát arra teszünk kísérletet, hogy megvizsgáljuk, van-e bármi alapja Bél Mátyás értesülésének, illetve ha felépült a vár, az mikor történhetett.

Történeti adatok és kutatástörténet

Márkáz település nevére vonatkozóan több féle etimológia létezik. Közülük az egyik esetlegesen a cseh „Markes” személynévből vezeti le a névadást.3 A másik, valószínűbbnek tűnő

(„dux Damazlaus”) két birtokot (köztük Markazt is) tartalmazó adományát. A történeti szakirodalom különböző - itt nem részletezendő - megfontolásokból adódóan Aba Sámuel uralkodása utánra (azaz 1046 utánra), de még Szent László uralkodása elé (1077 előtti időre) teszi a szóban forgó adományt.7 Ekkor Markazt „praedium” (prédium) néven említik és határait megjáratják.8 Mivel a prédium megnevezés a történeti felfogás szerint ebben az időben olyan földesúri majorságot jelentett, amelyhez olykor udvarház vagy település is tartozott,9 egy hasonlót feltételezhetünk Markazon is. Annyi bizonyos, hogy lakói ebben az időszakban, miként a prédiumokon élők másutt is az országban,

2. A vár délkeletről Vargha Tivadar nyomán, 1913

vélemény szerint a név a latin „Marcus” személynévből eredeztethető.4 5 A település és tágabb környezetére vonatkozóan a honfoglalás korából konkrét adatokkal nem rendelkezünk. A történeti szakirodalomban ismert az a nézet, miszerint a közeli Domoszlóval összefüggésbe hozott, vadászással, állatbőrök kikészítésével foglalkozó ún. darócok („nyúzok”) a 10. századi bolgár szláv telepítésre lennének visszavezethetők.' Mások a „daróc" szónak mind a szláv eredetét, mind valódi jelentését megkérdőjelezik.6 Márkáz első említését a pécsváradi apátság 1015-re keltezett, de 13. század eleji átírásban megmaradt alapítólevele tartalmazza. Az átírás során az eredeti adománylevélhez utóbb hozzáfűzték bizonyos 11. század közepén élt Domoszló herceg

2 Bél 2001.199.

3 Kiss 1988.97.

4 B. Huszár 2000.30.

5 Györffy 1987.43, vő. még Gyorffy 1972.262-263. és Györffy 1977.244.

6 Engel. 1994.162.

szolgarendűek voltak. A határ pontos rekonstruálása ugyanakkor nehézkes, mivel a megadott földrajzi nevek nagy része ma már nincs meg. A szakirodalom csupán a Domoszlótól délre levő Szilas árok alapján feltételezheti, hogy a későbbi Domoszló területe is hozzátartozott az egykori prédiumhoz, annak keleti részét alkotta.111

f263 előtt a király (az akkor már létező) Domoszlót Aba nembeli Kompolt ispánnak adta, majd 1263-ban megismételte az adományt Kompolt fia Kompoknak. A 13. század végén már ez utóbbi fiai kezén találjuk Domoszló birtokát,11 e fiúk közül egyedül Péter, királynéi tárnokmester (+1320 előtt) maradt Domoszló

7 Az alapítólevél mérvadó kiadása: DHA1.77-78,222.

8 Duobus eaam idem dux prédits ditant monasterium: Marcum, quod ab oriente terminatur Aruk et Kurtuelja et Twbaluan. a mendie Sxilos ozow per medium et insula Kylig Ylcurtulfa et Ozowfet, ab occidente Duurvt, a septemtrione Erdev... " DHA 1.77-78.

9 Szabó 1963.149, vő. még Györffy 1970.234-243.

10 Györffy 1987.79,115.

11 Györffy 1987.79.

30