Szilasi Ágota, H.: Örökségünk védelme és jövője 2. A Dobó István Vármúzeumban 2016. február 4-5-én megrendezett Tudományos Konferencia tanulmánykötete - Studia Agriensia 33. (Eger, 2017)
Héczey Markó Ágnes et al.: A markazi vár romja, avagy mindaz, amit ásatás nélkül tundi lehet róla
HÉCZEY-MARKÓ ÁGNES - FÜLÖP ANDRÁS - jANKOVICS NORBERT - SZÖKRÖN PÉTER HÉCZEY-MARKÓ ÁGNES - FÜLÖP ANDRÁS - jANKOVICS NORBERT - SZÖKRÖN PÉTER A MARKAZI VÁR ROMJA, AVAGY MINDAZ, AMIT ÁSATÁS NÉLKÜL TUDNI LEHET RÓLA A markazi vár romja a heves megyei Márkáz községtől kb. 1,5 km-re északnyugatra emelkedik az ún. Várbérc délnyugati nyúlványán. ( 1. kép) A várrom platójának tengerszint feletti magassága 458,682 m (mBf). A Várbérc és a Hegyes-tető (628 m) között egy nyeregszerű, enyhe mélyedésű gerinc található, itt néhány évvel ezelőtt a keleti fal jelentős szakasza kidőlt, ami arra hívta tel a figyelmet, hogy a vár állagvédelme tovább nem halogatható. Ezt felismerve a település polgármestere egy olyan régészeti tanulmány megírására kérte fel a Magyar Nemzeti Múzeum akkori Nemzeti Örökségvédelmi Központját, amely 1. Az első katonai felmérés Markazt ábrázoló térképlapja fordul rá a falu felől érkező ösvény a várra. A várat is magában foglaló dombnyúlvány nyugatra, a Visonta-patak irányában rendkívül meredek, és e patak völgye választja el a Várbércet a szomszédos kiemelkedésektől. Keleti irányban a szikladarabokkal sűrűn beborított domboldal, javarészt fákkal, bokrokkal benőtt terület. A település környezetében található kőzetanyag andezittufa. A Markaztól északra, fél kilométerre, a Hatra-patak mentén a 20. század elején leírt kőbányában „téglaveres, szürkefoltos, konglomerátos piroxén-andezittufát” jegyeztek fel,'és hasonló kőanyagot látunk a Várbércen is, melyből a vár falazó anyagát fejtették. A romok vizsgálatának szomorú aktualitását az adta, hogy 1 1 SCEiAFARZIK 1904. 127. egyben építéstörténeti dokumentációként is felhasználható, egyben alapot adhat a szükséges építészeti beavatkozásokhoz. Régészeti feltárásra nem volt mód, ugyanakkor szemrevételezéssel, felmérésekkel igyekeztünk minél többet megtudni a várról. E megfigyelések azért is kapnak fokozottabb hangsúlyt, mert a várról semmilyen középkori forrás nem maradt fenn. Első érdemi említése („Arx Markasz’’) már romként, Bél Mátyás tollából származik. Az 1730-as évek első felében írja, hogy „Hasonlóképpen rom [Romokhoz hasonló halom ugyancsak a hegynek az oldalában], az előzőhöz közel, keletre épült a Kékes-hegy lejtőjén, amely legmagasabb a Mátrában [de az erdőből, ami eltakarja, kevésbé látszik ki]; az épületnek csak alapjai voltak, soha nem készült el, 29 i
