Szilasi Ágota, H.: Örökségünk védelme és jövője 2. A Dobó István Vármúzeumban 2016. február 4-5-én megrendezett Tudományos Konferencia tanulmánykötete - Studia Agriensia 33. (Eger, 2017)
Tóth Zoltán: Az Árpád-kori Abasár
ÖRÖKSÉGÜNK VÉDELME ÉS JÖVŐJE 2. sének hiányában ezt még nem tudhatjuk pontosan - illetve az antropológiai vizsgálatok is vezethetnek még megoldáshoz -, de valószínűleg a Bolt-tetőn elkezdett temetkezési forma lehetett hatással a Petermán temetkezett közösségre, és nem fordítva. Peterma lelőhelyen az épített sírok által kialakított időrend kezdete all. század vége, utolsó harmada, a temetkezési forma befejeződése pedig eddigi ismereteink alapján a 12. század közepe, második fele lehetett. Ezt radiokarbon vizsgálat is megerősíti, amelynek köszönhetően a 63. sírt kissé tágabb időhatárok között, kb. 1030-1155 között keltezhetjük >95%-os valószínűséggel.33 Abasár-Petermán három személynek jelképes trepanáció látható a koponyáján. A 16. sír adultus korú női, a 27. sír senium korú férfi, valamint az 1979-es ásatás 2. sírjának férfi koponyáján jelentkezett a beavatkozás nyoma. A jelképes trepanációk többsége all. század végénél későbbre nem keltezhető, azonban a 12. századból is még találunk rá néha példákat.34 Ezt a három temetkezést a környezetükben található, keltezhető sírok, valamint a temető szerkezetében elfoglalt helyük alapján inkább a 11. századra tehetjük. A jelképes koponyalékelést feltételezhetően all. század első felében, esetleg a század közepén végezhették el a személyeken. Az 1950-es évek végén, a kultúrotthon építése során sírokat találtak. Váradi Antal abasári lakos két koponyát mentett meg a temetőből, amelyeket Szabó János Győzőnek átadta. Ezek közül az egyik szintén trepanált volt (nem tudjuk, jelképes vagy valódi koponyalékelés).35 Tehát mindkét temetőből ismerünk legalább egy trepanált koponyát. Abasár-Bolt-tetőn feltárt temető maradványainak nem történt meg az embertani vizsgálata. Ennek hiányában megalapozott következtetéseket nem vonhatunk le a szokásról Sár településen. Templom körüli temetőből pedig a szőkébb, kisebb regionális szinten máshol nem találtunk a Márta-vidékéről koponyalékelésre utaló nyomokat. Ez részben a régészeti kutatások, részben pedig az antropológiai vizsgálatoknak tulajdoníthatók. Kevésbé tartható valószínűnek, hogy a 11. században induló Árpád-kori temetőkben ne lettek volna trepanált koponyákat, mivel a szokás mély gyökerekkel rendelkezett a 10. századi magyarság hitvilágában is. A koponyalékelés pedig még all. századi, a keresztény térítések ellenére átmenetinek tehető évszázadban is elférhetett a magyarok - még a keresztény magyarok - gondolatvilágában, szinkretizmusként. Abasár fontos szerepet tölthetett be a 11. századi magyar történelemben, annak is főként az első felében. A település jelentőségének megértéséhez szükséges, hogy a petermai anyag mellett - amely az első lépés a cél megvalósításához - a Bolt-tetőn végzett több évnyi ásatás eredményei is hamarosan közlésre kerüljenek, amelyről a középkort kutató szakemberek keveset tudnak.36 Kizárólag ezen lelőhelyek tükrében, valamint szerencsésebb esetben a további kutatásuk után tudunk majd pontos képet alkotni all. századi Abasárról. FELHASZNÁLT IRODALOM Búzás Gergely 2014 Aha Sámuel és a magyar történelem egyik elveszett útja. In: Altum Castrum Online Magazin, 2014. http://archeológia. hu/aba-samucl -es-a-magyar-tortenclcm-egyik-elveszett-utja [utolsó letöltés: 2016.05.12.].. 2016 Középkori udvarház Abasáron. In: H. Szilasi Ágota (szerk.): Örökségünk védelme és jövője 2. (=Studia Agriensia 33.). Dobó István Vármúzeum, Eger, 2016.10-19. Fodor László 2010 A Mátravidék régészeti lelőhelyei, leletei. In: Baráz Csaba (szerk.): A Mátrai Tájvédelmi Körzet. Heves és Nógrád határán. A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság Monográfiái 4. Eger, 229-238. Kovács László 2013 trcmleletes kora Árpád-kori templom körüli temetőkről és templomukról a Magyar Királyságban (1000-1141). Függelék a kaukázusi hunok 7. századi megkercszteléséről. (Über die Früharpadnzeitlichen Kirchenfriedhöfe mit Münzbeigaben und ihre Kirchen im Ungarischen Königreich (lOOO-l 141 ). Anhang: Über die Bekehrung der kaukasischen Hunnen im 7. jahrhundert). In: Révész László-Wolf Mária (szerk.): A honfoglalás kor kutatásának legújabb eredményei. Tanulmányok Kovács László 70. születésnapjára. Szeged, 227-295. 33 Tóth 2016b. 34 L,ásd többek között III. Bélához kötött koponyát. 35 Révész 2008.15. 36 A kutatások és eredmények rövid összefoglalását lásd Fodor 2010 és Búzás 2016.10-19. 26
