Szilasi Ágota, H.: Örökségünk védelme és jövője 2. A Dobó István Vármúzeumban 2016. február 4-5-én megrendezett Tudományos Konferencia tanulmánykötete - Studia Agriensia 33. (Eger, 2017)
Tóth Zoltán: Az Árpád-kori Abasár
TÓTH ZOLTÁN pontos lakóhelyét egyelőre nem tudjuk meghatározni. A terepbejárások arra utalnak - Árpád-kori kerámiák hiányában is -, hogy a templom környezetében érdemes keresnünk az egykori település maradványait. Ezt a területet a kora újkorban is használták, feltételezhetően néhány száz évvel ezelőtt hagyhatták tel véglegesen az egykori lakók. A templom és temető, valamint a település felhagyásának háttere nem ismert. Elképzelhető, hogy az egymástól kb. 1-1,5 km-re fekvő települések egyesültek, a petermai részt használó közösség közelebb költözött a Bolt-tető környékén használt részhez. A település felhagyása a kerámiatöredékek, illetve az 1746-os oklevél alapján valószínűleg a 18. század elejére, első felére tehető. Az egykori templomról - amely akkor már romosán álló kápolna - a közösség tagjai nem feledkeztek meg. Nagyobb egyházi ünnepeken, különleges alkalmakkor egészen a 20. század közepéig - a templom falainak lerombolásáig - az abasári lakosok kilátogattak az épület maradványaihoz. A temető és a település használati ideje között részben ellentmondás van, hiszen előbbit a 12. század végénél vagy a 13. század elejénél nem keltezhetjük későbbre. Ezt a keltezést is kizárólag a leletanyag nélküli, a szuperpozíciók felső sírjaiban eltemetett személyek egy részénél feltételezhetjük. A tárgyi leletanyag a temető használatának korábbi, 12. század közepi lezárására utal. Ha még azt a tényezőt is figyelembe vesszük, hogy a középkor egyes szakaszaiban lehetnek leletanyagban jóval szegényesebb temetkezések, még akkor is szinte lehetetlen, hogy egyetlen tárgy sem került elő a 13-18. századból, pedig a sírmező szélét az északkeleti és a délkeleti irányban is megtaláltuk, valamint a legsűrűbben használt, déli oldalon is végigfutott a vízvezeték feltárható nyomvonala. A településnek viszont a terepbejárásokon tapasztalt kerámiatöredékek tanúságaként létezhetett kisebb Árpád-kori előzménye, viszont a késő középkori, kora újkori periódusa az, amelyet biztosan lehet keltezni az edények alapján. Azonban nem lehet tudni, a késő középkorban itt élt személyek hová temetkeztek. Az ellentmondás feloldására a lelőhely további - lehetőleg teljes - feltárása adhat egykor majd választ. A fejezetben leírt információk alapján megállapítható, hogy Abasár az Árpád-kor elején több - legalább kettő - településegységből állhatott, amelynek centrumában a Bolt-tetőn az Abák által építtetett államalapítás-kori udvarház volt. A Mátra-vidék a kora Árpád-korban Sár település all. században a nagy kiterjedésű, később Újvárnak nevezett megye része volt, amelyből kialakult Heves, Sáros és Újvár megye is. A Kézai Simon által Örs vezér Sajó-menti birtokaiként leírt északkelet-magyarországi régió lehetett egykor Aba comes eredeti megyéje.141. István és Sámuel politikailag és bizalmilag is közel állhatták egymáshoz. Erre utalhat az a tény, hogy az egri egyházmegyét - a többi püspökségtől eltérően - nem királyi birtokokon, hanem Aba szállásterületén alapították.15 Újvár megyének a Mátra déli részén még nehéz pontosan körülhatárolni a kora Árpád-kori településtörténetét. Ennek oka elsősorban a kutatások hiánya mellett a feltárt települések és temetők publikálatlansága. Révész Lászlóék kötetükben összegyűjtötték a 10-11. századi temetőket. Azonban ezek szinte kizárólagosan honfoglalás koriak - a kötet tematikájából adódóan , csak egy részük az, amelyet az államalapítás után is néhány évtizedig, esetleg a 12. század elejéig használtak.16 Közülük csak néhány sorolható a templom körüli temetők közé: Abasár-Bolt-tető, Eger -Vár Székesegyház, Gyöngyöspata-Póctető, Gyöngyöstarján-Templomdomb, Pétervására-Vár. All. század elején építhették Gyöngyöspata-Szent Péter templomot, valamint bizonytalan adatok alapján erre a századra keltezhető Hatvan-Baj-puszta temploma is.1 Révész Lászlóék gyűjtése kiegészíthető az Abasár-Peterma, valamint elmúlt években kutatott Gyöngyös-Olajbanfőtt Szent János templom18 lelőhelyekkel is. A Gyöngyösön (Gyöngyöspüspökin) feltárt néhány sír alapján is különleges a temető, 14 Búzás 2014. 15 Pláner 2016.312. 16 Révész 2008.444-445. 17 Nagy 2013. 18 Tóth 2016c. 251-266. 4. A lelőhely értelmezett légifotója Jelmagyarázat: A templom körüli temető minimális kiterjedése A 2. priódusú templom feltételezett mérete A kutatott sírok vonala 23
