Szilasi Ágota, H.: Örökségünk védelme és jövője 2. A Dobó István Vármúzeumban 2016. február 4-5-én megrendezett Tudományos Konferencia tanulmánykötete - Studia Agriensia 33. (Eger, 2017)
Tóth Zoltán: Az Árpád-kori Abasár
ÖRÖKSÉGÜNK VEDELME ES JOVOJE2. mivel jelenleg a Mátra déli oldalán más, 10. században használt temetőt nem ismerünk, amelyet a kora Árpád-kori templom és annak temetője rétegzett felül. Az elkövetkező évek vagy évtizedek kutatásában fontos szerepet kellene betöltenie a jelenlegi Heves megye és környékének Árpád-kori településeinek és temetőinek közlése, valamint a régészeti anyagok mellett az írott források áttekintése. Ezzel onnan folytathatnánk a munkát, ahol a 2008-as kötet19 tematikailag lezárult. Ezek alapján kaphatnánk egy átfogóbb településtörténeti képet arról, miként nézhetett ki a régió az államalapítás korában, illetve a 10. századi lelőhelyeket - különösen időszakban koronázták meg. A Géza fejedelem és I. István által megkezdett békére törekedett a külpolitikában is, azonban ezt a német terjeszkedés nem tette lehetővé.21 Sámuel bencés kolostort alapított 1042-ben Sáron. Elgondolkodtató Pláner Lajos feltételezése, amely szerint nem igazolható all. század közepéig a bencések jelenléte a településen.22 Az alapítás és a kolostor megépítése - Abasár esetében az udvarház esetleges átalakítása -, a szerzetesi közösségek beköltözése között természetesen több év vagy évtized is eltelhet bizonyos esetekben. Tehát egyáltalán nem lenne meglepő, ha az egykori Sáron is ez a folyamat megfigyelhető lehetne. 5. A 34,45,46. kővel kirakott temetkezések (fotó: Tóth Zoltán) a temetőket, amelyekből több van a településekhez képest az adott korszakban - hogyan váltották fel a 11-12. században az új temetők, települések. Összefoglalás Aba Sámuel uralkodása ellentmondásos a korabeli forrásokban és a történelemtudományok kutatóinak megítélésében is. Pláner Lajos foglalta össze első választott királyunk uralkodását.20 Tanulmányában az írott források és a történészek, régészek álláspontjai megtalálhatók. Egyetérthetünk abban, hogy Sámuelt a kezdeti jelentős belpolitikai támogatás ellenére egy bizonytalan 19 Révész 2008. 20 Pláner 2016.279-323. 24 A bencés kolostor alapításánál egy másik fontos tényező, hogy Sámuelről - illetve néhány kivételen kívül all. században szinte az egész királyságban - pontosan nem tudhatjuk, a latin vagy az ortodox vallást gyakorolta-e.23 A bencéseknek tett adomány természetesen abban az esetben sem meglepő, ha ortodox hitű is volt Aba király. Azon gondolkozhatunk el, hogy a Bolt-tetőn részben feltárt rotunda és a Petermán teljesen kiásott kora Árpád-kori templomban milyen rítust gyakorolhattak all. század első felében. Ebben a században még több olyan bizánci szertartású egyház működött az országban, amelyet később ben-21 Uo.316. 22 Uo. 302.(140. Ij.). 23 Részletesebben lásd: Pláner 2016.304-306.
