Szilasi Ágota, H.: Örökségünk védelme és jövője 2. A Dobó István Vármúzeumban 2016. február 4-5-én megrendezett Tudományos Konferencia tanulmánykötete - Studia Agriensia 33. (Eger, 2017)
Giber Mihály - Havasy Orsolya - Rákóczi Gergely: Megelőző feltárása a Végvári vitézek terén (Eger-belváros). A 2014. évi feltárás eredményeinek összefoglalása két leletcsoport reprezentálásával
ÖRÖKSÉGÜNK VÉDELME ÉS JÖVŐJE 2. fala volt). Az átjárót idővel megszüntették, ezt igazolja az átjáró északi végén feltárt, utólagosan épült falazat is. A barokk ház patak felőli oldalán nagyméretű kövekből lerakott, a patak felé enyhén lejtő felület két nagyobb részleszélesség: 45,845 cm, magasság: 29,4 cm, vastagság: 18,165 cm szélesség: 84,257 cm, magasság: 32 cm, vastagság: 17,1 cm szélesség: 64,358 cm, magasság: 33,735 cm, vastagság: 17,821 cm tét tártuk fel. A köves felület felszíne egyértelműen igazodik a barokk ház kváderburkolatú patak felőli falának lábazati kiugrásához, azzal egyidősnek tekinthető. Talán valamiféle patak melletti kövezett területről lehetett szó, ahová a barokk ház nyugati végén lévő átjárón át kijuthattak. Ezt a megfigyelést a rétegviszonyok is támogathatják, ugyanis az agyagos rétegsor (amelynek felső része, felülete járószintként is szolgálhatott) a patak felé enyhén lejt az átjáróban. A feltárási terület északi sávjának közepébe egy ugyancsak újkori épület déli vége húzódik be. Az épület falazata alatti rétegből török kori kerámia került elő, valamint a déli homlokzati fal déli síkja és a tőle délre lévő, a korai támfalhoz épült újkori (barokk kori) ház közötti sávban egy kővel burkolt, szintén az újkor első felére keltezhető csatornaszakasz is benyúlik. A ház legkorábban a korai támfal mentén húzódó barokk kori épület fennállása idején épülhetett, és valószínűleg hosszú ideig egymásra merőleges épületszárnyakként együtt is létezett a két épület, melyek a barokk ház keleti végénél csatlakoztak egymáshoz. A két ház fordított „L” alakú beépítettséget mutat ezen a területen. Az észak-déli tengelyű ház mindenesetre a 20. század második feléig fennállt (a patak felőli oldalon álló barokk ház elbontása után is), az épület egyes részleteit 20. századi archív fotókon is fel lehet ismerni. Az észak-déli tengelyű háznak ugyanakkor csak a déli vége húzódott be a feltárási területre, többi része ettől északra, az utca vonala (és a jelenlegi parkosított terület) alá esik. A feltárási terület északi határán a ház egyik közbülső válaszfalának alapozását (pontosabban annak a közműépítések miatt csak részben megmaradt szakaszát) sikerült feltárni, de ezzel a ház legdélebbi helyiségének kiterjedése is ismertté vált. A házakhoz tartozó és építéstörténeti szempontból igencsak fontos építmény egy kő falazatú csatorna volt. A csatorna az egymáshoz merőlegesen csatlakozó házak által közrezárt területről, alighanem egy belső udvarról húzódott délkeleti irányba. A feltárt csatorna a barokk ház északi falának keleti szakaszát elérve keletnek fordult a két ház közötti keskeny sávban, majd a barokk ház északkeleti sarkánál dél felé, a patak irányába fordulva folytatódott, és (eléggé meglepő módon) a barokk ház keleti homlokzati falának aljában futott tovább, majd attól kissé eltérve a patak felőli oldalon a ház íves sarkától nem messze egy kifolyónyílással ért véget. A barokk ház keleti homlokzatához utólag, már egy következő periódusban kelet felől egy falat építettek, alighanem az említett, a barokk ház támfalként is értelmezhető, patak felőli falának keleti irányú folytatásaként. Ez a patak felőli fal ugyanakkor a barokk ház kváderburkolatú falánál beljebb haladt, de a patakkal párhuzamosan. A jelek szerint ez a fal nem volt szabadon látható a patak felől, hanem alapfal volt, amelyet a patak felé lévő terep rétegeibe ásott alapozási árokba építettek bele (talán már megvolt a jelenlegi támfal előzménye és a mögötte lévő feltöltésbe épült a fal). Ezzel a fallal (ezzel az újkori épülethez tartozó fallal) egyidősek lehettek azok a falrészletek, melyek észak felől csatlakoztak hozzá, de a falak közötti kapcsolatot a modern kori közműépítésekkel teljesen megszakították. Az újkor későbbi szakaszában épültek azok a kőfalak, amelyek - azok modern kori visszabontása után - alig egy kősor 148 4. A kerítés alapozásában feltárt és onnan kiemelt barokk faragvány, homlokzati dísz (fotó, lépték: Rákóczi Gergely, 2016. augusztus 29.)
