Szilasi Ágota, H.: Örökségünk védelme és jövője 2. A Dobó István Vármúzeumban 2016. február 4-5-én megrendezett Tudományos Konferencia tanulmánykötete - Studia Agriensia 33. (Eger, 2017)
Giber Mihály - Havasy Orsolya - Rákóczi Gergely: Megelőző feltárása a Végvári vitézek terén (Eger-belváros). A 2014. évi feltárás eredményeinek összefoglalása két leletcsoport reprezentálásával
GIBER MIHÁLY - HAVASY ORSOLYA - RÁKÓCZI GERGELY magasságig maradtak fenn, bár egyikről-másikról kiderült, hogy valójában barokk kori építkezésekkel függhetnek össze. A legkésőbbi építmény egy kelet-nyugati irányú kőfal, mely a fennálló épületek alaprajzi rendszerébe sehogy sem illeszkedik. Azonos lehet azzal a kőkerítéssel, pontosabban a kerítés alapozásával, melynek keleti szakasza az egyik ismert archív fotón (fotó a 126. oldalon) azonosíthatóan az észak-déli tengelyű épület déli, rövidebbik homlokzata előtt is végighúzódik, és amely a patak felőli oldalon egykor állt barokk ház lebontása után, annak helyén épült tel. Ennek a kerítésfalnak késői keltezését támogatja, hogy alapozásába másodlagos elhelyezésben egy barokk faragványt is beépítettek. A taragványt, mely a patak felőli barokk ház homlokzati dísze lehetett, fotózás után kiemelmázas fazekak, galléros peremű, belül zöld vagy barna mázas fazekak, zöld, sárga és barna mázas lábasserpenyők, írókázott tálak töredékei, egy szürkére égett, polírozott felületű korsó, habán jellegű illetve poszthabán töredékek, valamint két díszes, vörösre égett mázatlan cseréppipa fej. (6. kép) Szintén a 6. árok északi végében, az S186 számú objektumhoz közel került kibontásra az S346 számú 120 cm mély és 120 cm átmérőjű, ovális alaprajzú, rézsűs falú, ívelt aljú gödör. Betöltése zöldes barna agyag, sok faszénszemcsével. Aljából jó megtartású famaradványok és majdnem teljesen kiegészíthető edények kerültek elő. A bontás során 972 kerámiatöredék került elcsomagolásra, úgymint egy folyatott díszes talpastál töredéke, írókázott és foltos mázas táltöredékek, lábasserpenyő 5. Végvári Vitézek tere Megelőző feltárás 2014. A feltárási terület összképe a feltárás végén A bemutatott objektumok elhelyezkedése az ásatási alaprajzon (készítette: Havasy Orsolya a Dobó István Vármúzeum felmérésének felhasználásával, 2016) tűk az alapozásból, hogy a múzeum kőtári raktárában elhelyezhető legyen. A faragvány jelentőségét az is növeli, hogy rajta vörös és fehér színű festésrétegek részleteit is sikerült azonosítani (4. kép). Három feltárt gödör kerámia leletanyagának elemzése Az ásatásról előkerült kerámiaanyag bemutatásához a feltárt, különböző korszakot képviselő szemétgödrök közül három leletanyagban gazdag objektum került kiválasztásra. (5. kép) Fontos kiemelni, hogy az itt bemutatott tárgyak csak a töredékét képviselik a múzeumba bekerült leletegyütteseknek. A 6. árok északi végében került elő az SÍ86-os számú, szabálytalan alaprajzú szemétgödör. Betöltése a tetején barna, faszénnel kevert, a szén alatt téglatörmelékes. Az objektum a feltárás elején a kutatandó terület határára esett, így bontása 2014. július végén félbe maradt, és csak szeptemberben fejeződött be. A gödör tetejét recens közműcső bolygatta. A gödör összesen 1137 kerámiatöredéket tartalmazott. Ezek közt megtalálhatóak kívül vörös engóbbal festett, zöld nyele, polírozott felületű, redukált égetésű korsó alja, fehér alapon vörössel díszített, belül zöld és sárga mázas fazekak töredékei, egy kisméretű, széles szájú, kívül vörös festésen zölddel mázazott edény (szilke?), egy növényi díszes, rózsaszínre égett pipa, valamint nagy mennyiségű, kései jellegű habán töredék. (7. kép) Az S361 számú szemétgödör a 3. és 11. árok közötti tanúfalban jelentkezett, az S037 újkori fal mellé, az S347 18. századi feltöltési rétegbe ásva. A jelenség mélysége a fal tetejétől 150 cm, átmérője 130 cm. Betöltése sötétbarna faszéntörmelékes volt. Leletanyagát 145 db, rendkívül kisméretű és nehezen meghatározható formájú kerámiatöredék tette ki. A leletek között itt is megtalálhatóak a kései habán cserepek, lábasserpenyők, sötét vagy világos alapon írókázott kerámia, vörösre polírozott felületű cseréppipa, fodros kiképzésű fazékperem. Ezen kívül az objektum betöltése tartalmazott még reneszánsz kályhacsempe töredéket, egy ún. mohás díszítésű tálat, valamint egy balkáni formát képviselő, durva anyagú, kézzel formált sütőtál töredékét. (8. kép) 149
