Szilasi Ágota, H.: Örökségünk védelme és jövője 2. A Dobó István Vármúzeumban 2016. február 4-5-én megrendezett Tudományos Konferencia tanulmánykötete - Studia Agriensia 33. (Eger, 2017)

Kárpáti János: Régészeti meglepetések az Egri Líceum épülete alatt

ÖRÖKSÉGÜNK VÉDELME ÉS JÖVŐJE 2.

A mélyföldszinten tett vizsgálatok összegzése

Összességében elmondható, hogy a Mélyíöldszint (MEF) járószintje alatti rétegek rendkívül gazdag 18-17-16-15. századi, elsősorban kerámia leletanyagot tartalmaztak, s közöttük egykét középkori eredetű talmaradvány is jelentkezett. A leletek egy része a felülről történő beásás alsó szakaszában nyugodott, több helyen pedig a járószintet képező rétegekben. Megjegyzendő, hogy a 15. századi lelet csekélyebb a vártnál, ahogyan arányában kevés a házmaradvány is.

13. Árpád-kori edénytöredékek az Árpád-kori ház területéről (fotó: Kárpáti János, 2010)

A beásások alatt 13-12-11. századi, igen vékony, 3-10 cm vastagságú járószinteket találtunk, melybe az Árpád-kori objektumok mélyültek. Több ház maradványa között elszórtan kisebb, Árpád-kori objektumok egész sorát fedeztük fel. Jónéhány kör alaprajzút ástunk ki, melyek között a jurtákra jellemző rácsszerkezet lenyomatait is viselő építmény a legérdekesebb. Közelében tárult fel egy nagyobb, kör alakú pékség földbe mélyülő része, amelyhez egy „szabadban lévő”, azaz önállóan is előforduló sütőkemence is csatlakozott. Az Árpád-kori ciszterna és kút több változata ugyancsak előfordult a helyszínen.

E terület Eger egyik legmélyebben tekvő pontja. Az Eger-patak árterében időről időre, rendszeresen körbevette a víz. Ez a tény is arra vall, hogy a hely nem lehetett az Árpád-kori élettér egykori központja. Az igazi lakótér a patak áradásaitól mentes, magasabban fekvő dombok lankáin terülhetett el. A szigetekkel bőven ellátott patakvölgy a halászat, az állattartás, a völgy zöld területein való legeltetés, és a környékbeli vadászat mindennapi

14. Török kori ópiumpipa (mákvirág díszítéssel) a 17. századi beásásból (fotó: Kárpáti János, 2010)

15. Torony alja, az Árpád- kori ház körüli többrétegű Árpád-kori járószintről előkerült III. Béla király ( 1172-1196) domborított pénze REX BELA felirattal

16. A horti lelet: III. Béla király pénzei az egri várban. Püspöki palota, Helytörténeti Kiállítás 1. terem 3. sz. tárló (fotó: Kárpáti János, 2010)

teendőinek helyszíne, tehát az itt lévő építmények ezen élettér fontos részletei voltak. Az ivóvízhez közeli életmód, a patakkal egyesült közeli hőforrások meleg vízének, tavának egykori madárvilága, halállománya együttesen vonzó Árpád-kori földrajzi környezetről árulkodnak.

138