Szilasi Ágota, H.: Örökségünk védelme és jövője 2. A Dobó István Vármúzeumban 2016. február 4-5-én megrendezett Tudományos Konferencia tanulmánykötete - Studia Agriensia 33. (Eger, 2017)
Kárpáti János: Régészeti meglepetések az Egri Líceum épülete alatt
KÁRPÁTI JÁNOS Az 1970-es években az egri vár Kozák Károly irányította régészeti kutatását, a törökkerti terasz alatt húzódó Árpád-kori település (10-13. század) házainak feltárását követően, közel 40 év után, most került sor a Líceum régészeti szakfelügyeleti munkálatai kapcsán a város területén ismét Árpád-kori élettér, és településmaradvány részleteinek vizsgálatára. (17. kép) A Líceum hatalmas épülete alatt, a régészeti megfigyelések alapján a 10-13. század közötti időszakból származó, számos Árpád-kori objektum maradványa került napvilágra. Az itt feltárt házak a tatárjáráskor elpusztult Eger szerves részét képezték. Kijelenthetjük, hogy ezzel régészetileg ellenőrzött körülmények között, Eger városa egyik legkorábbi időszakának emlékeit találtuk meg a Líceum épülete alatt. Mindig is tudtuk, hogy Eger város középkori épületeinek a részben ismert városfalon belül kell lenniük. Az közismert, hogy a városfal övezte területen belül bárhol leásunk, mindenütt a korábbi élettér nyomaira bukkanhatunk. A szerzett tapasztalatok alapján remény van arra, hogy a városfalon belüli elkövetkező, későbbi, tervszerű ásatások során a legkorábbi időszakban itt megtelepedők életterének, lakókörzeteinek egyre nagyobb területe rajzolódik majd ki. Előkerülésük erősíthetné a 14. századra több apró Árpád-kori faluból összeálló civitas, azaz városról szóló elképzelésünket. Az újabb eredmények hozzájárulhatnak ahhoz, hogy kiderüljön, az ismert Fel- és Almagyar településrészeken kívül, e feltételezett korai falvaknak, hol volt még központja. A középkorban e települések mind, a későbbi terület urai, a mindenkori egri püspökök, és a káptalan fennhatósága alá került, s a birtokukat képező falvak életét az egri püspökvárból, az egri egyházmegye központjából irányították. Az elmúlt évtizedekben Eger város területén célzott, tervszerű ásatás nem folyt, pusztán a múzeumba bejelentett, csatornázások alkalmával szükséges földmunkák során végzett leletmentő megfigyelésekről beszélhetünk, melyek során azonban a kutatások nem hatoltak olyan mélyre, hogy megalapozott következtetéseket tehetnénk, szemben más városok, pl. Budapest, Pécs, Győr, Sopron, Székesfehérvár, Veszprém területén folytatott jelentős, nagyléptékű feltárásokkal. Eger város 10-17. századi területe egyelőre régészetileg nagy fehér foltnak tekinthető, azaz konkrét ismereteink nem lehetnek, pusztán a szórványosan ismert, 18. századi állapotáról állnak rendelkezésre részleges, megbízható adatok. Az egri Líceum udvarának csatornázási munkálatai során végzett régészeti megfigyelések E feladat alatt elsősorban az udvari főhomlokzatok csapadékcsatornáinak vizeit összegyűjtő, földbe helyezett szakaszok földmunkálatai során végzett régészeti felügyelet alkalmával tett megfigyeléseket értjük. A vízelvezetőket a Líceum udvara legkésőbbi feltöltésébe ádag 80 cm mélyre helyezték, régészetileg ellenőrzött körülmények között. A tevékenység közben előkerült leleteket begyűjtöttük. Mód nyílt a debreceni környezetvédelmi szakemberek udvaron végzett fúrásai talaj-mintavételi helyeinek, a rétegsoroknak fokozott régészeti ellenőrzésére is, mellyel a 2009-es udvari ásatás árkain kívüli területekről kaptunk újabb jelentős információkat. Szintén ellenőrzésünk mellett folytak a Líceum körzetében, a falain kívül végzett csatornázási munkálatok, az új csapadékelvezető, illetve a villanyvezeték árkainak kialakításai. A Líceum körítő falai mentén kívül végzett kivitelezési földmunkák közben, több helyen lehetőség nyílt a falalapok közelében már korábban, és a jelen felújítás alkalmával elhelyezendő 17. A törökkerti terasz mai képe az egri várban. A Rives terület alatt tárta tel Kozák Károly (OMF Bp.) az egri műemlékvédelmi régészeti csoporttal az Árpád-kori falu egyik jelentős részletét, az A-D. jelű házak maradványait, (foto: Kárpáti János, 2010) vezetékek között felszínre jutott falmaradványok irányának, szélességének, mélységének bemérésére, pontosítására. E falak egy része a Líceum építése előtti épületek elhelyezkedéséről nyújtott néhány alapvető támpontot. Külön említést érdemel a csillagászati torony keleti oldalán, a déli, első, földdel fedett helyiség kibontása közben szerzett régészeti megfigyelés, melynek során egy föld alatti, boltozott kőcsatornát sikerült azonosítanunk. A régebbi, Líceum alaprajzokról jól ismert, külső folyosókkal összekötött, két, föld alatti helyiségnek, a Fellner utca burkolata alá eső szakasza behatárolására adott lehetőséget. A régészeti megfigyeléseken kívül tett észrevételek a Líceum épületéről A tudomány fellegvárának szánt épület hazánkban már ön139
