Szilasi Ágota, H.: Örökségünk védelme és jövője 2. A Dobó István Vármúzeumban 2016. február 4-5-én megrendezett Tudományos Konferencia tanulmánykötete - Studia Agriensia 33. (Eger, 2017)
Kárpáti János: Régészeti meglepetések az Egri Líceum épülete alatt
KÁRPÁTI IANOS 10. Eger, Líceum. MÉF 015. helyiség, Árpád-kori járószint, a keleti oldallal által elvágott jurta formájú helyiség. A belső oldalon rácslécek ferde lenyomatai. Fa maradványok kigyűjtése (fotó: Kárpáti János, 2010) 11. Eger, Líceum. Torony alja, Árpád-kori járószinten feltárt Árpád-kori ház jobbról, és Árpád-kori objektum (a leletek alapján Árpád-kori vasolvasztó kemence) egy része került felszínre (fotó: Kárpáti János, 2010) Az egri Líceum alatt az Árpád-kori járószintek egy földbe mélyülő Árpád-kori ház körül nagy felületen húzódtak. A ház fele került csak elő, másik fele a körülötte lévő hatalmas alapfalak építésekor megsemmisült. A 13. századi rétegben először a ház körvonala bontakozott ki, és láthatóvá vált a rövidebb oldalfalhoz tartozó ágasfa cölöpének fakorhadékkal teli maradványa. A ház körül 70 cm szélességben a tető szerves anyagának barna színű lenyomata végig követhető. A ház belsejében 17-20 cm szélességben, körben a falak mentén ugyancsak barna színű, szerves anyag lenyomatát figyelhettük meg. Ebben a sávban pedig szabályos rendben kiosztva, szimmetrikusan elhelyezkedő, erősebb cölöpök földbe mélyülő mintázata, majd közöttük kisebb, szintén szabályos elrendezésű, fakorhadékkal teli, vékonyabb cölöpök lenyomata került elő. Ez a szabályos rendszerű építmény vázát mutató szerkezet, csak az egyik saroknál látta-12. Eger, Líceum. Torony alja, az Árpád-kori ház belső hőszigetelő réteggel és cölöphelyekkel (fotó: Kárpáti János, 2010) tott kisebb eltérést. Ott, ahol renoválták a vázrendszer egy-két meggyengült, elkorhadt elemét, a javítás teljes mértékben megfigyelhető volt. Az épület tetőlenyomata mellett, egy nagy, 50 cm átmérőjű fatörzs, 55 cm magas szeletét találtuk meg, amely először a torony építésével egyidős cölöpmaradványnak tűnt, melyet később kifürészeltek, de töredéke a földben maradt. Kiemelésekor derült ki, hogy belseje üreges, vájt, tehát egy fából készült, tároló edény lehetett, talán az Árpád-kori házhoz tartozhatott. Az is felvethető, hogy legutolsó használata idején, a vastag tetőszerkezetről lecsorgó csapadékot gyűjtötték össze benne. A torony aljának északi végében szintén 16-17. századi betöltést regisztráltunk, a beásásból elsőként egy magas, ép edény látott napvilágot. Alatta, egy másik Árpád-kori objektum húzódott, valószínűleg egy vasolvasztó műhelyhez tartozó, hosszabb nyelű vasfogó töredéke, valamint még közel ép állapotban, egy vascipó jutott felszínre (tudjuk, hogy az erózió gyorsan dolgozik a vason, ezért sürgősen restaurátor műhelybe szállítottuk). 137
