Szilasi Ágota, H.: Örökségünk védelme és jövője 2. A Dobó István Vármúzeumban 2016. február 4-5-én megrendezett Tudományos Konferencia tanulmánykötete - Studia Agriensia 33. (Eger, 2017)
Kárpáti János: Régészeti meglepetések az Egri Líceum épülete alatt
ÖRÖKSÉGÜNK VEDELME ES JOVOJE 2. A MEF OIS. helyiség előtti keleti pinceág területén talált Árpád-kori objektumok Sok, kis átmérőjű, kör alakú Árpád-kori beásást sikerült azonosítanunk a folyosóban. Az egyik centrumában, közepesen vastag fakarókból csapolt, összeácsolt, négyszögletes alaprajzú Árpád-kori kút részletét határozhattuk meg. Ahogy a szondázással közeledtünk a torony felé, a torony mellett egy szakaszon véletlenül megmaradt a 40x40 cm-es betonlapokból álló legújabb „pincejárószint” részlete, mely alatt 18-17-16-15. századi leletek jutottak felszínre, több kisebb beásásból. Ez alatt azonban egy nagyméretű, padkásán egyre mélyülő, nagyjából kör alakú objektum került felszínre, a szélén egy-két Árpád-kori kerámia-8. Eger, Líceum. MÉF 015. helyiség. Egy elbontott ház tetőszerkezetének csapolt gerendája, a helyiség keleti oldala alapfalába beépítve (fotó: Kárpáti János, 2010) töredékkel, tanúsítva az Árpád-kori járószintet. Felső betöltéséből számos 17-16-15. századi kerámiatöredék és egy ép edény is napvilágot látott. Maga a nagy beásás azonban láthatóan Árpád-kori objektum volt, lejjebb már jelentős rétegváltással. A betöltési réteg megszűnt, egyre több Árpád-kori edénytöredék jelentkezett. Nos, ekkor már sejtettük, hogy a torony területén remény van arra, hogy az Árpád-kori szinten jelentős objektumot áshassunk ki. A csillagászati torony alja, mélyföldszint (MEF 014.) régészeti megfigyelése, szondázása, Árpád-kori ház és III. Béla király pénzének előkerülése Ezen a területen tapasztaltuk először, hogy a csillagászati torony alaplalait, a pinceszinten nem merték végigvágni, sőt a toronyalapot, ugyanúgy, mint az egész épületet körbevasalták vasbeton koszorúval. A tornyon belül, középtájon egy erősítő pincefal is húzódik. Túlsó oldalán, kissé magasabb szinten, egy pincének tűnő helyiség található, amely szép, barokk keretes kapuval is rendelkezik. A torony alapfalai vastagok, és igen mélyre hatolnak. A tervek szerint a közműcsatornák elhelyezésére a torony átvágása és a terepszint lesüllyesztése szerepelt a programban. De itt még egy szondát ásatni is veszélyesnek tűnt. Ezért először egy meglévő, magasabb rétegsort vizsgáltunk meg. Azonnal két nagyobb, 16-17. századi leletekkel datálható beásást találtunk. Az egyik, igazi kerámia kincsleletet tartalmazott, több ép állapotú edénnyel. A 16-17. századi török kiöntőcsöves korsótól (vörösre égetett anyagú, engobe alapú, sárgás folyatott mázzal részben borított) a 17. század első felében használatos, kék-fehér mázas habán edényig, sokféle leletet kézbe lóghattunk, melyek közül kiemelkedik egy bronzlemez keretes, nagyméretű medál, benne női portré. Hajviselete 17. századi, példaként Zrínyi Ilona arcképén látható hajfonataival hasonlítható össze. A beásás részben egy Árpád-kori ház beomlott mélyedésébe hatolt, alján török kori, kiöntőcsöves, engobe alapú, sárga mázas korsó zárta a sort. Alatta mindenütt Árpád-kori kerámiatöredékeket azonosítottunk. A csillagászati torony aljának csupán nyugati felét kutathattuk meg. A területet apró sávokra, szondákra osztva, módszeresen vizsgáltuk át, a csupán pár cm vastagságúra tagolt rétegeket, így vált egyértelművé, hogy ezek a rétegek a 13. századtól egészen a 10. századig Árpád-kori kerámiatöredékeket tartalmaznak. A legfelső rétegből III. Béla király (1172-1196) pénze került elő, REX BELA felirattal. (Megemlítendő, hogy a Dobó István Vármúzeum gyűjteménye a horti leletből6 származó, királyi pénzből nagy mennyiséget őriz.) Igen fontos ez a pénzlelet a tekintetben is, hogy adalékkal szolgálhat III. Béla király fia, I. Imre király egri látogatásához, megbetegedését követő itteni eltemetése állítólagos történetéhez. A hagyomány III. László kiskorú gyermekének egri eltemetéséről is szól. A két világháború közötti ásatások vezetői e királysírok megtalálását tűzték ki célul, az egri várszékesegyház romjai között a feltételezett sírokat is keresték. (9-16. kép) 6 Hort község Heves megye 136 9. Eger, Líceum. MÉF 015. helyiség a toronyhoz támaszkodó déli fala A helyiség alapfalában beépített másodlagos felhasználású fagerendák, melyek itt erős kötésben vannak, csapolási csomópontot alkotnak. Az Árpád-kori járószinten, szondázó régészeti megfigyelés mellett került elő ez a kör alakú Árpád-kori objektum belső padkával, melynek további részei a facölöpös alapfal építésekor semmisültek meg (fotó: Kárpáti János, 2010)
