Szilasi Ágota, H.: Örökségünk védelme és jövője 2. A Dobó István Vármúzeumban 2016. február 4-5-én megrendezett Tudományos Konferencia tanulmánykötete - Studia Agriensia 33. (Eger, 2017)
Kárpáti János: Régészeti meglepetések az Egri Líceum épülete alatt
KÁRPÁTI JÁNOS lide szultána hamam-gőzfürdő. A várkaputól jobbra az Almagyar domb lejtőjén a várköz lépcsője táján állhatott egy másik török imaház. A várkapu nyugati oldalán egy dervisiskolát sejthetünk, a feltételezések szerint talán a Galassy-ház helyén lehetett. A várkapu mellett az utazó a törökök építette barbakánt, a vár alsó kapuját védő török bástyát láthatta. Ettől délre, a patak túlsó keleti partján a korábbi, 15. századi fából készült fürdő helyére, a török korban Arnaut pasa fürdője épült. Itt van tehát előttünk a török kori élettér, melynek járószintje kissé emelkedhetett a közel száz év alatt. Felvethetjük, amenynyiben ezen a területen volt a városnak egy kisebb része a középkorban, akkor talán kőházak is épülhettek, melyek maradványain, a felsorolt, török kori jeles középületek között, állhatták kő alapú, de fa felépítményű házak is. Az út mentén azonban ebben a korszakban nagy valószínűséggel török faházak egész sora emelkedhetett. Eger 1687-es töröktől való visszafoglalása idején itt, talán a mai szinttől körülbelül 2 m mélységben húzódhatott a még meglévő török kori hadiút. Egy-két nagyméretű görgeteg kő került felszínre a betöltött helyiségekből, melyek utalhatnak erre a korszakra. Az ezt követő időszak, a Rákóczi-szabadságharc után indult meg az első jelentősebb építkezési hullám, s ekkor alakult ki végleg az Urak utcája, melyen a házak járószintjének már kissé magasabban kellett jelentkeznie, mint rétegtani vizsgálataink bizonyítják. Ezért, valószínűleg ekkor történt egy nagyobb feltöltés a területen. Az 1753-as, Hazael Hugo térkép alapján korábban itt, a Harangozó városrész telkein (69-74. jelűek) házak, épületek lokalizálhatok, melyeket Eszterházy Károly püspök megvásárolt, majd lebontatott és helyükre felépíttette a Líceum óriási épülettömbjét. A térkép készítése idején már állt az 1735-től épülő Wagner kanonok háza, amely helyszínünkkel szemben ma is látható. Nemrég történt kutatása és helyreállítása során kiderült, a ház lábazatának szintje, azaz utcai szintje, a maitól 60-70 cm-rel mélyebben volt (be is mutatták, de végül balesetveszélyre hivatkozva, ma már feltöltötték a terepet a fal lábazata mellett a magasabb járdaszintig). De már a mellette álló Kispréposti palota, melyet Androvics Miklós kanonok építtetett ( 1758) utcai küszöbszintje a mai utcaszinten volt. A Ferencesek temploma 1776 körüli homlokzata bejárati szintje és rendháza küszöbszintjei, a Nagypréposti palota (1776) főkapuja és a Megyeháza (1756) bejárati szintjei közel azonosak, és egyeznek a mai szintekkel. Természetesen van egy lassú lejtése az utcaszintnek egészen a patakig, ezt is figyelembe kell vennünk. A ferencesek idetelepedése kapcsán kapta az út a Barátok utcája elnevezést, s a patak fölött átívelő híd a Barátok-hidja nevet. Később az utcát a Kanonokok utcája néven ismerjük, amikor a kanonokok közül többen átköltözésük engedélyezését kérték a püspöktől, hogy közelebb legyenek a főtemplomhoz.4 Az itt felsorolt időrendű barokk „középületek” vették közre az épülő Líceumot, tehát az előbb vázolt 18. századi külső terepszint adott volt. Minden korábbi, és mélyebb szinten 4 Kárpáti 2012.21-32. talált járószint, falmaradvány tehát ettől korábbi időszak terméke. Ebben a rendszerben értelmezhető csak helyesen az udvaron nagy mélységben előkerült vakolt felületű falazat is. Megfigyelések a Líceum épülete déli külső oldalán, a csapadékcsatorna kivezetése kapcsán Amikor 2011 -ben, a Líceum déli oldalánál az udvar csapadékvizének főcsatornáját kivezették, majd a csatornát bekötötték a Kossuth Lajos utca fővezetékébe, a markológéppel jócskán belemartak a Líceum déli fala mellett megmaradt korábbi falak-5. Eger, Líceum. MÉF 015. Szabadon, különálló Árpád-kori kemence, előtér gödörrel (fotó: Kárpáti János, 2010) ba. A falmaradványok felmérése, a csatomaárok rétegrajza és a bőséges leletanyag lehetőséget nyújtott a viszonylag mély árok keleti és nyugati oldalának megismerésére, a mai autóút széléig terjedő árok szakasza keresztmetszetének elkészítésére. Ebből két nagyobb terepszint-emelés, egy 17. és egy 18. századi egyértelműen lokalizálható. Metszetrajzukat egybevetve az udvar déli felében húzódó árok azon részletével, ahol a falakat találtuk, a rétegsorok egyeztetése után világossá vált, hogy az udvaron előkerültfalak korára újabb megerősítést kaptunk. A térképek sorát természetesen Vincent Neuwirth 1800. évi Eger térképe zárja, amelyen már az elkészült Líceum is szerepel. Már 1777-ben világossá vált Eszterházy számára, hogy az épület nem funkcionálhat egyetemként, ettől kezdve csak Líceumnak nevezik. Erre az időre tehát már eldőlt a hatalmas építmény 133
