Szilasi Ágota, H.: Örökségünk védelme és jövője 2. A Dobó István Vármúzeumban 2016. február 4-5-én megrendezett Tudományos Konferencia tanulmánykötete - Studia Agriensia 33. (Eger, 2017)
Kárpáti János: Régészeti meglepetések az Egri Líceum épülete alatt
ÖRÖKSÉGÜNK VÉDELME ÉS JÖVŐJE 2. helyiségek közötti keskeny térben a földmunkagép épp, hogy elfért a XII. helyiségből kitermelt földdel.) MÉF X.földdelfeltöltött helyiség, a barokk csatorna felirata, újabb Árpád-kori ház előkerülése A MÉF XII. helyiség gépi földmunkáinak elvégzését a szomszédos, MÉF X. helyiség földdel betöltött részének kibontása követte. A falközépen történt falátvágás után szemben találtuk magunkat a barokk csatorna ép állapotú szakaszával. A teljes csatornát átvágva, rétegtani vizsgálatunk és engedélyünk nyomán, a markológép megkezdte a helyiség kiszabadítását a nagymennyiségű földből. Végül a barokk kőcsatorna épületszárnyon áthatoló szakasza adta építési korának meghatározhatóságát is. A csatornaszáj kivezető homlokzatán B N monogram olvasható, s mellette egy bevésett virágdísz látható, 1785-ös évszámmal. A csatornaszáj mellett, mélyebb szinten, a 16-17. századi szint alatt egy kisméretű Árpád-kori objektumot fedeztünk fel, melynek formája őrzi az ismert Árpád-kori házak alaprajzi elrendezését. A nyugati pinceág, vagy mélyföldszint (MÉF 003) régészeti megfigyelései Nyugati pinceág északi fele A lépcsőlejáró utáni pincekanyart követő nyugati pinceág északi felében egy korábbi elfalazás alapfalának kövei kerültek elő. Ettől kezdve a 40x40 cm-es kőlapok alatt, közel 6 méter hosszan, a’pincefolyosó” udvar felé eső felében megmaradt a 17. századi töltés alja. Az alatta húzódó rétegsorok felmérés utáni szakaszos rétegvizsgálata és kigyűjtött kerámiatöredékeinek alapján megállapíthattuk, hogy van egy fő. századi pusztulási szint, amelybe bekeveredett, 15. századi leletmaradványok is kis számban jelen vannak. Alatta Árpád-kori kerámiatöredékekkel jellemezhető rétegek is, „járószintszerűen” megmaradtak. A nyugati pinceág szinten két részre bontható, mert a Líceum előcsarnoka középen benyúlik a pinceág területébe, pilléralapjainak egy része ide esik, és bár átfaragott, de lent jó állapotú. A pinceág e szűkületénél egy-két újabb szondával vizsgálva a területet, ismét Árpád-kori járószintek vékony rétegeire akadtunk. A „pinceszint” belső, az udvar felé eső homlokzatát vizsgáltuk, amely más típusú építkezést mutatott, mint az előző szakaszok, ezért elhatároztuk a folyosó homlokfalainak teljes felmérését. Két elfalazott lépcsőfeljárat mutatkozik itt, melyet térszerkezetileg az előcsarnokból induló díszlépcsőkhöz terveztek egykor, ma azonban elfalazott, és mögötte földdel feltöltött állapotban található. Az „Infotórium tervében” ez a nagymennyiségű föld is kiemelésre került volna, az új terv azonban befalazottan hagyta. MÉF IX. helyiség török talpas tállal, Árpád-kori kunyhóval A nagyméretű 17. századi betöltés alján jutott felszínre egy török talpastál töredéke (vörösre égetett agyagtál engobe alappal, belül folyatott zöld fényes mázzal). Alatta szabályos kör alaprajzú, Árpád-kori kunyhót ástunk ki, belső, nagyméretű, kör alakú cölöpök szép lenyomataival. Sajnos a talajvíz azonnal feltört, és elöntötte az objektumot. A földdel fedett helyiségek kibontásához ezen a szakaszon is, csak az alapfalak áttörése után, a földtöltés rétegtani vizsgálatát követően kezdhettek hozzá a kivitelezők. Fennállt a lehetősége annak, ha olyan rétegeket találunk, amelyek egy város „teliképződési” folyamatait jellemzik, vagyis „ín situ” rétegsorra bukkanunk, bizonytalanná válhat e helyiségek kibontása. Vizsgálatunk nyomán kiderült, a betöltési rétegek egykorúak a Líceum épületével, azaz építésével egy időben keletkeztek. (A hír hallatán valamennyi közreműködő megkönnyebbült -, a föld kitermelhető a területről.) MÉF IV. 028-027. részben földdel borított helyiségek, Árpád-kori ház részletével A helyiségek kibontása közben előkerült falak egy latrina alsó szakaszaira jellemzőek, még boltozott alsó részletükről, a csatorna egy szeletéről is benyomást kaptunk. E falak között, a rétegsorok vizsgálata nyomán, Árpád-kori járószintre értünk, amelyen egy erősen elpusztult, Árpád-kori ház egyik fele, oldala és a sarkán egy külső kemence átégett, vörös felülete közel teljes képe bontakozott ki. A kemence belső szájának, két kőkeretének töredékeit szintén rögzíthettük alaprajzunkon. Az Árpád-kori ház nagy része a Líceum alapfalai alá esett, így szondázó régészeti szakfelügyeletünknek le kellett mondania az építmény további megismeréséről. Megtaláltuk tehát a várva-várt kapcsolódást, az udvari külső árkok rétegsora szórvány Árpád-kori leletei, valamint a most előkerült és lokalizálható Árpád-kori rétegek között. Régészeti megfigyelésünk kiterjedt a mélyföldszint egészére, melyet égtájak szerinti szakaszokra bontva vizsgáltunk. Természetesen a tervezés elnevezéseit is jelöljük, hogy az adott régészeti megfigyelés hozzárendelhető legyen a tervrajzokhoz. Valamennyi „pinceág” tanulmányozása igen érdekes és jelentős eredményeket hozott. A déli pinceág, mélyföldszint (MÉF 003) régészeti megfigyelései Előzetes megfigyelések a területen: a hadiút török kori látványától napjainkig Ismeretes, hogy a Líceum déli oldalán haladt egykor a Ffatvani városkaputól a várig vezető 16. századi „hadiút". Egy csatornázás alkalmával bukkant fel az Egri-patakon túleső területen, a Butder-háznál 2,5 m mélységben húzódó részlete. Később 1,5 m mélységben, 200 m hosszan egy többrétegű, dorongút maradványa került felszínre az Almagyar utca kanyarulatában, a várkapu előtt.3 A 91 éves török uralom időszakából nagyobb változásokról tudunk a területen: a Hatvani kapu előtt állt a török korban a bektasi dervisek kolostora, állítólag Dede szultán síremlékével. A ferencesek későbbi telkén minaretjével egy török imaház emelkedett. A patakon túl, a déli várkapu előterében található a Va-3 E feltárásokat e sorok írója dokumentálta. 132
