Szilasi Ágota, H.: Örökségünk védelme és jövője 2. A Dobó István Vármúzeumban 2016. február 4-5-én megrendezett Tudományos Konferencia tanulmánykötete - Studia Agriensia 33. (Eger, 2017)
Fodor László: Városfal. Eger várost egykor körülvevő falakról
ÖRÖKSÉGÜNK VÉDELME ÉS JÖVŐJE 2. éltek, és bizonyíthatóan a várhegyen voltak lakóépületeik is, és ott is temetkeztek.4 Továbbmenve az ismert geomorfológiai vizsgálatok eredményeivel, alátámasztható az a várostörténeti topografikus vélemény, hogy az egészen korai időkben (11-13. század), a már lakható belvárosi terület az Eger-patak két közvetlen oldalán - keleten és nyugaton -, egészen bizonyosan csak szigetesen volt betelepülve a folytonos áradások és a sokáig visszamaradt belvizek miatt.5 A város életében, fejlődésében nem szabad figyelmen kívül hagynunk az Egernek adatott rendkívüli természeti értéket, azt, hogy a patak közelében már az ősidőktől fogva hévizes források törtek a felszínre, amelyek az itt megtelepült népeknek a megélhetését egyértelműen segítették!6 A városi településszerkezethez kell még sorolnunk olyan későbbi, a városfalon belül kialakult településrészeket, amelyek külön városi elnevezésekkel kerültek be a helytörténeti irodalomba a helyi közigazgatási adminisztráció intézkedési és jogi ügyeletéin keresztül. Ezen városi településrészeket, adatain keresztül, Kovács ße/a7 jeles történész levéltáros kutatásaiból, tanulmányiból ismerjük. Birtoklástörténeti szempontból is meghatározó a 13. század második felében a városi lakosság feletti földesúri joggyakorlás megosztottsága, miszerint a patak keleti oldalán a káptalant, míg a nyugati oldalon a püspököt illették a lakossági szolgáltatások. Amennyiben városunk fejlődésirányát kívánjuk szem előtt tartani, akkor fontos IV Béla 1261-ben kiadott oklevelére történő hivatkozás, amelyben Egert civitasnak nevezi,8 azaz olyan vásártartási joggal van felruházva a település, amelyben kezdetben a végrendelkezés és vásártartás joga a püspököt illette meg, majd némi vita után a püspök úr átruházta azt a káptalanra. Ezt azért tartjuk fontosnak megjegyezni, mert a városfalak a védelem mellett a kereskedelem és az ipar számára ellenőrzést, valamint a kapuknál történő vámok révén a város számára fontos pénzbevételi forrást is jelentett.9 Hatvani kapu és környéke, valamint a régi város déli határa Eger mai belvárosának egykori városfalrendszerét vizsgálva látható, hogy annak mindig fontos stratégiai feladata volt a bejövő és kimenő útvonalak figyelemmel kisérése, a közlekedés biztosítása és nem utolsó sorban ellenőrzése. Ennek megfelelően a várost körítő falszerkezeten kisebb-nagyobb kapukat és velük kapcsolatos beeresztő rendszereket alakítottak ki. Eger esetében 4 KozAk 1972.75. 5 Fodor 2002. 395. Általunk végzett régészeti megfigyelések: Jókai utca 5-7., Egészségház utcában, a Kertmozi előtti terület, a Ferences templom körüli területek, továbbá a Klapka György úton és a közgazdasági szakközépiskola udvarában megfigyelt korai településmaradványok. Megállapítható volt, hogy ezek a helyek egyben a tragikus árvizektől bizonyos védelmet jelentő területek voltak. 6 Fodor 2002.196. Ezekre ma már bizonyítékaink vannak. így kerültek elő pl. a Hotel Eger építése során őskori leletek ( 1976., 1995. Gyűjtés: Babits Levente, dokumentálta: Fodor László. Leletanyag a DIV raktárában). Továbbá a belső vár édesvízi kőfelületén talált pattintott kőeszközök, és a vár nyugati oldalán lévő édesvízi szikla kitüremlésének egykor lakható teraszai is ezt igazolhatják stb. (Ezek a leletek megtalálhatók a vári régészeti anyagban.) 7 Kovács 1968. 8 Kovács 1965 73-83., Granasztói 1980.52-65. 9 Granasztói 1980. nyilvánvaló, hogy igen fontos kapunak kell tekintenünk az ún. Hatvani kaput, amely a város délnyugati részén, az egykori belvárosi nagytemplom, a Szent Mihály templom közelében állt. A pápai tizedfizető okleveleink szerint ennek a kapunak a 14. században már állnia kellett.10 Az biztos, hogy ezen a fontos kapun kerültek bebocsájtásra, vagy hagyhatták el a várost azok, akik Buda és Hatvan irányá-2. 20. század eleji szerkesztett városfali nézet kapukkal (Patak V. János által) jelölve rajta az általunk 2005-2006-ban vizsgált területrészeket ból jöttek, vagy éppen arra tartottak. De azoknak is itt lehetett a várost legrövidebb úton elérniük, akik netán a Mátra alji települések felől közlekedtek, pl. Kisnána, vagy Verpelét felől kívánták elérni a várost. E kapuból kiindulva két fontos belső útvonalat találunk. Az egyik keleti irányba (ez a mai Kossuth Lajos utca) a déli várkapu felé tartott. Ezen a vár közelében déli irányban találhatók a városalkotónak is nevezhető hévizek - a későbbi meleg vizű fürdők, strand és uszodák körzete. Ezektől kissé távolabb találjuk a délkeleti kaput, mely a közeli Makiár község irányából érkező utat fogadja. Amint a neve is jelzi, ezt Makiári kapuként tartjuk nyilván. A kapuból a Szarvas tér melletti útközi keresztnél már csak az egyik kerékvetőköve jelzi a kapu egykori ittlétét. Visszatérve a Hatvan irányából, azaz a Buda felől beérkező fontos egri közlekedési ponthoz, az ún. Hatvani kapuhoz, egy másik főutca kiindulópontját is itt találjuk. Aki innen nem a vár irányába indult, hanem a városban volt dolga vagy további útja volt észak felé, annak a kaputól kiinduló másik belvárosi úton keresztül kellett haladnia. Kis ívben elkanyarodva, a korai alapítású Szent Mihály plébániatemplom előterében elhaladva a mai Széchenyi, régen Hosszú utcán keresztül az ún. Rác kapuig vagy Szent Miklós kapuig jutott. Közben érintett útvonalán két régi városrészt, amelyeket a korabeli forrásokból Újváros és Szent Miklós városrész néven ismerünk. Ezen keresztül érhette el az északi 10 Soós 1972.20-33. Sajnos a kapu kezdeti megépítésére már nincs adatunk. Kovács 1965.81. 110
