Szilasi Ágota, H.: Örökségünk védelme és jövője 2. A Dobó István Vármúzeumban 2016. február 4-5-én megrendezett Tudományos Konferencia tanulmánykötete - Studia Agriensia 33. (Eger, 2017)
Fodor László: Városfal. Eger várost egykor körülvevő falakról
FODOR LÁSZLÓ városfali kapukat, amelyből kettő is volt. A másik út az említett Hoszszú utcával párhuzamosan, az Eger patak keleti oldalán húzódott, és elsősorban az ott lévő települések közlekedését segítette. Ez, a városnak a vár nyugati fala alattinak is nevezhető átmenő déli-északi út, az említett délkeleti Maklári kaput kapcsolta össze az északi városszögletben lévő ún. Cifra kapuval A kettő között a fő közlekedési útvonalat a Szervita - régen Posta - út biztosította. Az itt lévő korai városrészt a 18. században kiépült Szervita rend és templom köré helyezhetjük, de a patak keleti oldalán viszonylag közel feküdt a 17. század végén már álló káptalani központhoz is. Vélhetően ez alapján a korabeli okiratokban ezt a területet a Káptalanszer elnevezéssel illetik. Már egészen korai időkből is ismerünk olyan adatokat, melyek szerint a püspöki központ intézményei és házai még tőként a várban voltak, de a főpapi és káptalani testületnek már a városban is voltak házai és gazdasági érdekeltségei. Ezen területrészen, a mai Knézich Károly utca sorában az 1690-es években épültek fel a várbeli épületei után a káptalan főpapjainak tisztes lakóházai, s éppen ezért egy időben Káptalan utca volt a neve. Még sokan emlékezhetnek arra, amikor az 1960-as években (a mai kórház helyén), még állt a nagy káptalani gazdaság néhány épületmaradványa; magtár és cselédlakások stb. Egyes források szerint, a Szervita templom helyén volt egykor a Nagyboldogasszony templom és kolostor. Ezt egyes kutatók a ferences-rend első egri kolostoraként is azonosítják. Ennek ellentmondani látszik az a régészeti kutatásunk, amelynek eredményeként a mai Kossuth Lajos utcai ferencesek 18. század második felében épült templomában (járószint alatt) az 1980-as évek közepén olyan centrális épületmaradványokat dokumentáltunk, amelyek kora a 13-14. századra datálható.'1 Fentebb megismerve Eger kapuit és körzetében elterülő régi városterületeket, nézzük meg, hogyan kapcsolódtak azokhoz az egykori körítő és védő városfalak. Várostörténetí forrásainkban 11 11 Soós 1972.33-37, Kovács 1965, Fodor 2016.32-33, Breznai 1927.115, Fodor 2002. 379-400. erre vonatkozóan is többféle építési adattal találkozunk. Vannak ismereteink arra vonatkozóan is, hogy kettős falazat vette körül városunkat. Bizonyosságát azonban semmiféle vizsgálati dokumentáció eleddig nem támasztja alá. Úgy gondoljuk, hogy az említett kettős falrendszer vélhetően a viszonylag késői kőfalazat előtti időszakban állhatott és nem is minden helyen. Ebben segítségünkre lehet azon adat, amelyben említést tesznek a két ostrom során arról, hogy mennyire fontos megerősíteni a várfalakon kívül a várost védő palánkokat is. Ez nyilván azt jelentheti, hogy hasonló esetekben a várost kerítő kőfal külső falsíkja előtt több helyen még palánkokkal és árkokkal is védekeztek.11 12 A korabeli városfali részletekből látványosan alig több mint egy száz méteres szakasz maradt meg. Ez látható jelenleg is a mai Bródy Sándor utca és Városfal utca sarkától a Csíky Sándor utcáig terjedően. Ezek egyikén a Cisztercita templom mögötti sarokszakaszon megmaradt falrendszernek még mai is viszonylag jó állapotban látható a bástyarésze is. E falszakaszi területen néhány alkalommal lehetőségünk volt a fal közelében régészeti szempontú falszerkezet vizsgálatokat végezni az ott történt építkezések, felújítások kapcsán. Ez alapján kijelenthető, hogy a megmaradt városfalban igen sok javítás, erősítés, későbbi átépítés és magasítás látható. E szakasznál szinte egységes falszövet sehol sem fordult elő. A falazat építőanyaga és mérete is igen különböző. Az alapfalszerkezet vastagsága is gyakran változó. 1 m szélességtől 140-160 cm-ig méretezhető. A falsíkon belül 6-8 méterenként beugró, a fallal kötésben képzett pillérgyámok, vagy melléépített különböző vastagságú tárnok erősítik. A falazat magassága általában 3 és 4 m között váltakozik. A felmenőfal vastagsága sem egységes, de 60 cm-nél (tulajdonképpen kerítésméret) sehol sem találtunk vastagabb falazatot. A szerkezetnél és a falvastagságnál megfigyelhetők a többszöri javítások és megerősítések, valamint azokban időnkénti funkcióváltások is kivehetők (pl. ahol ma már csak kerítésként használják, az egykor fal volt). Többek között az említett 12 Pataki 1972.14-15, Granasztói 1980.52, Détshy-Kozák 1972.93-95. 5. A Hatvani kapu, építette Pichler János György 1758-ban Felmérési rajzát készítette Rajber Ignác 1832-ben 111 4. Neuwirt Vince színezett várostérképén látható falnyomvonal, 18. század
