Szilasi Ágota, H.: Örökségünk védelme és jövője 2. A Dobó István Vármúzeumban 2016. február 4-5-én megrendezett Tudományos Konferencia tanulmánykötete - Studia Agriensia 33. (Eger, 2017)

Fodor László: Városfal. Eger várost egykor körülvevő falakról

FODOR LÁSZLÓ városfali kapukat, amelyből kettő is volt. A másik út az említett Hosz­­szú utcával párhuzamosan, az Eger patak keleti oldalán húzó­dott, és elsősorban az ott lévő települések közlekedését segí­tette. Ez, a városnak a vár nyu­gati fala alattinak is nevezhető átmenő déli-északi út, az emlí­tett délkeleti Maklári kaput kap­csolta össze az északi városszög­letben lévő ún. Cifra kapuval A kettő között a fő közlekedési út­vonalat a Szervita - régen Posta - út biztosította. Az itt lévő ko­rai városrészt a 18. században kiépült Szervita rend és temp­lom köré helyezhetjük, de a patak keleti oldalán viszonylag közel feküdt a 17. század végén már álló káptalani központhoz is. Vélhetően ez alapján a kora­beli okiratokban ezt a területet a Káptalanszer elnevezéssel illetik. Már egészen korai idők­ből is ismerünk olyan adato­kat, melyek szerint a püspöki központ intézményei és házai még tőként a várban voltak, de a főpapi és káptalani testület­nek már a városban is voltak házai és gazdasági érdekeltsé­gei. Ezen területrészen, a mai Knézich Károly utca sorában az 1690-es években épültek fel a várbeli épületei után a káptalan főpapjainak tisztes lakóházai, s éppen ezért egy időben Káptalan utca volt a neve. Még sokan emlékezhetnek arra, amikor az 1960-as években (a mai kórház helyén), még állt a nagy káptalani gazdaság néhány épületma­radványa; magtár és cselédlakások stb. Egyes források szerint, a Szervita templom helyén volt egy­kor a Nagyboldogasszony templom és kolostor. Ezt egyes kuta­tók a ferences-rend első egri kolostoraként is azonosítják. Ennek ellentmondani látszik az a régészeti kutatásunk, amelynek ered­ményeként a mai Kossuth Lajos utcai ferencesek 18. század má­sodik felében épült templomában (járószint alatt) az 1980-as évek közepén olyan centrális épületmaradványokat dokumen­táltunk, amelyek kora a 13-14. századra datálható.'1 Fentebb megismerve Eger kapuit és körzetében elterülő régi városterületeket, nézzük meg, hogyan kapcsolódtak azokhoz az egykori körítő és védő városfalak. Várostörténetí forrásainkban 11 11 Soós 1972.33-37, Kovács 1965, Fodor 2016.32-33, Breznai 1927.115, Fodor 2002. 379-400. erre vonatkozóan is többféle építési adattal találkozunk. Vannak ismereteink arra vonatkozóan is, hogy kettős falazat vette körül városunkat. Bizonyosságát azonban sem­miféle vizsgálati dokumentá­ció eleddig nem támasztja alá. Úgy gondoljuk, hogy az emlí­tett kettős falrendszer vélhető­en a viszonylag késői kőfalazat előtti időszakban állhatott és nem is minden helyen. Ebben segítségünkre lehet azon adat, amelyben említést tesznek a két ostrom során arról, hogy mennyire fontos megerősíte­ni a várfalakon kívül a várost védő palánkokat is. Ez nyilván azt jelentheti, hogy hasonló esetekben a várost kerítő kőfal külső falsíkja előtt több helyen még palánkokkal és árkokkal is védekeztek.11 12 A korabeli városfali részle­tekből látványosan alig több mint egy száz méteres szakasz maradt meg. Ez látható jelen­leg is a mai Bródy Sándor utca és Városfal utca sarkától a Csíky Sándor utcáig terjedően. Ezek egyikén a Cisztercita templom mögötti sarokszakaszon meg­maradt falrendszernek még mai is viszonylag jó állapotban látható a bástyarésze is. E falszakaszi területen néhány alkalommal lehetőségünk volt a fal közelében régészeti szempontú falszerkezet vizsgálatokat végezni az ott történt építkezések, felújítások kapcsán. Ez alap­ján kijelenthető, hogy a megmaradt városfalban igen sok javítás, erősítés, későbbi átépítés és magasítás látható. E szakasznál szin­te egységes falszövet sehol sem fordult elő. A falazat építőanyaga és mérete is igen különböző. Az alapfalszerkezet vastagsága is gyakran változó. 1 m szélességtől 140-160 cm-ig méretezhe­tő. A falsíkon belül 6-8 méterenként beugró, a fallal kötésben képzett pillérgyámok, vagy melléépített különböző vastagságú tárnok erősítik. A falazat magassága általában 3 és 4 m között váltakozik. A felmenőfal vastagsága sem egységes, de 60 cm-nél (tulajdonképpen kerítésméret) sehol sem találtunk vastagabb falazatot. A szerkezetnél és a falvastagságnál megfigyelhetők a többszöri javítások és megerősítések, valamint azokban időn­kénti funkcióváltások is kivehetők (pl. ahol ma már csak kerí­tésként használják, az egykor fal volt). Többek között az említett 12 Pataki 1972.14-15, Granasztói 1980.52, Détshy-Kozák 1972.93-95. 5. A Hatvani kapu, építette Pichler János György 1758-ban Felmérési rajzát készítette Rajber Ignác 1832-ben 111 4. Neuwirt Vince színezett várostérképén látható falnyomvonal, 18. század

Next

/
Thumbnails
Contents