Szilasi Ágota, H.: Örökségünk védelme és jövője 2. A Dobó István Vármúzeumban 2016. február 4-5-én megrendezett Tudományos Konferencia tanulmánykötete - Studia Agriensia 33. (Eger, 2017)
Fodor László: Városfal. Eger várost egykor körülvevő falakról
FODOR LASZLO FODOR LASZLO VÁROSFAL EGER VAROST EGYKOR KÖRÜLVEVŐ FALAKRÓL Városunk történelem-földrajzi helyzete Ma is jól látható, hogy Eger városa egy hosszú, de viszonylag keskeny völgyben helyezkedik el, amelyet kelet-nyugat irányban az Eger-patak oszt ketté. Ennek ismeretében - a mai szűkebb belvárost tekintve - arányában a középkori település szélessége légvonalban alig több mint 200 méter lehetett. Az akkori észak-déli irány ennél valamivel hosszabbra méretezhető. Ezen méretarányok csak a 18. század közepéig tekinthetők reálisnak, ugyanis a nyugati külső városrészen akkor épült ki az ún. Károlyváros, amelynek létrejötte a püspöki széket akkor elfoglaló gróf Eszterházy Károly nevéhez fűződik. A területfejlesztéssel az egykori belváros máris kilépett a korábbi várost körülölelő falak közöl. Ezután egy olyan városfejlesztési, városépítési struktúra vette kezdetét, amely már egyre több külső területet is érintett és vont be a köznapi életbe.1 Eger történetével foglalkozó tanulmányok kisebb-nagyobb terjedelemben foglalkoztak ugyan a várost egykor körülhatároló és védő tálakkal, azonban ezen visszatekintések általában a ma is látható maradványok ismeretében történtek. Módszeres kutatása a városfalaknak eddig egyáltalán nem volt. Ami a régészeti adatokra vonatkozik, az csak a körülötte történő beruházások ellenőrzéséig-felügyeletéig terjedt ki. Azok is inkább csak a látható részleteket vették alapul, és kevésbé irányultak a városfal keletkezésére, szerkezetére, netán dokumentálására és bemutatására.2 Pedig a gyakorlat azt mutatja, hogy általában 1 Dercsényi-V'oit 1969, Soós 1972.28 34. 2 Breznay 1933, Breznay-Karczos 1937, Dercsényi-Voit 1972.594-597, Sugár 1968. . 16-17 századi holland metszet a falakkal, bástyákkal és a Cifra kapuval :. A teljes városfalnyomvonal szerkesztett térképi átnézete, 1764 városfalaink behatóbb vizsgálata során jelentősebb középkori városaink társadalmi és települési struktúrájára, fejlettségére, szervezettségére is választ kaphatunk. Természetesen ebben is lehetnek kivételek - de mikre gondolunk itt? A kérdéses tálak létrejöttének mindenkor alapvető funkciója volt a város javainak és személyeinek védelme. Ez nem csak nálunk, hanem bármely, fallal körbekerített jelentősebb európai város esetében is az egyik legfontosabb szempont. Eger esetében például az is fontos kérdés lehetne, hogy hogyan kapcsolódott a város a mindenkori földesúri tisztséget betöltő egri püspök személyéhez, különösen a korai időkben. Fontos továbbá, hogy az Eger-patak keleti oldalán lévő édesvízi (traventin) mészkőmagaslat, a várdomb - ahol megépült a Szent János székesegyház és püspöki központ -, milyen védelmet kaphatott, és az, hogy hogyan viszonyult mint településközpont a környezetében élő népekhez.3 Régészeti leletek bizonyítják, hogy ha csak az egészen korai időket - Szent István első királyunk, mint nevezett alapító, továbbá az őt közvetlenül követő uralkodóink, mint fejlesztők és gyarapítók idejét - vesszük itt számba, Eger városa kezdetben csak a püspöki intézményt és templomot, valamint a közvetlen környezetét alkotta, és a szűkebb püspöki udvart kiszolgáló népekből állhatott. Ezen szolgálónépek - ugyancsak régészeti leletek alapján igazolhatóan - a püspök úr közvetlen közelében 177-197, Berecz 2006. 554-569. Az általunk végzett kutatások (2004-2007) már a falnyomvonalat, vagy annak feltételezett maradványait követték: pl. a Mária utca és Szent Miklós utca között, valamint az egykori EGAL-klub és Extrém sportpálya, továbbá a Rác templom külső falai mellett. DIV rég. Adattár: Jelentések és dokumentáció 2007. 3 Fodor 1984 109
