Szilasi Ágota, H.: Örökségünk védelme és jövője 2. A Dobó István Vármúzeumban 2016. február 4-5-én megrendezett Tudományos Konferencia tanulmánykötete - Studia Agriensia 33. (Eger, 2017)
Szőke Balázs: Boltozatok az egykor egri székesegyház késő gótikus csarnokszentélyében
ÖRÖKSÉGÜNK VEDELME ES )OVOJE 2. csillagboltozat típus háromágú változatában helyezhető el. Szabályos négyzetes alaprajzú tér fölött gyakran fordul elő ez a szerkezet. Szép példája az esslingeni Frauenkirche oltárcibóriumának boltozata.34 Az emelkedő helyzetű borda és a vízszintes bordaindítás alapján, egy három rombusz alakú mezőből felépülő középső motívumhoz kapcsolódtak a boltvállakba futó bordák. Az emelkedő borda aszimmetrikus elhelyezése a poligon körüljárójának szabálytalanságaiból adódhat, de az is lehetséges, hogy a középső motívum szándékosan elforgatva került a kompozícióba. Az egyetlen ilyen csomópont alapján nem adható válasz arra, hogy a poligon körüljáróját oldalanként három-három csillagboltozat fedte, vagy ezek bordarácsa esetleg egymásba fonódott. A kőfaragványon mérhető szögek alapján a csomópont a polígonális záradék belső oldalán, a főhajó két árkádíve mellett kellett, hogy legyen. A három rombusz alakú mezőből felépülő középső motívum több magyarországi emléken is megtalálható, úgy, mint a pannonhalmi bencés apátság kerengőjében és a ráckevei szerb ortodox templom egyik kápolnájában.35 A pécsi székesegyház építésénél a feliraton is megnevezett Demeter nevű építőmester feltűnik az egri székesegyház 1480- as évek közepétől végzett munkálatainál, ahol 1495-ben állandó alkalmazott pallérként szerepel az elszámolásokban.36 ( 10. kép) Ebben az időben, Nagylucsei Dóczi Orbán püspöksége idején épült fel az egri székesegyház körüljárás csarnokszentélye, amely ennek az épülettípusnak méreteiben is az egyik legnagyobbja volt. A csarnokszentély építészeti típusa megfelel a székesfehérvári Szűz Mária prépostság elkezdett - de a munkálatok során félbehagyott - hasonló szentélybővítésének. A székesfehérvári hosszház ugyanekkor felépített boltozata formai és szerkezeti jegyek alapján összefüggésbe hozható a Pécsen felépített boltozatokkal, különösen a székesegyház kórusának és a domonkos templom hajójának boltozatával. A Détshy Mihály által közölt levéltári adat, valamint az egykori pécsi székesegyház boltozatairól korábban az archeologia.hu honlapján megjelent tanulmány alapján Búzás Gergely Demeter építőmester oeuvre-ének felvázolására is kísérletet tett, amely szerint Demeter kőfaragóként a székesfehérvári műhelyben kezdhette a pályáját.3 Ezt követően hozzá köthető az egri székesegyház késő gótikus bővítése, majd az 1490-es évek második felétől Pécsett működött legalább a székesegyház szentélyének 1505- re datált befejezéséig. Az egykori egri székesegyház 15. század végi építkezéseinek megismerhető részei alapján megerősítést nyer az a feltevés, hogy a Mátyás-kori eredetű késő gótikus stílus katalizátora a székesfehérvári építkezés lehetett.38 Ennek megszakadásával, a Burkhard Engelberg köréhez tartozó augsburgi karakterű építészetet, a Duna felső folyásának, Svábföldnek és a Württembergi régiónak építészeti újításait egyszerre használó és ötvöző építőmesterek más Magyarországi építkezéseken bontakoztatták ki ismereteiket, sokszor a németországi hasonló építkezésekkel párhuzamosan vagy azokat megelőzve. FELHASZNÁLT IRODALOM Bischoff, Franz 1999 Burkhard Engelberg „der vilkunstreiche Architector und der Statt Augspurg Wercke Meister". Augsburg. Böker, Johann Joseph 2005 Arcitektur der Gotik. Verleag Anton Pustet, Salzburg-München. Búzás Gergely 2000 Az újlaki Városi Múzeum középkori kőfaragványai. In: Kollár Tibor (szerk.) : A középkori Dél-Alföld és Szer. Csongrád Megyei Levéltár, Szeged. 2016 Egy néhai katedrális emléke. In: Archeológia Altum Castrum Online Magazin http://archeologia.hu/egy-nehai-katedralis-emleke Détshy Mihály 1964 Az egri várszékesegyház építéstörténetének okleveles adatai. In: Művészettörténeti Értesítő (XIII. évfolyam) 1-19. Domonkos György 2009 Magyarországi erődök a 16. század második felében. Eger. In: Búzás Gergely - Orosz Krisztina - Vasáros Zsolt (szerk.): Reneszánsz Látványtár. Virtuális utazás a múltba. Magyar Nemzeti Múzeum, Budapest, 549-553. GANGELjudit 1942 Rozsnyó műemlékei. Királyi Magyar Pázmány Péter Egyetem, Budapest. Gerecze Péter 1893 A Pécsi székesegyház: különös tekintettel falfestményeire: műtörténeti tanulmány. Horánszky Viktor kiadása, Budapest. 34 Müller-Quien 2005.79. 35 Papp 2004.31 38,142. kép. 36 Détshy 1964. 1 -19., 4. És 71. jegyzet. Egerben az egyik legrégibb plébánia a Szent Demeter, amelynek temploma a középkori harangozó városrészben állt. A mostani ferences templom helyén tárták fel az egykori épület maradványait. A középkori névadási szokások ismeretében 37 Búzás 2016. nem tűnik alaptalan feltételezésnek Demeter építőmester egri származása. 38 Szőke 20 13a. 103 -114.
