Szilasi Ágota, H.: Örökségünk védelme és jövője 1. A Dobó István Vármúzeumban 2014. február 7-8-án megrendezett Tudományos Konferencia tanulmánykötete - Studia Agriensia 32. (Eger, 2016)
Giber Mihály: Az egri várbeli püspöki palota. Kutatás és műemlékvédelem
GIBER MIHÁLY Az egyébként meg nem valósult, valamint sajnos publikálatlanul maradt koncepciók mindkét esetben (azaz mind H. Nándori Klára, mind a Cséfalvay-Botos iroda tervei) számoltak a tömegrekonstrukciós szándékú épületbővítéssel egybekötve a tetőtér hasznosításának lehetőségeivel és módjaival is. Különbség azonban az, hogy H. Nándori Klára helyreálltási javaslata a jelek szerint alapvetően a gótikus folyosó korábban feltárt, kelet felé folytatódó pilléralapozásainak utolsó tagját, elemét vette alapul a palota új keleti falának vonala, egyúttal a bővítés keleti határa esetében, és számolt a középpilléres terem teljes rekonstrukciójával, valamint a fűtőkemence bemutatásával. A Cséfalvay-Botos iroda terveinek elkészítéséhez is szorosan kapcsolódtak a régészeti kutatások, hiszen a 2005-2006-os feltárások egyértelmű célkitűzése - szoros összefüggésben a tervezői megbízatás teljesíthetőségével - az volt, hogy a feltárás határozza meg a püspöki palota eredeti, azaz középkori keleti végfalát. A tervezői anyagnak - célkitűzés és hatósági elvárás szerint is - az ásatási eredményeket figyelembe kellett vennie. A két koncepció között ugyanakkor a palota tervezett keleti lezárását tekintve nincs túlzottan nagy térbeli eltérés, a belső kialakítást tekintve annál inkább, hiszen az újabb terv a középkori terem esetében csak részleges rekonstrukcióval számolt és teljesen új elemként jelent meg a galériaszerű belső kiképzés is, de a tetőtér hasznosításának megtervezése is részletesebb tervek alapján történt, mint húsz évvel korábban. És ez most csak egy-egy kiemelt elem a két koncepció közötti különbségek közül. Fontos azonban megjegyezni, hogy míg H. Nándori Klára részéről inkább egy helyreállítási javaslat elkészítésére volt lehetőség, melyet később (az eredeti, de végül meg nem valósult ütemezés szerint) követett volna a részletes tervek kidolgozása, addig Botos Judith és munkatársai feladata eleve egy teljes körű tervdokumentáció kidolgozása volt, igaz, a 2005-2006-os tervek is csak az engedélyezési terv szintjéig jutottak.49 2006 óta ugyanakkor a palota bővítésével kapcsolatban újabb tervek nem készültek, de régészeti feltárások sem folytatódtak a palota elpusztult keleti részén. Összegzés, zárógondolatok Az egri várbeli püspöki palota igen összetett, a 14-15. századtól a 20. századig, sőt immár a 21. századig terjedő építéstörténettel rendelkező műemlék, mindamellett az egri vár egyetlen álló középkori eredetű épülete. Az épületet ma nem eredeti formájában ismerjük, mint láttuk, a palota mai összképe meglehetősen vegyes, több korszak építészeti részleteit együttesen bemutató kialakítással rendelkezik. Ferenczy Károllyal ellentétben ugyanakkor a Détshy Mihály által tervezett helyreállítást jól sikerültnek ítélem meg. Détshy Mihály a homlokzatok és belső terek esetében egyaránt jó értelemben használta ki azokat a lehetőségeket, melyeket a történeti és helyszíni épületkutatás eredményei nyújtottak és lehetővé tettek, mindezt - megint csak megítélésem szerint - esztétikailag is elfogadható módon. Szerencsés módon sikerült ötvöznie és bemutatnia különböző korszakok építészetének emlékeit egy épületen belül. Ráadásul a belső terek esetében az általa kidolgozott és megvalósított elrendezés - a földszinten a 15-16. századi, az emeleten a 18. századi térelrendezés megtartásával, illetve helyreállításával - jelentette és jelenti a realitást és a hiteles megoldást. Az épület tetőzetét sem tarthatjuk túlzónak, egy ekkora épület esetében elfogadható, kivált, ha az épület építéstörténetében meghatározó történeti korszakokra jellemző tetőtormákat akarta követni. Az épület tömegét tekintve a Détshy-féle helyreállítás az álló épületet vette kezelésbe, azon alapul, annak keretein (a keleti homlokzatnál lévő anyag áttekintésének lehetőségét Botos Judith oki. építészmérnöknek ez úton is köszönöm. 49 A megbízó abban az évben pénzügyi okokból valamennyi, nemcsak a palotára, hanem a vár többi részére vonatkozó tervezési feladatot és megbízást visszavont. A megbízások visszavonására vonatkozó információ Botos Judith szíves szóbeli közlése. falak állagvédelmét leszámítva) semmilyen módon nem lépett túl, jóllehet - mint láttuk - Détshy Mihály maga is felvetette az épület bővítésének lehetőségét (az akkori kutatás és helyreállítás befejezése után megjelent publikációban). Ezt azonban a későbbiekben már nem ő, hanem előbb H. Nándori Klára, majd a Cséfalvay-Botos Építész Iroda tervezte meg. Mint említettem, közös mindkét tervben, hogy nemcsak a bővítéssel, hanem az épület tetőterének hasznosításával is foglalkoztak. A tetőtér hasznosítása valóban meggondolandó, hiszen a magas hajlásszögű fedélszéknek köszönhetően nagy belmagasságú, és az épület méreteiből adódóan nagy alapterületű belső térről beszélhetünk - erre már Ferenczy Károly is felhívta a figyelmet, amikor arról írt, hogy a palota meglévő tetőtere akár három szintre is osztható és ily módon hasznosítható.50 Nehezebb a helyzet az épület bővítésével kapcsolatban. Az épület elpusztult keleti részén, pontosabban a keleti rész eddig ásatással megismert részein csak alacsonyan megmaradt, sőt, alkalmasint a járószint alatt megmaradt falakat, illetve a légfűtéses kemence döntően épségben (és az ilyen típusú fűtőkemencék jellegéből adódóan ugyancsak a járószint alatt) előkerült építményét lehetett feltárni. Értelemszerű ugyanakkor, hogy mind a fűtőkemence, mind az épület elpusztult keleti részén zajló feltárással egy időben a földszinti kiállítótér keleti falában (egyúttal az épület mai keleti, nem mellesleg a 18. században épült végfalában) előkerült pillér csak és kizárólag együtt értelmezhető, hiszen a középkorban egyetlen belső térnek, a kutatás által középpilléres teremnek nevezett helyiségnek voltak részei. Nem maradt azonban semmi az egykori boltozatos terem feletti emeleti térből, terekből (sőt magából a boltozatból sem), ráadásul nem állíthatjuk azt sem, hogy a terem keleti fala egyúttal a palota keleti falát is jelentené. Fontos tényező ugyanis, hogy megítélésem szerint a palota esetében - minden korábbi kísérlet ellenére - továbbra sem határozhatjuk meg egyértelműen az épület eredeti (értsd: késő középkori) keleti végét.'1 Az eddigi kutatások alapján kijelenthető, hogy ez a késő középkori palota (melynek fennálló részét Détshy Mihály helyreállította) valójában egy nagyobb, a vár északi részén, északi falának belső oldalán hosszan végighúzódó épületegyüttesnek volt a leghangsúlyosabb eleme, része, azaz aligha volt tekinthető teljesen önálló, más épületektől elkülönülő épületnek. Ennek az épületegyüttesnek további részeit a mai északi kaputól keletre eső területen tárták fel, legelőször az 1930-as években, de később (az 1960-as évektől kezdve) Kozák Károly is kutatta több alkalommal a terület egyes részeit.'2 Az itt feltárt épületek és a püspöki palota közvetlen építészeti (és funkcionális?) kapcsolatban álltak egymással, ez teljesen bizonyos.53 Amikor tehát a palota keleti végződéséről van szó, valójában 50 Ferenczy 1985.60. 51 Tehát a palota továbbépítésének elméleti lehetőségeit vizsgálva elsődlegesen a bővítés, kiegészítés, és talán nem annyira a rekonstrukció kifejezés lehetne az ideális. Ennek oka egész egyszerűen az, hogy még az elméleti lehetőségek határát is a középpilléres terem keleti fala, esetleg egy vele keletről szomszédos kisebb, a fűtőkemence keleti oldalát, tüzelőnyílásait is bemutató tér jelenthetné, ami viszont biztosan nem a palota középkori keleti fala volt egykor. Ehhez lásd a főszöveg folytatását. 52 Az északi fái belső oldala mentén az északi kapu és a mai kötári raktár területe közötti sávban feltárt középkori épületekkel kapcsolatos szakirodalmat lásd: Kozák 1966. 112., Détshy-Kozák 1972.149., Giber 2008b. 50-58. oldalak, illetve 20-30. képek. Kárpáti 2010. 153-158. Az épületek káptalani épületekként történő azonosításának lehetőségéhez lásd: Nagy G. 2004.177. és 182. Az északi várfal belső oldalán álló épületek 1930-as évekbeli dokumentációja elveszett, jóllehet a székesegyház akkor zajló feltárásának Lénárt Andor által közzétett naplójában említés történik ennek a területnek a kutatásáról is (Lénárt 1987,464-470.). Ismert még egy alaprajz és egy fotósorozat, melyeket a pár sorral fentebb hivatkozott 2008-as publikációmban mind leközöltem (a felvételek fotótári számát lásd ott), de legutóbb, 2010- ben Kárpáti János is közölt néhányat az archív fotók közül (korábbi szakirodalomból átvéve ugyanis az én cikkemet jóval megelőzően is közlésre került két-három fotó, elsődlegesen is Lénárt Andornak a vár feltárásait 1949-ig bemutató kötete (Lénárt 1982.) jóvoltából). 53 A fentebb már említett 2009-ben kisfilmben ugyancsak megjelennek ezek az épületek a palotához kapcsolódóan. Fontos tudni azonban, hogy általában egy számitógépes - és ezért változtatható - animációs film elbírja az ilyen, részben a feltárási eredményeken, de részben 61
