Szilasi Ágota, H.: Örökségünk védelme és jövője 1. A Dobó István Vármúzeumban 2014. február 7-8-án megrendezett Tudományos Konferencia tanulmánykötete - Studia Agriensia 32. (Eger, 2016)
Giber Mihály: Az egri várbeli püspöki palota. Kutatás és műemlékvédelem
ÖRÖKSÉGÜNK VEDELME ES JOVOJE 1. 15. Az északi kapu keleti oldalánál feltárt épületmaradványok északkelet felől nézve (Forster Központ Fotótár 14387.) a palota és a vele keletről szomszédos, egyúttal vele egybeépült épületek kapcsolódási pontjáról, helyéről kellene beszélni. Ez a kapcsolódási pont megítélésem szerint azonban eddigi kutatások során hozzáteszem: a kutatókon kívül álló okokból - nem lett egyértelműen meghatározva,54 sőt egyelőre nem is lehet meghatározni, hiszen jó eséllyel ez a kapcsolódási pont éppen a ma használt északi kapu belső oldalának térségében keresendő. Egy ezen a terepszakaszon végzendő teljes felületű, valamenynyi építészeti összefüggést egyszerre bemutató, minden kérdést tisztázó feltárás elvégzésére azonban valószínűleg még jó ideig nem lesz esély (ameddig a kapu és környezete fő közlekedési útvonalnak és közművek bevezetési zónájának számít).55 Addig tehát a palota mai keleti homlokzatától keletre eső területen (a palota elpusztult keleti részén) a jelenleg is látható, valamint ismertté vált, állagvédelemmel ellátott, illetve visszatemetett falakról beszélhetünk, csak ezek történeti, építéstörténeti elemzése végezhető el, anélkül azonban, hogy a szükséges további összefüggések kirajzolódhatnának, noha egyelőre inkább valószínűsítésen, feltételezésen alapuló rajzokat, de a hitelesebb képhez sokkal több kutatási adatra lenne szükség. Arról most ne beszéljünk, hogy a filmben keletről csatlakozó épületek magasabban lévő részei még inkább fikciónak tekinthetőek, mivel az épületnek jóformán csak az alsó részét tárták fel az 1930-as években, a magasabban lévő szint és falak teljesen elpusztultak, azok egészen kis részletére csak az északi várfalban lévő ablakfülkék utalnak. A palotához közvetlenül csatlakozó épületrész egyébként annak idején az én vázlatrajzom alapján került be ilyen módon a filmbe - ennek célja nem a rekonstrukció meghatározása volt (ehhez nincs is elegendő adat), hanem annak vázlatos érzékeltetése és bemutatása, hogyan nézhetett ki nagyjából a palota és mellette lévő, hozzá közvetlenül kapcsolódó épület által alkotott épületegyüttes (a kép újabb feltárások után alighanem pontosabb lenne). 54 Hangsúlyozom, véleményem szerint még nem ismert annyi részlet, ami alapján az egyes épületek közötti kapcsolat világosan, részletekbe menően meghatározható lenne. 55 A közművek megléte, az úthasználat korlátozó tényező volt a legutóbbi, 2005-ös és 2006-os feltárások alkalmával is (Fodor 2006.520. oldal és uo. 7. jegyzet. DIV RA 1489,2-3. oldalak, 1. szelvény rajzai és Fényképek I.). Mindenesetre az északi kapu belső oldalán lévő terület teljes körű feltárását, ezzel együtt a palota keleti része és az északi várfal belső oldalán állt épületek közötti építészeti, építéstörténeti kapcsolatának vizsgálatát már korábban is lényegi kérdésként említettem: Giber 2008b. 59-60. főbb vonalakban (azaz a részleteket tekintve erősen hiányosan) valóban fel lehet vázolni ilyen építészeti kapcsolatot.56 A már megismert épületrészek közül is egyelőre a középpilléres terem pontos kiterjedése ismert, hiszen a kemence keleti oldala (ebben vannak a tüzelőnyílások is) egybeesik a terem keleti falának vonalával (aminek a kemencétől délre eső szakaszát egyébként szintén feltárta Kozák Károly). Csakhogy éppen a feltárási eredmények mutatják, hogy a teremtől keletre újabb épületrész helyezkedett el (benne mindjárt egy olyan pinceszerű helyiséggel is, ahonnét például a kemence fűtését, tüzelését is meg tudták oldani).57 Másik fontos elem a palota helye, helyzete a váron belüli térszerkezetben. Détshy Mihály azzal, hogy a helyreállításkor nem lépett túl az álló épület keretein és tömegén, a palota helyreállításakor a hadseregtől megörökölt térszerkezetet nem bontotta meg. Vagyis a 19. századi laktanya 56 Lásd a nem sokkal fentebb ismét emlegetett 2009-es filmet is. A palota elpusztult keleti vége és az északi kaputól keletre feltárt épületek egymáshoz való elhelyezkedéséhez lásd: Kárpáti 2010. 129. ábra. Fodor László 2006-os ásatási dokumentációban kitér a jelenlegi északi kapu helyén többek által feltételezett toronnyal kapcsolatos elképzelésre is (DIV RA 1489,2. és 4.). Rekonstrukciós rajzban a palota két végén - beleértve az épület keleti végét is - tornyot ábrázolnak Kárpáti János rekonstrukciós rajzai is: Kárpáti 2010.192,193. ábrák. Magam ugyanakkor a palota elpusztult keleti része és a mai kaputól keletre, az északi várfal belső oldalán feltárt épületek között egyelőre nem látom bizonyítottnak egy torony egykori létezését, jóllehet az északi várfal nyomvonalában a mai északi kapunál megfigyelhető törést, kiugrást korábban is elgondolkodtatónak tartottam, nem tartva kizártnak egy torony egykori, de egyelőre semmivel sem igazolt létezését. Giber 2009.9-10. Látható, hogy nemcsak a palota, de a vár védelmi rendszerének ismerete érdekében is érdemes lenne feltárni a mai északi kapu területét. Itt jelenik meg ugyanakkor fájóan súlyos hiányként, hogy Fodor László régész kolléga a 2006- os ásatásának eredményeit mindmáig nem publikálta, hiszen neki, ha csak részlegesen, kisebb felületeken is, de lehetősége volt az északi kapu belső oldalán és az ott lévő útszakasz területén feltárásokat végezni. Már önmagában az hatalmas segítség lenne, lett volna a kutatás számára, ha az akkor előkerült falszakaszokat, falrészleteket alaprajzra rávetítve pl. a múzeumi évkönyvben közzéteszi. Jelen közleményhez ugyan felhasználhattam az ásatási dokumentációt (amit ez úton is köszönök Fodor László régész kollégának), de a teljes közlést ez nem pótolja. 57 Giber 2008a. 57-58. és 78-80. 62
