Szilasi Ágota, H.: Örökségünk védelme és jövője 1. A Dobó István Vármúzeumban 2014. február 7-8-án megrendezett Tudományos Konferencia tanulmánykötete - Studia Agriensia 32. (Eger, 2016)

H. Szilasi Ágota: Alexandriai Szent Katalin gótikus kőszobra az egri vár állandó kiállításában

ÖRÖKSÉGÜNK VÉDELME ÉS (ÖVÖJE 1. volt a bányászoknak is: montanistarum patrona - ez magyarázza többek között Körmöcbánya, Selmecbánya, Nyitrabánya (Handlová), Telkibánya (1450), Számolnák (Smolník), Nagybánya (Baia Mare, középkor, 1724- ben pusztult el) plébániatemplomainak patrociniumát.' 5. A Képes Krónika kezdő A iniciáléja a kiállításból. Az értékeket nem kímélő magyar történelemben mégis emlékek so­kasága jelzi Alexandriai Szent Katalin széleskörű tiszteletét37 38 39 úgy az írott, mint a képi emlékanyagban. A 13. század második felében Jacobus de Voragine által összeállított Legenda Aurában39 már fennmaradt élettör­ténete, melynek nyomán legendájának négy jelenetét a Károly Róbert uralkodása idején készült Magyar Anjou Legendárium (1320-1340) is tartalmazza - jelezve, hogy élettörténete példaértékű volt királyaink szá­mára. Az I. Nagy Lajos királyunk számára készült Képes Krónika (1360 körül) prológusának első A iniciáléjában is megjelenik, mely ábrázolásnak szobrunk szempontjából alább még nagy jelentősége lesz. A 16. századi legendák azonban, szemben a 13. századi Legenda Aureával, már közlik a Katalin gyermekkorára vonatkozó eseményeket, így fogantatásának misz­tikus-csodás voltát is. Az 1529 és 1531 között készült Érsekújvári-kódex legjelentősebb, legismertebb szövegegysége is éppen Katalin 4074 soros, versben megőrzött legteljesebb legendája - e kódexből származnak a fenti idézetek. A domonkos rendi apácák Nyulak szigeti kolostorában közössé­gi felolvasásra szánták e szövegeket, melyek szerepe a 15. század végi rendi reformok után nagymértékben megnőtt. Szent Katalin teljes élettörténete 37 Bálint 1977. 38 Alexandriai Szent Katalin magyarországi tisztelete a templom- és kápolnatitulusok alapján már a 13. századból kimutatható: legkorábban 1231 -bői Esztergom, majd a Zemplén megyei Krucsó, a Hont megyei Gyerki, a Nagyvárad melletti Körösszeg és a Tolna megyei Marosd említhető. A 14. századból a szent legalább további tíz patrocíniumára vannak okleveles adata­ink. Holler 2004. 39 Ez a legendárium Európa-szerte rendkívül elterjedt volt, fennmaradt latin kéziratainak a száma több mint ezer, és 97 különböző latin nyelvű ősnyomtatvány is ismeretes. Ezen felül igen sok kézirat és ősnyomtatvány tartalmazza a szövegét különféle nyugat-, közép- és dél-európai nyel­veken, bár magyar nyelvű fordítása nem maradt ránk. a Debreceni-40 és az Érdy-kódexben41 prózában is fennmaradt, s mindhá­rom forrása feltehetően a Temesvári Pelbártnak (1435 körül-1504) tulaj­donított Pomerium de Sanctis ( 1489-98) volt.42 Katalin alakja feltűnik a gótika idejében kialakult szárnyasoltárok ol­dalsó képtábláin legendaciklussá formálva - Bát (1420-30, Keresztény Múzeum),43 Lőcse (Katalin-oltár, 1460),44 Csütörtökhely (1490),45 Bártfa (Vir dolorum-oltár, 1500),46 Pánik (1512),4 Berki (1520),4S Szepeshely ( 1520)49 -, illetőleg a középső, szekrényszerűen kiképzett rész oltárképén vagy szoborcsoportjában. Középkori szárnyasoltárainknak, elsősorban Mária oltároknak egyik legkedveltebb alakja volt.30 Épületekhez kap­csolható - nem díszítő jellegű, hanem figurális - kőszobrászati emléket azonban keveset találunk az analógiák között, ha a hazai emlékanyagban kutatunk. Ilyen a szászsebesi 12-13. század fordulóján épült, majd a 14. században gótikus stílusban átépített (ma evangélikus) templom déli ol­dalán lévő külső támpillérek fülkeszobraiban álló szentek szobra, amelyek közül az egyik Katalint ábrázolja. Ezért hangsúlyozandó az 1987-es kiállítás, hiszen általa az ország terü­letéről összegyűjtött művek kavalkádjából kirajzolhatóvá vált egy koráb­ban kevésbé átlátható kronológia, és viszonyrendszer. így megkísérelhető volt az egri szobor beillesztése az épületszobrászat éppen ezidőtájt megin­duló, a plaszticitás és a realitás irányába történő fejlődésvonalába, a szobrá­szat tartalmi és formai autonómiája megszületésének kezdeteibe. A 14-15. századi épületszobrászat esetében gyakran szó esik az építé­szet és a szobrászat közötti viszony átalakulásáról, jelesül a figura kiszaba­dulásáról az építészet fogságából, az autonóm szobor létrejöttéről - tehát emancipálódásáról -, hasonlóan az újkori individuum felszabadulásához, társadalmi, vallási meghatározottságoktól való lassú elszakadásához. Ez a változás elérte Magyarországot is, s a rendkívül hiányos emlékanyagunk mégis nagy változatosságról és a típusok teljességéről tanúskodik - mind­eközben európai kontextusba helyeződik. Az elszórt maradványok a kőfa­ragás gyakoriságáról és sokfelé működő kőfaragóműhelyek és kőszobrász mesterek országos jelentőségéről vallanak. A stílustendenciák elterjedése nem csupán a műhelygyakorlattal rendelkező, ám a kőfaragóműhelyek hierarchiájából egyre inkább kiszakadó mesterek vándorlásában, hanem mintakönyvek, majd a vázlatrajzok elterjedtségében is kereshető, s nem csupán az ornamentális díszek, hanem az 1400-as évek táján megerősödő figurális íaragványok esetében is. 40 1519-ből származó magyar nyelvemlék. 1753 óta őrzik a debreceni református kollégium könyvtárában. Toldy Ferenc adta ki részletekben: a prózai Katalin-legendát az „Alexandriai Szent Katalin verses legendája" c. 1855-ös (Pest) függelékeként. 41 1526-1527 - Terjedelménél cs irodalmi kvalitásainál fogva is legjelentősebb nyelvemlékkó­dexünk. Prédikáció- és legendagyűjtemény. Szerzője, feltehetően a lövöldi (Városlőd) kartha­uzi kolostor szerzetese, Karthauzi Névtelenként vonult be irodalomtörténetünkbe. Gazdag forrásanyagát kitűnő stílusérzékkel formálta műegésszé. A kódex nevét első ismertetőjéről, Érdyjánosról kapta; ma az Országos Széchényi Könyvtár őrzi. A szentekről szóló rész az egyet­len teljes magyar nyelvű legendárium, melynek Temesvári Pelbárt mellett fő forrása a Legenda Aurea. Külön értéke, hogy a magyar szentek legendái itt olvashatók először magyarul. 42 Bálint 1977. 43 Egy remete Mária-képet mutat a megtérő Katalinnak. 44 3. Katalin vitája, 4. lefejezése, 5. kínzása, 6. kerékbetörése. 45 1. Katalin vitája, 2. lefejezése, 3. kínzása, 4. kerékbetörése 46 5. Katalin és az írástudók, 6. kerékbetörése. 47 2. Katalin vitája, 3. halála. 48 1. A bölcsek tűzhalála, 2. Katalin lefejezése, 3. kínzás, 4. kerékbetörésének csodája. 49 1. Katalin megidézése, 2. vitája a bölcsekkel, 3. a Katalintól megtérített ifjak máglyahalála, 4. Katalin vértanúsága. 50 Bálint 1977. Almakerék (Gergely pápa miséje, 1440), Alsóbajom ( 1490), Bakabánya ( 1890), Bártfa (Borbála-oltár, 1450, Szent András-oltár, 1460, Vir dolorum-oltár, 1500), Berethalom (1515), Berki ( 1480), Csikcsatószeg ( 1530), Csíkszentlélek (1510), Felsőerdöfalva ( 1480), Frics ( 1500), Hervartó ( 1460), Fléthárs ( 1520), Jánosfalva (1491), Kassa (Mária halála-oltár, 1480, Mária látogatása-oltár, 1470), Kispalugya (1510), Kisszeben (1520), Liptószentandrás (1512), Liptószentmária (1450), Lőcse (Vir dolorum-oltár, 1476), Malompatak (1480), Nagyekemező ( 1480), Nagylommc ( 1495), Nagyőr ( 1450), Németlipcse ( 1450), Palocsa ( 1500 körül), Segesd (1520), Szenijakabfalva (1500), Szepeshely (főoltár, 1470, Mária-oltár, 1480), Szepesszombat ( 1480), Szmrecsány ( 1480), Sztankahermány (1510), Trcncscn (1410), Zçidve ( 1508). 42

Next

/
Thumbnails
Contents