Szilasi Ágota, H.: Örökségünk védelme és jövője 1. A Dobó István Vármúzeumban 2014. február 7-8-án megrendezett Tudományos Konferencia tanulmánykötete - Studia Agriensia 32. (Eger, 2016)

H. Szilasi Ágota: Alexandriai Szent Katalin gótikus kőszobra az egri vár állandó kiállításában

H. SZILASI AGOTA

Elsősorban a Luxemburgi Zsigmond királyi rezidenciájaként nemzetközi léptékkel is nagyszabású formáját elnyerő budavári palotához készült nagymennyiségű szoboranyagot kell megemlítenünk, mely 1974-ben került elő a várásatások során. A reprezentatív udvari művészet törekvéseinek megfelelő, ám nem teljesen kész faragványok minden bizonnyal az új, északi, a korábban Friss palotának nevezett épületszárny díszítéséhez készültek: udvari személyiségek portréit és címertartó kísérőiket ábrázolja világi öltözékben, és gazdag redőzetű lepelruhába öltöztetett szentek, apostolok püspökök figuráit. E nagyszabású program népes kőfaragóműhelyt feltételez Budán, melynek tagjai Közép-Európa különböző vidékeiről, korábbi nagy építkezésekről érkeztek. A szobrok egyik csoportja, amelyhez az egri Szent Katalinnal párhuzamba állítható (30-as) Madonna''1 és néhány kiváló finoman részletezett, apró ruharedőjű püspökfigura tartozik, valószínűleg az 1410-es években működő ausztriai, bécsi (Großlombingi) műhely egyik tagjának az alkotása. A budai építkezésen összegyűlt szobrászok keresettek lehettek szerte az országban nem csak a királyi építkezéseken, hanem a főúri és egyházi pompa létrehozásában is.

Színvonalát illetően a budavári szobrokhoz köthető a budai Nagyboldogasszony-plébánia templom 1874-1896 között zajló restaurálásakor előkerült, Csemegi József szerint a délnyugati Mária kapu középpillérét díszítő nőszobor-töredék, melyet Marosi Ernő az építkezés későbbi szakaszához, a Garai-kápolna szentély-kapuzatához sorol.'’ Kimagasló szépségű egy Esztergomból, a ferencesek középkori templomából származó Madonna-szobor enyhén kontraposztos torzója. Hosszan leomló tunikája, nyitott köpenye, melynek szárát jobb keze felemelve tart, valamint szoknyája sípredőinek a föld közelében finoman ívelt megtörése és fedetlen fejének vállára omló hullámos hosszú haja avatja szobrunk rokonává. Kiváló állapota újkori átfaragást sejtet, de a nyitott köpönyegük alól kezükkel kinyúló és azt testük előtt átfogó figuratípus körébe, azaz 1400 körűire datálható. Az esztergomi szobor nyugodt, a közép-európai lágy stílus Szép Madonnáitól eltérő, merevebb, keményebb tartása észak-franciaországi kapcsolatokat feltételez.'’’

A téma, Szent Katalin és más női vértanú-szentek ábrázolása tituláris vagy Mária oltárok díszeként, és a forma, a közép-európai lágy stílus gazdag redővetésű drapéria-öltözékbe burkolt, kecses mozdulatú szép Madonnáinak mintáját követve az észak-magyarországi faszobrászati emlékanyagban a leggazdagabb.'4 így szobrunkra vonatkoztatható analógiát is többet találhatunk közöttük.

A szobor leírása

Az egri szobortorzó alsó része 50 cm, a felső darabja 30 cm, de a közvetlen összeillesztés nem biztosított, és a feje is hiányzik. így 80 cin nél jóval magasabb, valamivel több, mint egy méter lehetett. Mérete alapján feltételezhető, hogy egy mellékoltár főalakja, vagy egy főoltár egyik mellékalakja volt. Ezeken a lehetőségeken kívül elképzelhető egy díszes kapu, vagy a gótikus várszékesegyház - esetleg székesegyház-bővítmény - belső terében konzolon, szoborfülkében, baldachin alatt álló szobordíszként, külső 51 52 53 54

51 30. sz. szobor BTM 75-1 -30. mészkő, testetlen, m:81 cm, talapzat 28x24 cm. A budavári szoborlelet egyik legszebb darabja, a feje 1979-ben került elő, befejezetlen.

52 Csemegi 1955., Beke-Marosi-Wehli 1987.268. Marosi Ernő szócikke: Katalógus Sz.29.

53 Mészkő, festés nyomaival, m: 139 cm Esztergom, Keresztény Múzeum. Beke-Marosi-Wehli 1987.245-46. Marosi Ernő szócikke:. Katalógus Sz.4.

54 Bálint 1977. Andocs ( 1500), Barka (1410), Bárfa ( 1480, Virgines Capitales társaságában, 1500), Berki (1510), Busóc (1390), Csütörtökhely (1490), Dohronya (1519), Csíksomlyó (1500), Farkasfalva (1480, a Virgines Capitales társaságában), Felka (1480), Felsőrépás, Keresztfalu (1510), Késmárk (1490), Kislonmic (1400, a Virgines Capitales társaságában), Kiszszeben (Szent János-oltár 1510, a Virgines Capitales között, Angyali üdvözlet-oltár 1510), Kiig ( 1380), Leibic ( 1450), Liptószentmiklós ( 1480), Lőcse ( 1480, 1494, a Virgines Capitales társaságában), Maldur ( 1360), Mohos (Poruba 1500), Mosás ( 1470), Nagyszülők ( 1483), Nccpál, Okolicsnó ( 1500), Podolin ( 1420), Ruszt (1510), Selmecbánya (1506), Svábfalva ( 1460), Szászbogács (1518), Szepesszombat ( 1464, a Virgines Capitales társaságában), Szepestótfalu (1510). Turócszeiitilona ( 1520), Turócszentpéter ( 1500).

6-7. Közeli fotók a szobor festett felületérő (fotó: Molnár Ágncs)l

támpillér díszeként. „Katalin személyére a szakirodalomból ismert jelképek közül a pálmaág (?) és a lábainál turbános vagy koronás alak a vitában legyőzött bölcsek egyikét vagy magát a császárt jelképezi. Ez esetben a mellékalak oldalán kivehető tőr, vagy kard nyomán a császárra gondolhatunk. A szobor kezeinek hiányában Szent Katalin egyéb, igen jellegzetes jelképeinek... - egyelőre nyomok hiányában - bizonyító erejére nem hivatkozhatunk. Éppen ezért, megkíséreljük közvetett úton megközelíteni a fenti feltevést." - folytatta Kozák Károly ásatási összegzését."

Annak ellenére, hogy Alexandriai Katalin az egyik kedvelt szentje volt a 14-15. századi magyarországi hitéletnek, s ez az ábrázolásokon keresztül is megnyilvánult, hiszen gyakran ábrázolták Mária-oltárok mellékalakjaként is Szent Borbálával, Dorottyával és Margittal együtt, mégis a magyarországi leletanyag között Kozákék csupán egy olyan alkotást találtak, mely ikonográfiái hasonlóságot mutatott az egri szoborral. Legalább is a középkori leletanyagban. A Selmecbányái Szent Katalin-templom egykori főoltárát díszítő, dél-német hatást mutató Szent Katalin és Szent Borbála szobrát hozták közvetlen kapcsolatba az egri töredékekkel. Katalin lába előtt, jobbról egy alulról csavart szegélyű turbán található. Ez jelképezte a Katalin által meggyőzött bölcseket, vagy akár a kivégzést elrendelő pogány császárt.'6 A környező országok anyagának e szempontból történt vizsgálatakor elsősorban Németországban találtak analógiákat.5

Az egri Szent Katalin szobor mindkét alkarja könyökben behajlítva fel volt emelve, melyek letörtek, hiányoznak. Feltételezhető azonban, hogy

55 Kozák 1989-1990.352.

56 Divald 1927.178. kép.

57 Kozák 1990.352.42-es jegyzet.