Szilasi Ágota, H.: Örökségünk védelme és jövője 1. A Dobó István Vármúzeumban 2014. február 7-8-án megrendezett Tudományos Konferencia tanulmánykötete - Studia Agriensia 32. (Eger, 2016)
Kárpáti János: Az egri vár ásataásainak kutatástörténete
KÁRPÁTI JÁNOS CSEMEGI József 1935 Az egri várszékesegyház jelentősége a XII. században. Archaeológiai Értesítő XLV1II. Budapest. 1935 Fejezet az egri várszékesegyház építésének történetéből. Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye 11-12. Budapest. Hevessy Sándor építész az egri várásatáson Természetesen szükségszerű volt a két világháború közötti időszakban egy egri építész bevonása is az ásatások eredményeinek térképészeti rögzítésére. Eredmények: Hevessy Sándor érdeme, hogy igen pontos alaprajzi felmérések és rajzok születtek a székesegyház feltárásainak menetéről. Javaslatára állt fel az Egri Műemlékvédelmi Albizottság, melynek fő célkitűzése volt Eger műemléképületei jegyzékének létrehozása. A fontosabb épületek falára még az ő idejében kerültek fel az első emléktáblák. Az egri várról szóló, az Egri Vár Híradójában megjelent írásán túl, számos kiadványban publikált. Az általa 1958-ban írt Egri útikalauzban összegzi és népszerűsíti az egri építészeti emlékek történetét, a kötetben szép gesztusként Galván Károlyt kérte fel a vár bemutatására. Eger új, déli városrészének, Lajosvárosnak középpontjában kialakított gyönyörű templom, parókia, iskola tervezése és építése is az ő nevéhez fűződik. Hevessy Sándor 1958 Egri útikalauz. Heves Megyei Tanács Idegenforgalmi Hivatala, Eger. 1964 Az egri vár szerepe városfejlesztési terveinkben. In: Az Egri Vár Híradója 5. Dobó István Vármúzeum, Eger, 19-21. Lux Kálmán építész az egri várban Rövid, de jelentős egri tartózkodásának köszönhető az egri vár északi fala belső oldalán, egy gótikus lépcsőtorony alsó eredeti részének feltárása után, a torony felső részének téglából való kiegészítése, majd a várfalmaradvány tetején kijárat létesítése és tetőszerkezetének zsindelyes lefedése. A torony 1928-1930 között kapta ma is látható formáját. Barcsay Amant Zoltán Eger múltjának jobb megismerésére irányuló tevékenysége (1934-1938) Az egri múzeum egykori igazgatója a város régi ábrázolásainak felderítésére, Pataki Vidor körültekintő levéltári, térképészeti kutatásainak nyomdokain haladva, széleskörű kutatásokat végzett különböző országos gyűjteményekben. Kitartóan összegyűjtötte a város és a vár fellelhető régi képanyagát, s végül 1938-ban Eger lakói elé tárhatta. Azonban a füzetek nagy része a második világháborús események, s talán a szerző háború utáni emigrálása következtében évekig raktáron maradt. Eredmények: Az Egri Líceumi Kősajtón készült el 1938-ra az a két darabból álló nagyméretű füzet, amely méltón mutatja be a régi Egert. Tevékenységéhez hozzátartozik, hogy a feltárt kazamatai kaszámyatermek felső szintjén jelentős kiállítást rendezett be. Barcsay Amant Zoltán 1938 Eger vár és város régi ábrázolásai. Alte Abbildungen der Burg und der Stadt Eger. (1567-1900) I-II. Képek és Ismertetés. Az egri várásatás és Vármúzeum kiadványa, Nyomtatta a Szent János Nyomda, Eger. Gerő László építész várépítészeti összefoglalói és Eger Ezen áttekintés keretében, noha nincs mód valamennyi országos jelentőségű, Egerrel érdemben foglalkozó kutató tevékenységéről szólni, Gerő László semmiképpen sem maradhat ki. Mint az OMF építészének, teljes körű rálátása volt a magyarországi kutatásokra. Nemzetközi hírű várszakértő, aki többször foglalkozott Eger és az egri vár műemlékeivel. Munkáiban jelentős helyet foglal el városunk, olyannyira, hogy 1952-ben, a várvédelem 400. évfordulójára egy rövid, tömör összefoglalót írt az egri várról. Rendkívül fontos átfogó kötete, Eger történeti értékű épületeinek bemutatása Eger címmel jelent meg. Várépítészeti összefoglalói közül az első még 1954-ben íródott, míg a következő 1968-as, de talán a legfontosabb az 1975-ös Várépítészetünk kötete, melyben az Eger vára fejezetéhez Kozák Károly régész anyaga adta az addigi várásatásokból leszűrhető új információkat. Munkássága az OMF intézményéhez kötődik. Gerő László 1952 Vezető az egri várhoz. 1552-1952. Múzeumok és Műeml. Országos Közp., Budapest. 1955 Magyarországi várépítészet. Művelt Nép, Budapest, 389-394. 1957 Eger. Képzőművészeti Alap Kiadó, Budapest, 10-21. 1968 Magyar várak. Műszaki Kiadó, Budapest, 389-394. 1975 Várépítészetünk. Műszaki Kiadó, Budapest, 139-149. 1976 Az egri vár helye a magyar végvárak rendszerében. In: Az Egri Vár Híradója 12. Dobó István Vármúzeum, Eger, 5-7. 1983 A magyarországi XVI-XVII. századi végvárak néhány kérdése. In: Magyarországi végvárak a XVI-XV11. században. (Studia Agriensia 3.) Dobó István Vármúzeum, Eger, 33-37. Galván Károly ásatása 1956-ban Galván Károly ásatásának célja a Setét-kapu szerkezetének tisztázása volt. Sajnálatos módon az ásatás pénzügyi gondok miatt rövidre sikerült. Ezen túl a kutató Egerben a Tavassy Antal utcában a középkori Szent Jakab kórház részleteit találta meg, valamint részt vett a közeli Felsőtárkány Várhegy feltárásában is. Rendkívül pontos és tömör, lényegre törő publikáció jelent meg tőle az egri vár történetéről. 19
