Szilasi Ágota, H.: Örökségünk védelme és jövője 1. A Dobó István Vármúzeumban 2014. február 7-8-án megrendezett Tudományos Konferencia tanulmánykötete - Studia Agriensia 32. (Eger, 2016)
Kárpáti János: Az egri vár ásataásainak kutatástörténete
ÖRÖKSÉGÜNK VÉDELME ÉS )ÖVÖ)E 1. Galván Károly 1957 Az egri vár. Rövid vezető. Eger Vára Barátainak Köre, Eger. 1958 Az egri vár. Műemlékeink. Képzőművészeti Alap Kiadó, Budapest. KUTATÁSOK ÉS HELYREÁLLÍTÁSOK A 20. SZÁZAD MÁSODIK FELÉTŐL Az OMF kutatásai Kozák Károly régész irányításával (1957-1989) Az Országos Műemléki Felügyelőség megalakulását követő időszakban országosan is az OMF első ásatásainak tekinthető az egri vár teljes feltárását és részleges helyreállítását célzó kutatások megkezdése, Déthsy Mihály építész, művészettörténész és Kozák Károly régész irányításával. Eredmények: Kozák Károly 1957-től 1989-ben bekövetkezett haláláig, 32 éven át vezette az egri vár feltárását. Itteni munkájával, valamint az ország számos területén, kiemelkedő történelmi emlékhelyeken végzett ásatásaival rendkívüli eredményeket ért el. Déthsy Mihály 1957-től 1964-ig, majd Sedlmayr János Ybl-díjas építész 1964-től 1980-ig, H. Nándori Klára építész 1981 -tői 1989-ig volt az OMF építésztervezője az egri várban, míg a kivitelezési munkálatokat az OMF egri építésvezetősége végezte el. A sokrétű feladatok ellátására egyre növekvő létszámú műemlékvédelmi régészeti csoport szerveződött, s az évtizedek alatt az OMF számos szakembere segítette a kutatás és rekonstrukció folyamatát. Jómagam 1964-től diákként, majd 1968-1989 között az OMF (Budapest) munkatársaként folyamatosan részese voltam az egri vár feltárási munkálatainak. 1976 nyarán, a Dobó-bástya leomlását követően, a bástya helyreállítási tevékenységébe bekapcsolódott a Mélyépterv (Budapest) vállalat részéről Kós Mihály, Patócs Péter, Fodor László tervező, a kiviteli munkálatokba pedig az egri HTÉV cég részlegei. A sikeres helyreállítás közben az 1984- ben nyugdíjba vonuló Kozák Károlyt a Mélyépterv szerződtette régészeti szaktanácsadói tevékenység ellátására 1989-ig. A négy év alatt, a belső vár DNy-i negyedének feltárása és helyreállítása sikeresen haladt. H. Nándori Klára tervező építész vezetésével, Kozák Károly régészeti felügyeletével, és részemről a régészeti falkutatások elvégzésével. Az OMF által megkezdett É-i várfal régészeti, falkutatási és helyreállítási munkái 1989-ig tartottak. Az évtizedek alatt Kozák Károly irányítása mellett az egri belső vár 70 %-ban feltárásra került. Ezen túl kb. 20%-ot foglal el a ma is álló 19. századi várlaktanya területe, épületei, melyek alá nem áshattunk. A maradék 10 % pedig azon köz, vagy köztes területeket jelenti (pl. középkori épületek közötti semleges terület, vagy múzeumi pénztár helye stb.), ahol a turistaforgalom és egyéb technikai okok miatt tartózkodnunk kellett a feltárástól. Tekintettel arra, hogy a kutatásvezető sokirányú tevékenysége csupán szűk körben ismert, úgy vélem, ha pusztán a felsorolás szintjén is, de említést kell tennem országos munkáinak legkiemelkedőbbjeiről. A rendkívül kitartó, hatalmas munkabírású, kreatív gondolkodású, sokat publikáló régész számos jelentős műemlék kutatása mellett, elsőnek és legfontosabbnak az egri vár feltárását tartotta. Kozák Károly ásatásai az ország területén: Sümeg vára, Pécsvárad vára, Győr, Káptalandomb templomai, Szigliget vára, Szekszárd: Megyeháza, Béla király temploma, Celldömölk: bencés apátság, Fegyvernek: római katolikus templom, Tereske: római katolikus templom, Egyházasdengeleg: római katolikus templom, Kiszombor: körtemplom, Kehida: temetőkápolna, Solymár vára, Herpály: apátsági templom, Hegyeshalom: Árpád-kori templom, Kösd: plébánia templom, Vác vára egy része, Ugod vára, Tarnaszentmária: római katolikus templom. Külföldi tanulmányutak: Szlovákia, Csehország, Németország, Franciaország, Lengyelország, Örményország, Grúzia, Egyiptom, Jugoszlávia, Újvidék, Románia-Erdély. Kozák Károly publikációinak száma több száz írott dokumentumot tesz ki. E helyen, mennyisége miatt nem tudjuk bemutatni. Az egri vár feltárásáról írt tanulmányai folyamatosan napvilágot láttak az Egri Múzeum Évkönyvekben, melyek közül témánként válogatunk párat. Kozák Károly 1969 Az egri vár feltárása (1957-1968). In: Az Egri Múzeum Évkönyve VII. Dobó István Vármúzeum, Eger, 179-207. 1976 Az egri vár. Heves Megyei Tanács VB, Eger. 1980 Az egri vár Árpád-kori temetője I. In: Az Egri Múzeum Évkönyve XVI-XVII. Dobó István Vármúzeum, Eger, 157-182. 1982-1983 Árpád-kori falu maradványainak feltárása az egri várban. 1. In: AGRIA XIX. Az Egri Múzeum Évkönyve, Dobó István Vármúzeum, Eger, 75-111. 1987 Leletmentés az egri várban 1. (1985-1986). In: AGRIA XXIII. Az Egri Múzeum Évkönyve, Dobó István Vármúzeum, Eger, 413-429. 1989-1990 Az egri vár feltárása VU. (I9S7-1988) Anyagközlés, előadás, kiállítás, leletmentés, tanulmányok. In: AGRIA XXV-XXVI. Az Egri Múzeum Évkönyve, Dobó István Vármúzeum, Eger, 317-375. Kozák Károly - Sedlmayr János 1972 Az egri vár Tömlőé- és Földbástyájának helyreállítása. Magyar műemlékvédelem VI. 1969-1970. Akadémiai Kiadó, Budapest, 245-268. Halálát követően Kárpátiné Ezsiás Edit gyűjtötte össze egri vonatkozású cikkeinek bibliográfiai adatait. Ugyanitt jelent meg Fodor László (DIV) Kozák Károly egri tevékenységét méltató írása.2 Tudományos életútjának, tevékenységének részletes bemutatása terveim között szerepel, hiszen rendszeresen dolgoztunk együtt a 60-as, 70-es, 80-as években, a felsorolt ásatások csaknem mindegyikén munkatársa voltam. Fodor László (DIV) - Botos Judith - Cséfalvay Gyula tevékenysége (1989-2013) Kozák Károly halála után a Vármúzeum és az OMF megállapodásával Fodor László régész (Dobó István Vármúzeum) kapott megbízást az egri vár régészeti munkálatainak irányítására, Botos Judith és Cséfalvay Gyula építészek pedig folytatták az egri vár rekonstrukciós terveinek kidolgozását. Eredmények: Az északi várfal régészeti újragondolása, falkutatások, régészeti szakvélemény Beckensloer püspök gótikus püspöki palotája K-i, leomlott részeinek kiegészíthetőségéhez, a dézsmapince lejáratának kutatása. A Hippolito d’ Este-kapu 1542-1548-as elfalazásának kibontása és részleges bemutatása. A románkori székesegyház romterületének újbóli renoválása. A Setét-kapu bejárata előtti, az OMF által korábban feltárt körtemplom alapfalainak bemutatása, védőtető tervezése, építése. Az északi várfal egy részének újratervezése H. Nándori Klára nyomán. Részvétel 2 Fodor 1990.5-6., KárpAtiné 1990.6-9. 20
