Szilasi Ágota, H.: Örökségünk védelme és jövője 1. A Dobó István Vármúzeumban 2014. február 7-8-án megrendezett Tudományos Konferencia tanulmánykötete - Studia Agriensia 32. (Eger, 2016)
Jankovics Norbert: Adatok Hatvan középkori és kora újkori topográfiájához. Középkori templom és temetőrészlet, kora újkori településmaradványok feltárása a hatvani Grassalkovich-kastélyban
JANKOVICS NORBERT a pince legkorábbi, ismert padlójáé, így nyer magyarázatot az, miért tűntek túl sekélynek a templom alapozásai (valójában azok nem a sárga agyag járószinttől számítandók, hanem egy sokkal magasabb, mára elpusztulttól), és miért jelentkeznek a sírok közvetlenül alatta. Bizonyossá vált, az is, hogy a felette lévő égett-faszenes réteg nem a templom pusztulásához, hanem sokkal későbbi, ismeretlen 18-19. századi eseményhez köthető. A megmaradt templomfalak közvetlen közelében, illetve azoktól keletre 36 sírt tártunk fel. A sírok zöme a templom egykori belső terében volt, csak kettő ismert a templom körüli temetőből. A szuperpozíciók száma, a templom belsejében eltemetett sok egyén, és az osszárium is a temető intenzív, hosszan tartó használatára utal. A későbbi értékelést erősen megnehezítő tényező, hogy a pince építésekor a sírok nagyobb részét kitermelték, feltárni csak a legmélyebbre ásott temetkezéseket lehetett, ráadásul a közelmúltban végzett gombamentesítés során további sírok is elpusztultak. A legtöbb sírban megfigyelhetőek voltak fakoporsók csekély maradványai, de viseleti tárgy csupán egy helyen került elő, egy kis karikagyűrű. A sírföldből kevés késő Árpád-kori kerámiát sikerült eltennünk. Ezek, továbbá az egyik koponya homlokán körbefutó fémes elszíneződés miatt is azt feltételezzük, hogy az Árpád-kori eredetű, egyszer talán átépített plébániatemplomot hosszan, akár a török időkig is használhatták. Biztosabb datálásra a leletkörülmények miatt nem lesz lehetőség. A templom maradványait az ásatás befejezése után geo textíliával és homokkal fedtük be, az új pinceburkolaton való bemutatásuk a turisztikai fejlesztés programjában szerepelt, de eddig nem valósult meg a megfelelő módon. A kertben folytatott földmunkák a régészeti megfigyelések során észlelt bolygatás mértéke, a kis kiterjedés, és sekély mélység miatt sem tehettek kárt a régészeti jelenségekben, ezért további megelőző feltárást csak a belső díszudvar területén tartottunk szükségesnek végezni. Itt egyrészt a 2012-ben feltárt hódoltság-kori gödör, az ép rétegsorok kecsegtettek régészeti eredménnyel, másrészt a területen áthaladó közműárok tervezett mérete (kb. 3 m széles, 140 cm mély) indokolta a kiterjedtebb kutatást. A belső díszudvarban 2013. június 12. és június 28. között a kivitelezési munkákkal párhuzamosan folyt a megelőző feltárás, amely tervezett közmű vonalát követve, de a legnagyobb közműmélységnél (140 cm) kissé mélyebben (160) történt meg. A terület két szélső pontján a bolygatatlan altalajig tártunk fel szondákat. (5. kép) A belső díszudvart négy egységre osztottuk, a középső tengelyben, a kerti kaputól a díszkútig tartó szakaszt UI. jelzéssel láttuk el, a kutat megkerülő íves részt Ull-nek, a belső díszudvar déli szakaszán lévő szondát, a kastély kapualjától a díszkútig UIII-nak neveztük. A belső dí-5. Megelőző feltárás a belső díszudvarban, 2013. A feltárt jelenségek összesítő alaprajza (felmérte: Jankovics Norbert, Blay Adrienn, Szökrön Péter; rajzolta: Jankovics Norbert) 6. Megelőző feltárás a belső díszudvarban, 2013. Kora újkori épület kőfalának maradványai (fotó és rajz: Jankovics Norbert) 93
