Szilasi Ágota, H.: Örökségünk védelme és jövője 1. A Dobó István Vármúzeumban 2014. február 7-8-án megrendezett Tudományos Konferencia tanulmánykötete - Studia Agriensia 32. (Eger, 2016)

Jankovics Norbert: Adatok Hatvan középkori és kora újkori topográfiájához. Középkori templom és temetőrészlet, kora újkori településmaradványok feltárása a hatvani Grassalkovich-kastélyban

ÖRÖKSÉGÜNKVÉDELME ÉS JÖVŐJE

Jelmagyaráza:

P 1. A pince kő /tégla főfalai.

P 2. A Sabn-íéie fogadó kőfala.

P 3. Betonterités.

P 4. Homok a korábban felbontott betonpadló alatt.

P 5. Sárga, döngölt agyagpadló.

P 6. Kevert, sötétazurke,

épúlcttórmclékes, agyagos, humuszos féltöltés, „sirföld”.

P 7. Bolygatatlan sárga altalaj.

P 8. Utólagos osztófái alapozás.

P 9. P8. beásása és a bcásás betöltése.

P 10. Utólagos osztó fal alapozás.

P 11. Utólagos osztófiü alapozás.

P 12. Betonlapok.

P 19. Sötétszürke, kevert betöltési! bcásás.

P 34. Nagyméretű,

mrgmunkálatlsn mészkő, felületén szürkés habarcsfolttal

P 35. Sekély, kelet- nyugati irányú árok, fái alapárka.

P 36. Utólagos osztófái alapozás.

P 37. Utólagos osztófái alapozás.

P 38. Vékony, sekély mélységű, habarcsba rakott tégla kő anyagú tálmaradvány.

P 39. Nagyméretű bcásás és kevert, agyagos, épúlettörmelékes, betöltése.

P 40. Sötétszürke, humuszos, agyagos betóltésű bcásás.

P 41. Sötétszürke, humuszos, agyagos betóltésű réteg

P 42. Utólagos osztófái alapozás.

P 43. Utólagos osztófái alapozás.

P 44, Utólagos osztófái alapozása.

P 45. t Itólagos osztófal alapozása.

P 46. Utólagos osztófál alapozása.

P 47. Utólagos osztófal alapozása.

P 48. Vékony, sekély mélységű, habarcsba rakott tégla kő anyagú lálmaradvány.

P 49. Utólagos osztófal alapozás.

P 56. Fekete, humuszos réteg.

P 63. A pincefal alapárka.

P 64. Sekély, kelet- nyugati irányú árok, fal alapárka.

P 65. A 2012 ben előkerült templommaradvány.

P 66. A P 65. höz kapcsolódó,

cszak- déli irányú árok rcszlete- P 65. fid nyugati alapárka.

P 71. Sekély, kelet- nyugati irányi!

árok. Iái alapárka.

P 7Z Utólagos oszlófái alapozása.

P 73. Utólagos osztó fái alapozása.

P 74. Utólagos osztófal alapozása.

P 75. Utólagos osztófái alapozása.

P 76. Utólagos osztófái alapozása.

A 2012-es próbafeltárás szondái

3. Megelőző feltárás a pincében, 2013. A feltárt jelenségek összesítő alaprajza (felmérte: Jankovics Norbert, Blay Adrienn, Szökrön Péter; rajzolta: Jankovics Norbert)

vissza van bontva, valószínű, hogy dél felé egy derékszögű töréssel folytatódott tovább. A visszabontott fal vonalában az altalajba mélyedő, igen sekély, habarcsos sírfölddel betöltött falkiszedés részlete került elő, amely az előbbi elgondolásunkat erősítette. Ezek szerint a PV területen, az előzetes értelmezésnek és várakozásoknak megfelelően, egy egyenes záródású szentély részletét tártuk fel, amelynek teljes keleti zárófalát, vélhetően a déli fallal együtt, elbontották a mai pince építésénél. Az egykori fal helyére a megvastagított külső sarok, a fal beforduló csorbázata, és a falkiszedés árka utalt.

A terület déli sávjában kelet-nyugati irányú, a déli főfal beásásáig tartó, igen sekély (3-4 cm) sírfölddel betöltött árkot figyeltünk meg, amelyhez észak-déli irányú árokrészlet csatlakozott. Az, hogy a síroknál korábbi, a beleásott 36. sír bizonyította. Egyelőre korábbi épület maradványának gondoljuk, amely lehet korábbi templom is. (4. kép)

A leírt maradványoktól keletre, a középső főfal két oldalán, sekély, kő-tégla falalapozás részletei kerültek elő, amelyek a mai kastély falaitól függetlenül, a templom nyugat-keleti irányához hasonló tájolású, téglalap alaprajzú önálló építményhez tartoztak. Lehetett kisméretű lakóépület is, de a déli oldalán talált koponya-halom alapján talán temetőben álló osszáriumként való értelmezése sem zárható ki.

A Pl. terület feltárása során a 2012-ben előkerült falak nyugati folytatásának rövid szakasza is előkerült az északkeleti sarokban. A dokumentálás, és az itt lévő sírok felszedése után, a teljes keleti részt kitisztítva egy, a sárga altalajon, a sírföldben fekvő, habarcsfoltos, nagyméretű kő került elő, mindenféle összefüggés nélkül. A kő mellett rövid, kb. 2 m hosszú szakaszon (a pince középső főfal alapárka és a betonlapokkal történt bolygatás között) kelet-nyugati irányú, kb. 70-80 cm széles, igen sekély (3-4 cm) sírfölddel betöltött árkot figyeltünk meg. Az árok a kő déli oldalán haladt, a sírföld, amely betöltötte, kissé elütött a felette lévőtől, több habarcsszemcse volt

benne, de egyéb elválást nem láttunk. A betöltésben lévő szürkés színű habarcs hasonlított a nagy kövön lévő habarcsfoltra. Az árok ezek szerint talán falkiszedés maradványa. Leletanyag nem került elő belőle. A követ a helyén hagytuk, dokumentálás után visszatemettük. A keskeny árok a PV területen leírt falkiszedésekhez hasonló volt, és itt is a feltárt, meglévő kőfal déli oldalán látszott.

A PH. és PV terület között kialakult észak-déli irányú metszeten megfigyeltük, a sárga, döngölt anyagréteget, amelyről korábban elképzelhetőnek tartottuk, hogy a templommaradványhoz tartozik. Azért fordulhatott elő, hogy a tavalyi 11. szondában a templomfalhoz futónak láttuk, mert azon a szakaszon a templom visszabontott falait használták fel a pincefalhoz. A sárga agyagpadló tehát nem a templom utolsó járószintje, hanem

4. Megelőző feltárás a pincében, 2013. A PV. szondában feltárt templomnál korábbi jelenség foltja (fotó: Jankovics Norbert)

92