Szilasi Ágota, H.: Örökségünk védelme és jövője 1. A Dobó István Vármúzeumban 2014. február 7-8-án megrendezett Tudományos Konferencia tanulmánykötete - Studia Agriensia 32. (Eger, 2016)
Feld István - Báthory Gábor: Az egri minaret és helyreállítása
FELD ISTVÁN - BÁTOR! GÁBOR tárgyalt további, egykorú Möller-rajzokra is, melyek a körerkély konzolkoszorújának, illetve a minaret alsó részének díszítését örökítették meg.68 Az épület értékelése Az eddigi áttekintett adatok alapján egyértelműen megállapítható, hogy az egri minaret átfogó történeti-építészeti értékelése ma még aligha végezhető el - s ez még inkább vonatkozik a mellette egykor állt dzsámira. Nem tudjuk, volt-e előzménye, számolnunk kell-e egy keresztény templom - esetleg a Szent Katalin egyház? - átalakításával. Azt mindenesetre hangsúlyozni kell, hogy az eddigi feltevések ellenére69 70 nem kell feltétlenül egy, a minarethez mérhető építészeti gazdagságú egykori dzsámival számolnunk, az ismert és elemzett ábrázolások ezt nem támasztják alá'0 - igaz, egyértelműen nem is zárják ki. Ugyanakkor akár azt is felvethetnénk, hogy épp az építészeti minőségbeli különbség miatt maradt meg a minaret a dzsámi bontása után. Gorove boltozatra vonatkozó említése alapján kétségkívül elképzelhető, de korántsem biztos, hogy egykor kupola fedte. Ezt csupán valószínűsítik Mészáros Ferenc egy négyzetes (Ringelhann számításai szerint 13x13 m-es) alaprajzra vonatkozó adatai.71 Ugyanis itt arra is utalnunk kell, hogy még abban a vonatkozásban sincsenek biztos ismereteink, hogy az épület rendelkezett-e előcsarnokkal, s ha igen, az milyen kiképzésű volt, mikor épült és meddig létezett? Jellemző, hogy Molnár József 1961 -ben még sátortetőt vélt felfedezni az általa ismert ábrázolásokon, majd 1970-ben - épp egy előcsarnok feltevése érdekében - már kizárta ezt.72 Mindez jól jelzi az ismert grafikai források használhatóságának korlátáit - további példaként az északi udvar kerítésének jellegét, ismeretlen korát73 emelhetnénk ki. Sudár Balázs említett rekonstrukciós elképzeléseit ( 10. kép) '4 75 így ugyan kifejezetten gondolatébresztőnek tarthatjuk, de tudományosan megalapozottnak még semmiképp sem. Az északi udvar ábrázolásának hitelessége ugyanakkor összefügg egy fontos, már közvetlenül a minaretet érintő kérdéssel - hol volt, hová nyílt annak eredeti bejárata, mennyire hiteles a mai alsó nyílása? Molnár József 1961-ben még feltételezte, hogy újabb eredetű a mai bejárat, talán a lábazat díszítésének megszakadásából indulva ki: „A lábazat északi oldalán hiányzó pontyhátú ívek sora [... ] arra mutat, hogy a mináré eredeti feljárója valamikor a dzsámi előterének megemelt padlószintjén volt. " Egyértelmű állásfoglalást azonban nem fogalmazott meg. ' Később úgy vélte, hogy nem egy „felső szintről", hanem „a dzsámi udvarából vagy előteréből" lehetett volna a minaretet megközelíteni.76 77 Legutoljára azt hangsúlyozta, hogy „bejárata jelenleg feltöltött szintről érhető el"." Ez összefügghetett azzal a mindvégig hangsúlyozott álláspontjával, miszerint a minaret egy kocka-alakú, cca. 1,5 m magas kőzsámolyon ült - példaként a csak ábrázolásokból ismert pesti és a budai Oszmán bej dzsámit hozta fel -, amely a környezet későbbi feltöltésével került volna föld alá, s feltárása - hasonlóan a dzsámi 5. A minaret 1854-ben (Barcsay Amant 1938.85. ábra) 68 Ez utóbbiak közlése: Csányi 1945.51 -52. 69 így legutóbb Sudár 2010. és főleg uő. 2014.109. 70 Ezt hangsúlyozza Ringelhann 1963. is. 71 Ringelhann 1963. - Sudár Balázs ugyanakkor egy „négyzet alaprajzú, közel 14 m-es élhosszú" épületet képzel el, s alapvetően egy - 12 m átmérőjű - kupolával számol, alapvetően a minaret „kiváló minősége miatt". Sudár 2014.109,124,258. 72 Molnár 1961 a. 19., Molnár 1970-1971.232. 73 Molnár 1970-1971.232. 74 Sudár 2014.111.1 Oe kép. 75 Molnár 1961a. 20., Molnár 1961 b. 15. 76 Molnár 1970-1971.233. 77 Molnár 1976.56. alapfalaiéhoz - véleménye szerint sürgető feladat lenne.8 Álláspontja tehát korántsem volt konzekvens - mivel nem is támaszkodhatott biztos adatokra -, azonban mintha mindvégig inkább egy külső, tehát nem az imatérböl nyíló bejáratra gondolt volna. Az a Gerő Győző által ezt követően megfogalmazott sommás értékelés, miszerint mégis az imatérből nyílt volna a minaret9 -, hogy a földszintről vagy egy karzatról, arra nem tér ki - ugyanakkor semmiképp sem támasztható alá érvekkel. Ha ugyanis a lábazat szamárhátíves díszítésének hiányát a keleti három oldalon azzal magyarázzuk, hogy ide - pontosabban a középső palásthoz - csatlakozott, támaszkodott volna a dzsámi épülete - elfogadva Molnár Józsefnek a dzsámik és a minaretek kapcsolatára vonatkozó álláspontját, miszerint azok nem voltak összeépítve, az öszszeköttetést „harapójog-szerű kétoldali köpenyfal" biztosította volna, „amely befogja a lábazat három teljes és két palástjának felétm - a minaret mai, északra néző ajtaja nagy valószínűséggel a dzsámin, sőt annak esetleges előcsarnokán is kívülre nyílhatott! Ha visszaidézzük azt, amit a dzsámi bontása előtt készített ábrázolásokról megállapíthattunk, ezek pontosan ezt támasztják alá, ugyanis a bejáratot nem fedezzük fel rajtuk, az az udvar kerítésének takarásában lehetett. Így a minaret mai, az egyik északnyugati palástot áttörő bejárata valószínűleg eredeti, de ebben az esetben nem a dzsámiba, hanem annak nyugat felé túlnyúló - feltételezett - előcsarnokába vagy magába a (kerített) udvarába nyílott - s mint ilyen, teljesen eltér a többi hazai dzsámi esetében ismert megoldástól. De ezt az értelmezést támasztja alá Mészáros Ferenc tárgyalt leírása is - tehát azt, hogy a kőfallal kerített udvar a dzsámi/templom „egész homlokfalát és ennek a nyűgöd szegletéhez kapcsolt minaret azon részét is befoglalta, melylyen az ajtó vagyon", illetve hogy „bejárás a földszinti az éjszaki oldalon van e toronyba".8' Lényegében ennek felel meg a legújabb, Sudár Balázs nevéhez köthető értékelés is, miszerint a minaret bejárata a földszinten, az épületen kívülre nyílt - s ezt láthatjuk a többször idézett alaprajzi rekonstrukciós kísérletén is ( 10. kép).82 Mindezzel lényegében kimerítettük épületünknek a jelenleg ismert adatok alapján lehetséges rekonstrukciós lehetőségeit. Meg kell tehát állapítanunk, hogy nem ismerjük az egykori dzsámi és a minaret egymáshoz való pontos viszonyát, így ad absurdum még az előbbi délkeleti tájolása és az utóbbi helye az északnyugati saroknál is megkérdőjelezhető. Ugyanakkor semmi okunk nincs feltételezni, hogy a 19. és 20. századi helyreállítások érdemben megváltoztatták volna a minaret alapvető részleteit és díszítéseit. Bizonyára csupán a kas felső része és a süveg a koronázó főpárkánnyal tekinthető Sztehlo saját - bár az épület eredeti díszítőelemeiből kiinduló, azokat másoló - alkotásának. A minaret eredeti lezárásáról azonban nem rendelkezünk adatokkal, nem tudjuk milyen kialakítású volt az erkélykorlát, s végül azt sem tudjuk, milyenek lehettek az alsó, a lábazat körüli szintviszonyok a 17. században. Természetesen az építészeti rekonstrukció egyik fontos módszere a párhuzamokra való támaszkodás. A kutatók közül már Molnár József is utalt az egyes díszítőelemek hazai analógiáira, így a lábazat pontyhátú ívei megfelelő előfordulására a pécsi Jakováli Hasszán dzsámin, továbbá 78 Molnár 1961a. 20., Molnár 1976.56. 79 Gerő 1980.70. - meglepő módon Ringelhannra hivatkozva! 80 Molnár 1970-1971.233. 81 Idézi: Ringelhann 1963.82. 82 Sudár 2014.120., az alaprajz uo. 111. 79
