Szilasi Ágota, H.: Örökségünk védelme és jövője 1. A Dobó István Vármúzeumban 2014. február 7-8-án megrendezett Tudományos Konferencia tanulmánykötete - Studia Agriensia 32. (Eger, 2016)
Feld István - Báthory Gábor: Az egri minaret és helyreállítása
ÖRÖKSÉGÜNK VÉDELME ÉS JÖVŐJE 1. ugyanott - bár már színes csempékből - a törzs felső övgyűrűje feletti hatoldalú trapézmotívumra, amely emellett még Érden is előfordul.83 Gerő Győző mindezt ugyancsak hangsúlyozza, miközben azt is kiemelte, hogy a „törzs mélyítettfaragású stilizált geometrikus mintájú szalagja’ viszont ritkább, a magyarországi területektől délre inkább növényi vagy stilizáltabb változata ismert, ahogy növényi ornamentika található az érdi felső övgyűrű alatt is. Talált ugyanakkor jó párhuzamokat Pristinában (Fátih-dzsámi minaretje), Focaban (Aladzsa dzsámi minaretje) és Pociteljben (Sisman 6. Möller István felmérési rajzai, 1892 (Forster Központ Tervtár, ltsz. 15968.) Ibrahim dzsámi minaretje), ahol a papucson ugyancsak előfordulnak a diagonálisan kereszteződő pálcatagok. A párkányok, övgyűrűk ugyanakkor számára elég általánosnak tűntek, miközben igen ritkának vélte az erkélykoszorú ilyen megoldását, Szkopje (Musztafa pasa dzsámija) és Pocitelj (Sisman Ibrahim dzsámija) mellett csak az isztambuli Szokollu Mehmed, a mostari Karadjozbég, és a razgradi Ibrahim dzsámi esetében talált példákat hasonló - de korántsem egyező - megoldásokra.84 A részletekre azonban az egyik kutató sem tér ki, s mivel - mint láttuk - maga az egykori egri dzsámi szinte teljesen ismeretlen előttünk, aligha vezethet eredményre a felsorolt emlékek beható elemzése, egymással való összevetése. Ez aligha hozhatna többet, mint újabb hipotéziseket emlékünk hiányzó - vagy vitatott - részeiről. De érdemes ugyanakkor röviden sorra venni mindazt, amit az ismert magyarországi dzsámik minaretjeinek elhelyezkedéséről és közlekedési rendszeréről tudunk. A szigetvári Szulejmán szultán dzsámi téglalap alaprajzú, síkfödémes, azaz kupola nélküli épületének csupán csonkjában ránk 83 Molnár 1961 a. 25., Molnár 1970-71.234. 84 Gerő 1980.71. maradt minaretje a belső térből, a földszinten volt megközelíthető. Az említett pécsi Jakováli Hasszán dzsámi - az egrivel feltehetően egyező méretű, 1620-30 körül épült - minaretjének bejárata is belülről, de a karzatról nyílt. Az előcsarnokból volt viszont megközelíthető a szigetvári Ali pasa dzsámi hasonló építménye. A pécsi Gázi Kászim dzsámi első kutatója, bár eltérő alaprajzi elrendezéssel, de hasonló megoldással számolt - Sudár Balázs újabb rekonstrukciója azonban eltér ettől. A siklósi Malkocs bej, a budai Tojgun pasa és a pécsi Ferhád pasa dzsámik esetében belső megközelítést igazolt illetve tételezett fel a kutatás, részben az emeletről, részben a földszintről. Az 1605 után a várfalra épített esztergomi Ozicseli Hadzsi Ibrahim dzsámi és a már idézett érdi dzsámi minaretje is belső, emeleti bejárattal épült.8' Ezek között tehát egyetlen példa sem található kifejezett külső - azaz nem az imatér s nem is az előcsarnok felé nyíló - minaretbejáratra. Ugyanakkor Sudár Balázs számos balkáni példáját említi ennek, az általa is ritkának tartott megoldásnak.85 86 87 88 Az eddigiek alapján egyértelmű, hogy helyszíni, épületrégészeti kutatások nélkül az egri minaret nyitott építéstörténeti kérdései nem oldhatók meg. Az ideális természetesen a teljes dzsámi és annak környezete feltárása lenne - az egykori épület minden bizonnyal a mai tér területét foglalta el - de minimálisan szükséges a minaret 3-4 méteres sugarú körzetének ásatása. Ez utóbbira jó lehetőség adódna bármilyen tervezett szerkezeti megerősítés esetén - s ez egyúttal az annak előfeltétele is. Ennek során nem csupán a szintek lennének tisztázhatóak, de fontos adatokat nyerhetnénk az eredeti közlekedési rendszerről is. Ez utóbbi vonatkozásában ugyanakkor legalább olyan fontosak lennének azok a falkutatási megfigyelések, melyek a lábazat burkolóköveinek a helyreállítás céljából szükséges megbontása alkalmából végezhetők el. A minaret helyreállítási munkái (1897-1979) A Forster Központ tervtárában őrzött, a 19. század végén készült felmérés- és tervanyag módszeres feldolgozása még a jövő feladata. Ezek között vannak meg nem valósult rekonstrukciós elképzelések, de helyszíni manuálék, elszámolási felmérések is, melyek viszont hiteles forrásnak számíthatnak olyan kérdések vizsgálatában, mint például a kas bontása/ visszaépítése, az újrafaragott díszítések hitelessége. Ugyancsak alapos kutatómunkát igényel még a 20. század műemlékvédelmi beavatkozásai dokumentumainak teljes körű összegyűjtése. Addig is érdemes azonban áttekintenünk mindazt, amit a minaret helyreállítás-történetéről eddig tudunk. Szecskó Károly egy 1991-ben megjelent tanulmányában részletesen végigkövette a 19. századi nagy rekonstrukció történetét, kezdve Szvorényi József az egri cisztercita rendi főgimnázium igazgatója 1874. évi felvetésével, miszerint „... félni lehet - úgymond, hogy e karcsú, magas épület, amelynek különösen alsó része porladó alépítményében szembetűnő jeleit mutatja máris - százados elhanyagoltságának - egy vihar egyszer csak egy nem vélt pillanatban összedönti”.s7 A város művelt közössége tíz évvel később jutott elhatározásra és közadakozást hirdettek a szükséges források előteremtésére. Szecskó munkájában találunk egy érdekes idézetet az Eger című lap 1885. június 16-i számából: „...a Grőbel Ferenc és Fridbalszky egri polgárok szíves adományaiból készült körerkély tanúsítja, hogy néha-néha a kegyelet is megemlékezik róla. De nem is beszélve róla, hogy rozzant lépcsőzetén afölhatolás úgyszólván istenkísértés...488 Nem tudjuk, hogy 1885-ben vagy valamivel korábban milyen beavatkozás történt a körerkélyen. A kövek javítása, kipótlása, vagy éppen ez az utalás a kulcs a vaskorlát eredetére? Mindeneset-85 Lásd mindezekre legutóbb, részletes irodalommal és dokumentációval Sudár 2014. adattárát, továbbá a 110-111. oldal képeit. 86 Sudár 2014.120.182. jegyzet 87 Szecskó 1991.26. 88 Szecskó 1991.28. 80
