Szilasi Ágota, H.: Örökségünk védelme és jövője 1. A Dobó István Vármúzeumban 2014. február 7-8-án megrendezett Tudományos Konferencia tanulmánykötete - Studia Agriensia 32. (Eger, 2016)
Feld István - Báthory Gábor: Az egri minaret és helyreállítása
ÖRÖKSÉGÜNK VÉDELME ÉS JÖVŐJE 1. 4. Az Irgalmasok tere a dzsámi 1841. évi lebontása előtt és után (Molnár 1970-1971.239.) amely már más szögből ábrázolja az előzővel egyező épületegyüttest, s így az egykori dzsámi délnyugati homlokzatát láthatjuk rajta. Az épület kelet felé túlnyúlik a képmezőn, s azt a faoszlopos tornácot is magába foglaló, nyeregtető fedi. A délnyugati falat egy egyszerű ablak töri át - lehet, hogy egy másik a kiugró kis sekrestye takarásában van. A minaret - már a Pyrker-féle lefedéssel! - ez utóbbi falhoz támaszkodik, s külső, délnyugati síkja folytatásában jól látszik az udvar kőkerítése, benne egy ívelt áthidalásul ajtóval. A minaret lábazati része már kevéssé vehető ki, de bejárat nem azonosítható rajta.55 Különösen nagyszámú változata ismert annak a Franz Jaschke nevéhez köthető litográfiának, amely „Das Barmherzigen-Kloster zu Erlau / ehemals eine türkische Moschee’’ felirattal ismert (3. kép), s még csonka állapotban látható rajta a minaret a korlát nélkül maradt körerkéllyel, s felette a néhány méternyi csonkként megmaradt kassal. Mivel évszám egyiken sem található, Molnár József először 1841 -re keltezte,56 majd a Pyrker-adat közzététele után 1829-re.57 A képi forrásokat inkább még csak illusztrációként használó első tanulmányában Sudár Balázs azonban továbbra is 1844 körűire helyezte,58 majd legújabb kötetében már az „1830 körüli’’ meghatározás szerepel.59 Ugyanakkor a bécsi osztrák nemzeti könyvtár katalógusa szerint az ott őrzött, egyező feliratú, színezett ábrázolás 1823-ban készült.60 A kép ábrázolási szöge az előzőéhez hasonló, de itt a vakolt falú sekrestye takarja a volt dzsámi délnyugati fala déli részét, így annak nyílásait is. Észak felé azonban e fal jelentősen túlnyúlik a hozzá támaszkodó minaret tömbjén, s ennek megfelelően itt is kifejezett nyeregtetőt tart. Hogy ebből szabad-e az eredeti - nyugat felé tehát fallal lezárt - előcsarnokra következtetni, kérdéses. Jól látszik az épület délkeleti falának részlete, mely a minarethez hasonlóan nagyobb kváderekből rakott. A kép készítője igen plasztikusan adja vissza a minaret kváderosztását és faragott díszítését. Bejárata nem látszik, az északi udvar itt már részben kőből, részben fából épített kerítése mögött kereshető.61 55 Barcsay Amant 1938.181,65. ábra. 56 Molnár 1961a. 19. 57 Molnár 1970-1971.238. 58 Sudár2010. 104.Aszerző Barcsay Amantóó, 78. és 80. ábráit tárgyalja. 59 Sudár 2014.255-256. 60 Österreichische Nationalbibíiothelc Wien, Katalogzettelnummer 47020. „Dos Barmherzigen-Kloster zu Erlau /ehemals eine türkische Moschee.1 In: Sammlung von 20 Interessante Ansichten Ungarns, Croatiens u. Siebebürgen's. Nach Natur gezeichnet und in Öhl colorirt von Franz Jaschke (1823) -XL ábrázolás megtekintésére eddig még nem volt módunk. 61 Barcsay Amant 1938.188,196,80. ábra. Lásd továbbá Molnár 1970-1971.238, Sudár 2014.256. Mészáros Ferenc 1844. évi munkája címlapján jelent meg egy metszet-pár „Az Egri Irgalmasok tere a hajdani mecsettel - Az Egri Irgalmasok tere az új Templommal'' felirattal, melyek közül az első az utóbbi tárgyalt ábrázolás egy sematikus változata. A sekrestye falazata itt nem válik el a dzsámiétól, az északi kerítésből csak a kőből rakott szakasz (?) látszik, s az alul itt is zárt minaret ábrázolása jóval egyszerűbb. Jellegében megegyezik azzal, ahogy a kép-pár már az új templomot hangsúlyozó későbbi ábrázolásán az immár a tér közepén szabadon álló, kerítéssel övezett építmény - természetesen a Pyrker-lefedéssel - megjelenik. (4. kép)62 A további ismert ábrázolások már érthetően csak a minaretet mutatják. Közülük kiemelendő a Kubinyi Ferenc - Vahot Imre: Magyar- és Erdély-ország képekben című, 1854-ben megjelent IV kötete 26. oldala előtt található egri kép-összeállítás, melynek egyik ábrázolásán a minaret metszetét és homlokzati nézetét láthatjuk. Készítésének körülményeiről, megbízhatóságáról nincsenek adataink, de viszonylag pontos, az előzőekben tárgyalt ábrázolásokkal megegyező információkat közvetít az épület részleteiről és díszítéséről. (5. kép)63 Kisebb dokumentatív értékkel bír, bár igen látványos ugyanakkor a Vasárnapi Újság 1859. február 20-i számában megjelent, Az egri mecset-torony aláírású metszet.64 A 19. század végén elvégzett helyreállítás rajzi dokumentumait ugyan az eddigi kutatás csak ritkán kezelte grafikai forrásként, ez azonban aligha fogadható el. Möller István egyik - átrajzolt? - ábrázolását Gerő László tette közzé.65 Itt, ugyanúgy, mint az építésznek a műemléki tervtárban őrzött, a minaret leírása kapcsán már idézett 1892. évi nézeti rajzain (7. kép)66 az eddig tárgyalt ábrázolásoktól eltérően - vagy esetleg azokon nem kivehető módon - a Pyrker-féle bádoglefedés alatt, a legfelső kvádersor(ok)on egy mélyített díszítéssor sejthető. Egy további Möller-vázlaton (6. kép)67 mindezt kinagyítva is láthatjuk: a bádogpárkány alatt, két kősoron fut át egy mélyített mező, amely hasonló az erkélykoszorú alatti díszítés alsó részéhez. Egyéb vonatkozásban ezek az ábrázolások a ma is meglévő állapotot mutatják, azaz hitelesek, s ez vonatkozik azokra, az általunk már részben 62 Barcsay amant 1938.184-185., de kép csak az elsőről került közzétételre: 78. ábra. A teljes ábrázolás: Molnár 1970-1971.239. 63 Kubinyi-Vahot 1854. IV. 26., Barcsay amant 1938.201.85. ábra részlete. 64 Barcsay amant 1938.218., 18. ábra. 65 Gerő 1957. 31. 1892. évszámmal, ugyanakkor ugyanezt Molnár József 1895-re helyezte: Molnár 1961a. 20. 66 Forster Központ Tervtára, Ltsz: 15971. - A rajzot Csányi Károly tette közzé: Csányi 1945.51. 67 Forster Központ Tervtára, Ltsz.: 15968. 78
