Szilasi Ágota, H.: Örökségünk védelme és jövője 1. A Dobó István Vármúzeumban 2014. február 7-8-án megrendezett Tudományos Konferencia tanulmánykötete - Studia Agriensia 32. (Eger, 2016)

Feld István - Báthory Gábor: Az egri minaret és helyreállítása

FELD ISTVÁN - BÁTORI GÁBOR ről, mely „vastag oszlop formára faragott kövekből összerakott”. Szerinte maga az imaház is faragott kövekből állt, a leírás „boltozatjának" hiányosságait emeli csak ki - kérdés, hogy ez egy (eredeti) kupolára enged-e következ­tetni? Egyébként jó állapotban levőként említi, melynek régi ablakai és ajtai formájára, párkányára csupán utal.4' Nem szól ugyanakkor a minaret lefedéséről. Nem tudjuk, mikor pusztult el annak eredeti lezárása, azonban Mészáros Ferenc szerint a műértékekre nagyon fogékony Pyrker László érsek 1829-ben „bádog kúppalfedette azt be"45 46 47, azaz barokkos stílusú sisakot helyeztetett itt el, „melyen a hold fölé emelkedett kereszt diadaljelül tűnik fel”.41 A valószínűleg 1841-ben - az új, 1843-ra elkészült kórháztemp­lom emelése miatt - elbontott dzsámiról a legrészletesebben ugyancsak Mészáros emlékezik meg - már néhány évvel később, 1844-ben. Megadja a minarethez hasonlóan darázskőből épített, négyzetes alaprajzú „külső-belső alakjára csekély négy ablakú" ima­ház külső-belső és magassági („a deszkázatig") méreteit. Külső hossza 7 öl, 1 láb, 9 hüvelyk illet­ve 7 öl 1 láb volt, magassága 4 öl. Ennek alapján egy legalább 13x13 m-es épületre lehet következtetni, amely nem lehetett különösen jelentékeny: „inkább közönséges kis lakházhoz, mint templomhoz hason­lított'. Kiemeli, hogy észak felé egy hasonló kiterjedésű, kőfallal öve­zett udvar csatlakozott hozzá, mely annak „egész homlokfalát és ennek a nyugoti szegletéhez kapcsolt minaret azon részét is befoglalta, mellyen az ajtó vagyon". Ha jól értelmezzük, a minaret ajtaja az udvarba, észak felé nyílott, s erre utalhat az a meg­fogalmazása is, amely az épület­rész részletes méretekkel ellátott leírása végén olvasható: „Bejárás a földszinti az éjszaki oldalon van e to­ronyba, melynek ugyan azonkorbani építését a mecsettel gyanítja az, hogy az ebben beépítve volt kis részén a kövek faragatlannak mutatkoztak annak lerontása után. " Hogy az utóbbiak úgy ér­­tendők-e, miszerint itt a dzsámi falába szolgáló bekötőkövek vagy díszítés nélküli kőkockák voltak megfigyelhetőek, nem dönthető el, feltűnő azon­ban, hogy „architectoniai szépmű" megnevezéssel illeti a minaretet, melynek ekkor „már töredező, hajdan vas rostélyzattal környezett erkélyéről” is szót ejt.48 Kérdés, mivel magyarázható, hogy a dzsámival együtt nem bontották el a minaretet is? Kevéssé valószínű, hogy a műemlékvédelem korai jelent­kezésével számolhatunk itt, inkább arra gondolhatunk, hogy az épület az idők során oly mértékig a város részévé, jelképévé vált, hogy a tér közepén meghagyták monument gyanánt. 45 Gorove 1828, Ringelhann 1963. 81, Dercsényi-Voit 1972. 325, Sudár 2014. 255, 258. - Az utóbbi szerző úgy véli, hogy Gorove szerint “eredendően kupola fedte " az imaházat. 46 Mészáros 1844., Ringelhann 1963.82., Sudár 2014.255. 47 Kubinyi-Vahot 1853. IV 27. 48 Mészáros 1844. - Ringelhann 1963.82. után. 3. A dzsámi és a minaret. Franz Jaschke litográfiája, valószínűleg 1823-ból (Molnár 1970-71.239.) Grafikai források Eger történeti ábrázolásait - s azon belül természetesen azokat a metsze­teket és rajzokat is, amelyeken a minaret és a mellette állt dzsámi is feltűnik - 1938-ban tette közzé Baracsay Amant Zoltán egy alapvető, közel teljes, de eléggé nehezen kezelhető gyűjteményben.49 A korai képi forrásokat Ringelhann Béla is sorra vette,'0 majd a műemléki topográfia is áttekintést ad róluk, s legújabban Sudár Balázs tárgyalt néhány fontos ábrázolást.'1 A többi, általunk már idézett munka különösebb rendszer nélkül válogatott belőlük, gyakran minden indoklás nélkül megadott korhatározással. Ha eltekintünk attól a bi­zonytalan feltevéstől, hogy egy, Eger városát ábrázoló 1687. évi metszet közepén keresendő épü­letünk,52 mai ismereteink sze­rint a legkorábbi grafikai forrás a „Prospekt von Dem Kloster Und Kirche der Barmherzigen Brüder zu Erlau in Ungarn gezeichnet den 3-ten November 1823” szövegű tusrajz. (2. kép) Ez alapvetően az irgalmasok kolostorát-kór­­házát ábrázolja kelet felől, de megtaláljuk jobb oldalán az ekkor még templomként hasz­nált dzsámit is, nyugati sarkán a csonka, fedél nélküli minaret­tel. Az imaház négyzetesnek tűnő, nyeregtetővel fedett épület, amely északnyugaton egy faoszlopok tartotta nyitott előtérrel, tornáccal rendelkez­hetett. Utóbbit keletről az észa­ki udvar fakerítése zárta le. Az épület északkeleti falában két egyszerű, magasan ülő ablak, délnyugaton az alacsonyabb sekrestye csatlakozik hozzá. Mi­vel a minaret alsó része a kép ke­leti nézete miatt takarásban van, részletei közül csak a körerkély vehető ki.'1 Sudár Balázs ezen ábrázolás alapján újabban egy, a dzsámi építésével egyidős, azzal azonos alapterületű előcsarnokra illetve fedett udvarra következtetett - sőt, annak alaprajzi rekonstrukcióját is el­készítette (10. kép) - bár e megoldás párhuzamai nem ismertek az általa összegyűjtött anyagból.'4 Ugyancsak keltezett egy olajfestmény „Frontispicium et templum V. Con. F.F. Misericordianorum Agriae, Pinxit P. Lustig Servitita, 1838” felirattal ( 1. kép), 49 Barcsay Amant 1938.1-II. 50 Ringelhann 1963.83. 51 Dercsényi-Voit 1972. 325-327. Itt Barcsay Amant 60, 65, 66, 78, 80, 81, 85, 108. számú képeit veszi sorra. Sudár 2014.255-256. 52 Sudár 2014. 109, 255, 258., előbb ismeretlen német mester munkájára, majd Giacomo de Rossi metszetére utalva. 53 Barcsay Amant 1938.101.66. ábra., Sudár 2014.256.66. kép - hivatkozással a Dobó István Vármúzeum Képzőművészeti gyűjteményének 84.56. leltári számú rajzára. 54 minden bizonnyal készült eléjük előcsarnok, ennek nyomai [... ] Egerben egy 19. szd-i rajzon [... ] egyértelműen látszik... " Sudár 2014. 112. Mindez ugyanakkor a téglalap alaprajzú dzsámik tárgyalása során olvasható, s a rekonstrukció is e típus emlékei között található: uo. 111. 10e kép. Ugyanakkor az adattár vonatkozó része szerint „az ÉNY-i oldalon szintén négyzetes, fallal körülvett udvar kapott helyet. Uo. 258.

Next

/
Thumbnails
Contents