Szilasi Ágota, H.: Örökségünk védelme és jövője 1. A Dobó István Vármúzeumban 2014. február 7-8-án megrendezett Tudományos Konferencia tanulmánykötete - Studia Agriensia 32. (Eger, 2016)
Feld István - Báthory Gábor: Az egri minaret és helyreállítása
FELD ISTVÁN - BÁTORI GÁBOR ről, mely „vastag oszlop formára faragott kövekből összerakott”. Szerinte maga az imaház is faragott kövekből állt, a leírás „boltozatjának" hiányosságait emeli csak ki - kérdés, hogy ez egy (eredeti) kupolára enged-e következtetni? Egyébként jó állapotban levőként említi, melynek régi ablakai és ajtai formájára, párkányára csupán utal.4' Nem szól ugyanakkor a minaret lefedéséről. Nem tudjuk, mikor pusztult el annak eredeti lezárása, azonban Mészáros Ferenc szerint a műértékekre nagyon fogékony Pyrker László érsek 1829-ben „bádog kúppalfedette azt be"45 46 47, azaz barokkos stílusú sisakot helyeztetett itt el, „melyen a hold fölé emelkedett kereszt diadaljelül tűnik fel”.41 A valószínűleg 1841-ben - az új, 1843-ra elkészült kórháztemplom emelése miatt - elbontott dzsámiról a legrészletesebben ugyancsak Mészáros emlékezik meg - már néhány évvel később, 1844-ben. Megadja a minarethez hasonlóan darázskőből épített, négyzetes alaprajzú „külső-belső alakjára csekély négy ablakú" imaház külső-belső és magassági („a deszkázatig") méreteit. Külső hossza 7 öl, 1 láb, 9 hüvelyk illetve 7 öl 1 láb volt, magassága 4 öl. Ennek alapján egy legalább 13x13 m-es épületre lehet következtetni, amely nem lehetett különösen jelentékeny: „inkább közönséges kis lakházhoz, mint templomhoz hasonlított'. Kiemeli, hogy észak felé egy hasonló kiterjedésű, kőfallal övezett udvar csatlakozott hozzá, mely annak „egész homlokfalát és ennek a nyugoti szegletéhez kapcsolt minaret azon részét is befoglalta, mellyen az ajtó vagyon". Ha jól értelmezzük, a minaret ajtaja az udvarba, észak felé nyílott, s erre utalhat az a megfogalmazása is, amely az épületrész részletes méretekkel ellátott leírása végén olvasható: „Bejárás a földszinti az éjszaki oldalon van e toronyba, melynek ugyan azonkorbani építését a mecsettel gyanítja az, hogy az ebben beépítve volt kis részén a kövek faragatlannak mutatkoztak annak lerontása után. " Hogy az utóbbiak úgy értendők-e, miszerint itt a dzsámi falába szolgáló bekötőkövek vagy díszítés nélküli kőkockák voltak megfigyelhetőek, nem dönthető el, feltűnő azonban, hogy „architectoniai szépmű" megnevezéssel illeti a minaretet, melynek ekkor „már töredező, hajdan vas rostélyzattal környezett erkélyéről” is szót ejt.48 Kérdés, mivel magyarázható, hogy a dzsámival együtt nem bontották el a minaretet is? Kevéssé valószínű, hogy a műemlékvédelem korai jelentkezésével számolhatunk itt, inkább arra gondolhatunk, hogy az épület az idők során oly mértékig a város részévé, jelképévé vált, hogy a tér közepén meghagyták monument gyanánt. 45 Gorove 1828, Ringelhann 1963. 81, Dercsényi-Voit 1972. 325, Sudár 2014. 255, 258. - Az utóbbi szerző úgy véli, hogy Gorove szerint “eredendően kupola fedte " az imaházat. 46 Mészáros 1844., Ringelhann 1963.82., Sudár 2014.255. 47 Kubinyi-Vahot 1853. IV 27. 48 Mészáros 1844. - Ringelhann 1963.82. után. 3. A dzsámi és a minaret. Franz Jaschke litográfiája, valószínűleg 1823-ból (Molnár 1970-71.239.) Grafikai források Eger történeti ábrázolásait - s azon belül természetesen azokat a metszeteket és rajzokat is, amelyeken a minaret és a mellette állt dzsámi is feltűnik - 1938-ban tette közzé Baracsay Amant Zoltán egy alapvető, közel teljes, de eléggé nehezen kezelhető gyűjteményben.49 A korai képi forrásokat Ringelhann Béla is sorra vette,'0 majd a műemléki topográfia is áttekintést ad róluk, s legújabban Sudár Balázs tárgyalt néhány fontos ábrázolást.'1 A többi, általunk már idézett munka különösebb rendszer nélkül válogatott belőlük, gyakran minden indoklás nélkül megadott korhatározással. Ha eltekintünk attól a bizonytalan feltevéstől, hogy egy, Eger városát ábrázoló 1687. évi metszet közepén keresendő épületünk,52 mai ismereteink szerint a legkorábbi grafikai forrás a „Prospekt von Dem Kloster Und Kirche der Barmherzigen Brüder zu Erlau in Ungarn gezeichnet den 3-ten November 1823” szövegű tusrajz. (2. kép) Ez alapvetően az irgalmasok kolostorát-kórházát ábrázolja kelet felől, de megtaláljuk jobb oldalán az ekkor még templomként használt dzsámit is, nyugati sarkán a csonka, fedél nélküli minarettel. Az imaház négyzetesnek tűnő, nyeregtetővel fedett épület, amely északnyugaton egy faoszlopok tartotta nyitott előtérrel, tornáccal rendelkezhetett. Utóbbit keletről az északi udvar fakerítése zárta le. Az épület északkeleti falában két egyszerű, magasan ülő ablak, délnyugaton az alacsonyabb sekrestye csatlakozik hozzá. Mivel a minaret alsó része a kép keleti nézete miatt takarásban van, részletei közül csak a körerkély vehető ki.'1 Sudár Balázs ezen ábrázolás alapján újabban egy, a dzsámi építésével egyidős, azzal azonos alapterületű előcsarnokra illetve fedett udvarra következtetett - sőt, annak alaprajzi rekonstrukcióját is elkészítette (10. kép) - bár e megoldás párhuzamai nem ismertek az általa összegyűjtött anyagból.'4 Ugyancsak keltezett egy olajfestmény „Frontispicium et templum V. Con. F.F. Misericordianorum Agriae, Pinxit P. Lustig Servitita, 1838” felirattal ( 1. kép), 49 Barcsay Amant 1938.1-II. 50 Ringelhann 1963.83. 51 Dercsényi-Voit 1972. 325-327. Itt Barcsay Amant 60, 65, 66, 78, 80, 81, 85, 108. számú képeit veszi sorra. Sudár 2014.255-256. 52 Sudár 2014. 109, 255, 258., előbb ismeretlen német mester munkájára, majd Giacomo de Rossi metszetére utalva. 53 Barcsay Amant 1938.101.66. ábra., Sudár 2014.256.66. kép - hivatkozással a Dobó István Vármúzeum Képzőművészeti gyűjteményének 84.56. leltári számú rajzára. 54 minden bizonnyal készült eléjük előcsarnok, ennek nyomai [... ] Egerben egy 19. szd-i rajzon [... ] egyértelműen látszik... " Sudár 2014. 112. Mindez ugyanakkor a téglalap alaprajzú dzsámik tárgyalása során olvasható, s a rekonstrukció is e típus emlékei között található: uo. 111. 10e kép. Ugyanakkor az adattár vonatkozó része szerint „az ÉNY-i oldalon szintén négyzetes, fallal körülvett udvar kapott helyet. Uo. 258.
